Page 5 - Muraszombat_es_videke_1903

MttnnotMMt, 1ÍO Í. |<nOár 11.

társadalm i és közgazdasági hetilap,
. V e n d v i ö é k i M a g y a r K ö z í r ű v e l c d é s i E g y e s ü l e t " h i v a t a l o m k ö z l ö n y e .
' 1 .1
. M egjelenik minden vasárn ap. -
Előfizetési ár: Felelős szerkesztő : kéziratok, levelek egyet. szerKes/.tosegi közlemények*
lap szerkesztősedébe küldendők.
ifH'tt evre 6 kor. fél évre 3 kor. egyes szám 20 fillér. IN KO VICE. E L E K Hirdetési dij: 4 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 20 fii
>Clól rei**8i pénzek és reklnmacziók H irs chl N. könyv* Kiodó: A VenMiléki Macyar kozmirglddési Egyesölet. többszöri hirdetésnél soronkint 12 fül
t
- •míáiátiu kflWendök. Nyíl ttér petitsora 50 fill.
baj előtt? Azzal régen tisztában van nes liga az, amelynek működése si­
Liga a párbaj ellen.
mindenki, hogy megsértett becsületért kerrel kecsegtethet. E liga tagjai kö­
Dicséretét zengjünk Nagyvárad vá­ nem elégtétel a vél. Olt van a tör­ telezik magú át ri1 lio-'v «em nem
rosán.! ahol erőteljes komoly moz­ vény, amely méri ■; >li, hogy r. sértő párbajozna á, ■■rin nem .segédkeznek,
in a n lult mi g társadalmi él ittink igazat mondott-e vagy sem és eszerint s ha becsületbeli ügyök akad, azt
rákfenéje, a párbaj ellen. Azt hisszük ítél enyhén vagy szigorúan. Igaz, van­ vagy a liga fóruma elé viszik, vagy
itt találták el a helyes és czélravezető nak esetek, mikor a törvény sem ké­ a bíróság elé. S valóban egyes-egye-
módját annak, hogy a párbaj elveszítse pes elégtételt szolgáltatni, de ez nem düli ez a társadalmi ut van a párbaj-
a kényszer jellegét. Mert ne liigyje lehet ok arra, hogy az egész társadal­ mánia fékezésére.
senki, hogy szívesen párbajozik min­ mat lenyűgöző párbajkényszer a kra- Örömünkre szolgál, hogy a nagyvá.
den párbajozó. A legtöbb ép érzékit kélerek malmára hajsa a vizet. radi liga megalakulását rokonszenvve
ember tudatában vaunak, hogy Isten Nagyon régi keletű nálunk a pár­ fogadta a közvélemény s ebből Ítélve
és ember törvényei ellen vét, midőn baj ellenes hangulat, de hogy ez miért remélhetjük, hogp a liga nemsokára
a kard, vagy a pisztolyccő elé kiáll. nem vezetett oddig eredményre, annak nem fog egyedül állani Magyarorszá­
És üres frázis az is, hogy a lovagias okait helyesen fejtegette a minap egy gon. hanem az ország városaiban a
férfiú a legnagyobb hidegvérrel néz elismert közjogászunk. Azt mondta, nagyváradihoz hasonló módón meg
elébe a párbaj következményeinek. hogy amig megesketik nálunk, hogy fog alakulni. Nincs könnyebb az ilyen
Az ember görcsösen ragaszkodik éle­ a párbajozó rendőrfogalmazónak a liga megalakulásánál, ha a kezdemé­
téhez minden körülmények közön, rendőrkapitány segédkezik, s hogy a nyezés munkáját tekintélyes s korekt
óva óvja testi épségét és nevetséges miniszterek s hírnevesebb, népszerűbb emberek vállalják. Energikus lelkes
beszéd az, hogy éppen a párbajozó politikusok párbajai rendőri fedezet kezdeményezés kell és tömegesen fog
venné semmibe testi épségét vagy mellett folynak le, addig szó sem le­ sorakozni az inteiligenczia zászlaja
életét. Es ki Írhatná le a családos het a párbajmánia csökkentéséről. alá.
ember nyomott lelki állapotát a pár­ Egyedül a nagyváradi párbajelle­ A párbaj ellenes irányzat egy másik

