Page 9 - Muraszombat_es_videke_1899
P. 9

Tizenötödik  évfolyam________________________________________________ 4.  szám,_________________________ Muraszombat,  1899.  január  hó  22











            A V e n d v i d é k i  M a g y a r  K ö z m ű v e l ő d é s i  Egy e s ül et "  h i v a t a l o s  k ö z l ö n y e .
              „
                                     M egjeien ik   m m aen  va sa rn a p .  -
            ELŐ FIZETÉSI  A R :           Felelős  szerkesztő :   köziratuk,  letolok  s  egyéb  szerkesztőségi  közlemények  a
                                                                     lap  szerkesztőségébe  küldendők.
        .
     Égé; /  évre  3  firt,  félévre  1  írt  50  kr,  egyes  szám  10  kr.   W IL F IN G E R   K Á R O LY .  Hirdetési  dij :  4  hasábos  petitsor egyszeri  hirdetésnél  10 kr
     Élői  /.ölési  pénzek  és  reklaniácziök  Újházi  Miksa  könyv­  Kiadó:  A Vendvidéki Magyar Közmüveiödési Egyesület.  többszöri  hirdetésnél soronkint  G  kr.  Bélyegdij  3o  kr.
             nyomdájába  küldendők.
                                                                       Xyiittér  petitsora  25  kr.
            A  mi  fenyeget.      csalások  mindenféle  eszközeivel  lazítják  fel   visszafelé  fejlődik.  Pedig  az  élvekben  elsül­
                                  a  különben  nyugodt  kedélyeket  s  rendes  lyedés  csak  rák  —   haladást  creálhat  Ez
       A  jelen  tendencziája az a  prizma,  mely
                                  foglalkozásuktól  elszólitja  Őket  a  tétlenség,   is  proletár  ám.
     oly  gondolat   sugarakat  gyűjt  össze  az
                                  zülöttség  s  mindenféle  bűn.   melyeknek
     agyban,  melyek  a  demokratikus  munkát                    Bár  ezek  is  veszélyes  symptomák  ko­
                                  iszonyait  ma  borzadálylyal  szemléljük.
     megbénítják,lenézik,  ellenben  az  aristokra-            runk  társadalmi  életében,  de  sokkal  veszé­
     tikus foglalkozást  fény nyel,  dicsőítéssel  hal­  De  menjünk  tovább!  Váljon  az  emberi   lyesebbek  azok  a  korcshajtások,  melyek
                                  létnek  biztosításához  okvetlenül  szükséges  az  örömteien  korszellem  sivár  állapotai­
     mozzák  el.  Igen,   ma  az  intelligens  em­
     ber,  ki  szájában,  tollában  tudós,  ügyes;   a  czikornyás  divat,  pompázó  viselet,  foly­  nak  szüleményei.   Ezek   a  dologkerülők,
     ellenben az, ki az iparés földmivelés terén sze­  tonos dáridó?  Igazán nevetséges az az alak,   csavargók  s  sok  mindenféle  ingyenélők,
     rez képzettséget,  alacsony.  S  mert mindenki­  ki  a  modern  vívmányok  teljes  felszerelésé­  kik  a  személy-  és  vagyonbiztonságot  ve­
                                  ü l  járja  végig  az  utczát.  Pedig  mindenki   szélyeztetik  s  az  anyagi fejlődésnek minde­
     ben  van  ambíció,  legyen  az  bármely  foglal­
     kozású  ember,  a  felfelé  törekvés  az  intel.   többé-kevésbbé  ilyen.  Ne  tagadjuk  !  Ben­  nütt  útjában  állanak.  Ez  az  igazi  pr Je-
                                  nünk  van  egy  utánzási  ösztön.  S  ha vala­  tariatus,  mely  a,  „Panem  et  circenses* jel­
     ligens  munkához  általános  vágy  sőt  már
                                  kin valami újat,  különöset,  korszerűt látunk,   szóig  fejlődhetik.  Ide  kell  sorolnunk  a  kó­
     több, mert az  ma  szenvedély és  kényszer.
