Page 5 - Muraszombat_es_videke_1908

M u ra s z o m b a t, 1908
H u s z o n n e g y e d ik é v fo ly a m 2. s z á m . V a s á rn a p , ja n u á r 12.

A ^ n V e n d v i d é k i M a g y a r K ö z m ű v e l ő d é s i E g y e s ü l e t ^ h i v a t a lo s k ö z lö n y e .
ELŐFIZETÉSI ÁR: Felelős szerkesztő: D r. C Z IF R A K JÁ N O S . Kéziratok, levelek s egyéb szerkesztőségi közlemények

Égés/. cvr«* <>kor., fé! évre :{ kor., egyes szám 20 fillér, Kiadó: lap szerkesztőségébe küldendők.
löfizetési pénzek es reklamácziók A Vendvidéki M agyar K özm űvelődési Egyesület. Hirdetési dij: :s hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 20
3ALKÁNYI ERNŐ könyvnyomdájába küldendők. fillér, többszöri hirdetésnél soronkint 12 fillér.
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Nyilttér petit sora 50 fill.
Fogy a m agyar munkabíró férfi és asszony, a legjobb sza­ a megmondhatója. Egyelőre nincsen rá ki­
porodási anyag. Természetes, hogy ezt a látás. Talán, ha megkaptuk volna az ünnálló
Néhány óv flott egy nem es magyar hiányt szörnyen megérezi az ország népe­ vámterületet, nagyobb bizonyossággal remél­
in* <' publicista kiadta a büszke jelszót: sedése. hettük volna a közgazdasági viszonyainknak
:j(> millió magyar. Azt jelentette ez a jel­ A másik ok a sulyoö gazdasági viszo­ javulását, de sajnos elültettünk ettől a
szó. hogy nem szabad nyugodnunk mind­ nyokban keresendő. A szegény ember, reménységtől is.
addig. amig 3n millió em ber ajakáról cseng nemcsak a munkás, de az intelligensebb i De kedvezőbb sziuptom ának kell ven­
a magyar szó és az ilyen hatalm as nemzet em ber sem örül m anapság ha gyermeke ; nünk azt, hogy Amerikába szakadt véreink
aztm mindörökre megmarad a népek hul­ születik, mert ez sulyosm megnehezíti az ott megélni nem tudnak és ezért visszaván­
lámzó tengerében. Amikor ezt a jelszót élet feltételeit. Mind nagyobb részt vesz a i dorolnak. Ez a visszavándorolás a legbiz­
kiadtak. Magyarország Kurópa szaporodó kenyérharcban az asszony és ha gyerme­ tosabb eszköz a kivándorlás megszünteté­
népei között az első helyen állt és igy ket szül, melyet fel kell nevelnie, ez a ke- ! sére. S m iután a kivándorlás által okozott