E pillanatban tehát ismét nagy mn i-kája fog. De nagy nehezen ez az akadály is el volt há­
T A R G Z A - lalta el az ifjn mestert. Emésztő lázzal dolgozott rítva az ötből. A leány beleegyezett, hogy model-
a mester-művön, melytől minden törekvésének íül szolgál a művésznek — természetesen csak
.Szép Galethea. minden művészi reménységének beteljesítését várta. félalakra.
A*fiatal művész műtermében ült és dolgozott. Munkájában felolvadt egész valósága, nem érdekelte Most ott állt az emelvényen, finom arczocs*
A munkában lévő tárgy márványszobor volt. semmi csak a művészi feladat, a melynek megol­ kaján bíboros pírral, a melyet napról-napra ismét­
Pompás, kápráztató azt: Egy ifjn leány üde és dására vállalkozott. lődő mintázás megszokása sem tudott onnan el­
8/.ép, a kinek a hajnalt kellett jelképeznie. Előtte emelvényen, a kellő világításba he­ űzni. Ott állt, egy fehér lepelbe barkóivá, a mely
Egész tehetségét, forró lángolása képzeletének lyezve állott az akt modellje. azonban övtől kezdve fedte be fehér testét. Ifjú
minden szárnyalását bele akarta vinni az ifja Hossza kutatás, azután akadt reá erre a mo­ de már nőiesen kerek vállai és az édes hófehér
mester ebbe az alakba. A kemény márványba szint, dellre. H°gyis ne! Hiszen egy fiatal leányt kellett halmok, melyeknek aczélos gömbölyüsége ingerlőn,
életet, erőt akar lehelni, egy földön toli lenge találnia, üdét bájosát, a ki érintetlen szűzi és de enyhe ívvel hajlott össze teljesen fedetlenek
és gyengéd nő kópét akarta megteremteni, a ki­ mégis diadalmas fényességben pompázó, mint maga voltak. Fején pompásan ntánzott diadém-ék jelezte
nek valósága mégis baja földibájjal mámoritsa a hajnal, amely győzelmes erejével bírja el az a hajnali-csillagot; de az ékszer fényét elhomályo­
meg a néző szemét. éjszaka sötétjét. Egy oly leányra volt szüksége, sította a leomló szőke hajtenger ragyogása, mely
Teljes valósága minden törekvése felolvadt aki a művész és férfi fantáziáját egyaránt lángra csípőn messze alul takarta be hajlékony termetét
ebbe a munkába. Nem gondolt semmivel, megszűnt gyújtsa, akiben egyformán legyen meg a földön- mintegy drága kopelly jobb kezét, melyben lobogó
emberi életet élni, lemondott ifjú kora minden tuliság poezisa és a földi asszony testének meg­ fáklyát tartott magasra emelte és hónaljából ki
gyönyörűségéről. Nagy müve foglalta el teljesen vesztegető szépsége. csillogtak a finom aranysziuü pillék. . .
ez foglalkoztatta agyát, szivét ez merítette ki Végre megtalálta ezt a női teremtést. Vala­ A képfaragó hirtelen lecsapta a kalapácsot.
minden érdeklődését. Megfeledkezett a nőkről, a mi egyszerű varróleányka volt. Szegény sorsú em­ — Nem, szólt ingerülten, sohasem fogom igy
kiket pedig a szépségért rajongó művész minden berek gyermeke. Mennyi küzdelmébe került, a mig befejezhetni. Idácska ha le uem mond erről
lelkesedésével imádott, kerülte a vidám bohém I nagy müve számára megtuda nyerni I A szülők a lehetetlen ál szeméremtől, akkor sohasem ké­

caimborákat, visszavonult minden társaságtól. Szinte I aggodalmát a gazdag kereset hamar elaltatta. De szíthetem el ezt a szobrot.
beteges rajongással ólt a HAJNAL márványalak- > annál nehezebb volt a leányt reábirni, hogy sze­ A leány ogy árnyalattal még jobban elpirult.
jóért, a melynek hideg köve úgy elfoglalta szivét, I mérméről lemondjon. Egész szűziessége fellázadta — Hogy kívánhatja ezt tőlem, dadogta zava- ,

mint egykor a Prakszitelesznek, nagy hellón előd­ gondolat ellen, hogy férfiszem előtt feltárja érin­ rodottan. Mondtam már ezerszer, hogy inkább
jének az ő imádott Szép Galatheája . . . ' tetlen testének üde pompáját. meghalok, semhogy ebbe beleegyezzem. Hiszen az