                                  annak  bírása  után  vágyódunk.  S  mi  törté­  borló czigányokat is,  kiknek  rendezése már
     Minden  szülő  azon  van,  hogy  a  tudomá­
     nyos  munkához  szükséges  tehetséggel  és   nik ?  Rendelünk,  összeveszünk  mindent.   századokat  foglalkoztatott.
     hivatássa'  épen  meg  nem  áldott  gyerme­  Nekünk  megküldik  s  mi  annak  öi ülünk.   Igaz,  hogy  roppant  méretű  haladás  na­
     két  a  mai  értelemben  vett  úrrá  nevelje.   De  megjön  a  kifizetés  ideje,  a  minek  sok­  gyon  igénybe  veszi a  munkaerőket;  de  az
     A  vagyon  a  protectió  mellett  elúszik  s  a   szor  eleget  nem  tehetünk.  Elveszik  minde­  is  Igaz,  hogy  a  cultura  tovafejlesztésében
     gyermeknek  épen  azon  a  he'yen  kell  meg-   nünket.  —   íme,  a  második  proletár!  Nem   mindinkább   nagyobb  árnyék   képződik
                                  a  mókázó  divatnak  kell  hódolni,  hanem  a
     állania, a  hol  a  megélhetési  mód biztosítva          ha  az   alap-akadályokat  el  nem   hárít­
                                  tisztességnek.  Mennyit  takaríthat  meg  az
     nincs.  Ez  neki  a  lejtős  ut  teteje,  melyen         hatjuk.  Ilyen  a  jelenben  a  munkakerülés,
                                  ember,  ha  fejét  a puczczon  nem  töri!  Hi­
     felfelé  nem,  lefelé  igen  rohamosan  halad.           dologtalanság,  ingyenélés,  zsebmetszés, tol-
                                  szen  nem  a  ruha  teszi  az embert.
     Egyszerre  csak  lent  áll  a  büzhödt  talaj m          vajlás  n igyfoku  kedvelése.  Igen  életrevaló
     s  felkiált:  Hej,  de  jó  itt;  nem  kell  dol­  Hát  m íg  a  tivornyázás,  élvhajhászás?  az  a  rendszer,  mely  Belgiumban,  Franczia-
     gozni.  S  lesz proletár,  socialista,  anarchista,  A  vagyoni  tönk  biztos  eszköze  ez.  Ennek  országban, Angolhouban  oly  annyira  bevál-
     szóval  minden,  csak nem  becsületes ember.   utján  terem  az  anyagi  és szellemi  proletár.   lott.  E  rendszer  dologházak,  do’ogtelepek
     Mert  az  ilyen  clvtetemült  csoportban  igen   Nem  lehet  elképzelni  elevenséget,  életerőt,   felállításán  fáradozik,  melyeket  az  állam
     sok  a  hypermüveit.  Pedig  ezek  a  legátko-   világosságot,  munkakedvet  abban  az  agy­  vásárol  meg.  Azokon  ipart  és  földmivelést
     sabb  férgei  a  társadalomnak !  Az ámítások,  ban,  mely  nem  volt  használatban  s  mely  üz.  Bár  a telek  megvásárlása  nagyobb ösz-
                                  podni.  Már-már  távozni  készültek  az  ülés  színhe­
        i „Mrank  és   lámája.    lyéről, midőn  a féltékeny  Héra  okos  propoziciójáv xl   jét  veszti  azonban  határozatnak,  mihelyt  a nő nem
                                                              nő;  mihelyt  a  nő  méltóságáról  és hivatásáról  meg­
                                  a  tanácskozásnak  véget  vetett  s  bánat  és  elkese­  feledkezve  visszaél  jóságunkkal  s  zúgolódik  sorsa
     „Nem házasodunk meg soha!" -  ezég.  redés  helyébe  az  örömet  és  szerelmet  plántálta  ellen.  Ezek után, hogy működésűnket  mindjárt meg­
        A  „Muraszombat  és  Vidéke"  eredeti  tárczája.  Nehogy  valamit  elhibázzak,  ide  iktatom  szó-   kezdhessük, alakítunk egy ezéget, melynek lakóhelyét
       Most,  hogy  mindenfelé  zeneszó,  pezsgős  poha­  ról-szóra  a  Végzetkönyvben  feljegyzett  határoza­  „Hymen-czég"  elnevezéssel  a  földnek  minden  pont­
     rak  csengése  meg  tánczvigalom  járja,  egy  igazán   tukat.  Íme:  jára  tesszük.
     pompás  ötletem  támad.        A  nőt felruházzuk  rendkívüli  varázszsal,  mely­  Bizony  ez  igy  történt 8  az  eszes  lények  ezen
       Nem  is  oly  régen  történt,  —   ha  jól  emlék­  nek  megteremtéséhez  közösen  vállalkozunk.  A  va­  határozat  keltétől  fogva  mindig  igy  cselekedtek.
     szem,  a  karácsonyi  böjtnek  olyan  napján,  melyen   rázs  czélja  és  rendeltetése  a  lappangó  érzelmek   Mindenki  szívesen  nyakába  vette  ezt  az  édes  igát.
     húst  enni  s  bort inni  szabad,  hogy  egyik  kellemes   felébresztése  és  összesítése.  Tehát  kötelezzük  ma­  Hogy  is  neV  Mikor  az  a  sok  porlepte  irás  mind
     barátom  azon  alkalommal,  hogy  a  Hymen-czég   gunkat:  —   én  Janó  minden  hatalmammal  rajta   arról  tanúskodik,  hogy   régente  azok  a  nők  oly
     csődbe  jutott,  röviden  vázolta  annak  történetét.   leszek,  hogy  a  nőket  szép  idomokban,  testi  szép­  kegyetlenül  szépek,  a  férfiak  meg  oly  deli  terme-
     Világosság  kedvéért  én  most  az  ő  előadását  kivo­  ségben  neveljem  fe l;  én  Ven us teljes erőmből  oda­  tüek  voltak,  hogy mindig belegabajodtak  egymásba.
     natolva  registrálom.        hatok,  hogy  a  testbe  bájt, kellemet,  lelki tökéletes­  Meg  másként  is  szerettek  ám  régen!   Az  asszony
                                  séget  öntsek ;  én   Ámor  minden erővel  törekszem,   nem  csalta  meg   urát  lépten-nyomon.  Nem  volt
       Hát még  abban  a  régi jó  időben,  mikor Ámor
                                                              egy  csomó  házibarát,  annyi  apró  hirdetés,  meg
     a  földön  jártában  megpillantotta  a  Venus-terem-   hogy  a  férfi  szivét  a  nő  iránt lángba  borítsam  oly
                                                              tudja  a  jó  Isten  mi  minden, mivel  ki lehet játszani
     tette  csillagokat, úgy  a  nőben, mint  a  férfiban egy   módon,  hogy  azt  a  lángot  csak   nő  oldhassa  el   a  szerelmet.  (Aki  ezeket  tudni  akarja,  menjen  a
     lappangó érzelmet  fedezett fel.  Mindkét  nem érezte   vagy  szítsa  tovább  a  szerint, amint az Atyánk által
                                                              Vígszínházba.   Főleg  a  B.  A.  L.  K.  K.-ből  tanul
     a  titkos  fájdalmakat  és  édes  kínokat,  de  nem jöt­  beléoltott  vágyat  a  férfi  teljesitette-e  vagy  nem ;   meg  sokat.)
     tek  a  kielégítés  nyitjára.  Pedig  erősen  sírtak,  zo­  e  vágyat,  ez  érzelmet elnevezem  Szerelemnek,  néki
     kogtak,  bajukat  tépték.  Sőt  többen  epesztő  érzel­  templomot  emelek  s  papjává  a  nőt  teszem  azért,   Készült  figyelemmel   hallgattuk  eddig  az  elő­
     mes  sorvadásban  el  is  haltak.  Megsokalta  ezt  a   hogy  áldást,  csendes  boldogságot,  örömöt  hintsen   adását.  Hanem   mikor  felkiáltott:   „Most  jön  a
     tépelődést  és  lassú  liervadást  Ámor és  elment  Hé­  el  a  küzdő  s  fáradt  férfiak  között;  én  Héra  a   java!"  meg  épen   csupa  szem  meg  fül  voltunk.
     rához  con8Íliumra.  Meghívták  Venust  és  Junót  is.   védnökséget  vállalom  magamra  s  a  legnagyobb   Hogy  is  folytatta V  Igaz,  megvan.
     Bizony  ezek  olympusi  palotájokban  sokat  tana­  szigort  fogom  kifejteni,  hogy  ezen  határozatunkat   IJgy  fejezte  ki   magát, —  ejnye  nem  merem
     kodtak.  Alig  tudtak  valami  határozatban  megálla­  senki  meg  ne  változtathassa.  Hatását  és  jogere­  megmondani,  hogy  .  .  .  Mit  is  mondott V  Ja,  hogy
   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14