jogos volt a messze jövőbe vetett remény, nyérkeresetben gátolja, ami nagyon kedve­ vérveszteség a nép szaporodásban, illetve a
hot!\ eljövend az idő amikor a hármashegy zőtlenül befolyásolja a háztartás költségve- i népfogyatkozásban a legsúlyosabb szerepet
és a négy folyam országában 30 millió lését. Sok helyütt valóságos csapásnak jálsza, remélhető, hogy ez a málum meg­
ember fogja beszélni zengzetes nyelvünket. tekintik már a harm adik gyermeket is. Innen szűnik.
Sajnos azóta súlyos változáson m en­ van az, hogy oly szörnyűségesen tért hódí­
tek keresztül népszaporodási viszonyaink. tott a meddőség művészete, a nagy város­
Körülbelül öt esztendő óta azt bizonyítják ban éppen úgy, mint a világ hátamögött A V. M. K. E. bál.
a statisztikai kimutatások, hogy Magyaror­ levő paraszt tanyán. A szülök nem akarnak
szág népszaporodásában stagnálás állott be gyermekeket és hogy milyen rém esen el Még elénk emlékezetünkben van az a mére­
és inár most biztosra leh t venni, hogy az van terjedve a gyermektelenségi rendszer, teiben is nagyszerű nyári ünnepély, melyet a Vend­
1910-iki nagy népszámlálás ki fogja mu­ arról csak az orvosok tudnának beszélni vidéki Magyar Közművelődési Egyesület 190Ö. évi
tatni, hogy a percentualis szaporodás tekin­ borzalmas dolgokat. Most már nem az egy augusztus 4-én rendezett. Igaz ugyan, hogy ezt
tetében több, mint GO'1" kai estünk vissza gyermekrendszer dúl az alföldi gazdák a fényes ünnepséget egy isten Ítéletnek is beillő
az 1900-iki eredmónynyel szemben. között, hanem a gyermektelenségi rendszer: nyári vihar zavarta meg, de mindennek daezára
Szomorú eredmény és megdöbbentő ennyire elfajultak a viszonyok;. oly nagy volt úgy az erkölcsi mint az anyagi
perspektíva! A nehéz munka, a nyomorúságos élet­ siker, amilyenre eddig járásunkban kevés példa
A visszaesésnek okát kutatjuk, találunk mód is hozzájárul a szaporodás korlátozá­ volt.
vidékeukint százat és százat. A legsúlyo­ sához. E rendkívüli sikeren felbuzdulva Pósfav
sabb hatással volt a népszaporodásunkra a Mindezen bajoknak egyetlenegy orvos­ Pongrácz főbíró a V. M. K. E. agilis elnöke még
kivándorlás, amely hét év alatt több mint sága van, az hogy kedvezőbb gazdasági a mull év kora őszén felvetette az eszmét, hogy
egy fél millió em bert ragadott ki a hazai viszonyok közé jusson az ország. Ue hogy jó volna az egyesület czéljaira valamely téli ünne­
levegőből. A kivándoroltak 1)0 százaléka mikor lesz ez meg. annak csak a jó Isten pélyt rendezni. Az indítvány általános lelkesedésre
TÁRCZA. — Ki az?! Mi . . . te vagy! Hogy meg­
É jje l. ijesztettél. Minek zavarsz? Tudod, hogy sok a
dolgom!
Irta: Peterdi Sándor. — Nem kell mindent ma elvégezned, hi­
Ő s z i r ó z s a , f e h é r ő s z i r ó z s á i . szen holnap is nap van, Azt gondoltam, úgy
Odakünn gyalázatos idő van. Nehéz cseppek-
beu hull alá az ólmos eső. mely nagyokat top­ elmerültél, hogy nem is veszed észre, az óra
Régen voltam én azon a tájon.
panva csapódik a földre. A szól végig-végig sza­ mutatója mennyire elöresictett már . . ,
Lelkem azért tudja merre szálljon: lad az utcákon, azután clpihen, mintha uj erő. — De igen . . , igen . . . menj csak aludni
vlerl nem a táj emlékével megyen: akarna gyűjteni a következő rohamra. mindjáit jövök . . . De menj hát már . . ,
isak egy mágnes hozza völgyön-hegyen! Nem is csoda, ha az álom tündére hama­ — A megfeszített munka izgatottá tesz . . .
rosan visszaröppen az egbe és a kis csöppség. — Különösen, ha zavarnak.
dégen elmúlt az én boldogságom. Barcsi Ödön hankhivatalnok fiacskája nem tud - Oly sápadt vagy, pihenned kellene.
aludni. Egy ideig csak halkan gügyög, aztán felsír. Hagyj magamra, ha mondom. Sopánko-
I gy tűnik most mint egy édes álom. dol, hogy mily soká ébren vagyok és még is
Édesanyja felriad, a gyerek ágyacskájához siet,
Talán el is feledtem vón’ régen, felveszi és úgy abajgatja, esiesijgatja. Aggódó tartóztatsz . . .
Ha nem fájna „emlékezni* nékem . . . tekintete odatéved a másik ágyra, fél, hogy a A nő megcsóválta fejét és visszafordult,
gyermek felébreszti apját. hogy a hálóba térjen. Ekkor az egyik széken fér­
boldog idő jöjj vissza egy szóra! . . . Az éjjeli mécses feilobanó lángjánál ekkor jének kis utazótáskáját vette észre. Néhány irat,
néhány fehérnemű volt beledobva.
Álmaimban, mintha enyém volna, észreveszi, hogy az ágy üres. — Mi ez: Te utazni akarsz :
— Szegény férjem, még mindig dolgozik.
I gy álmodjam idegenbe' messze, — Persze most van a mérlegzárás. De éjjel még — Dehogy is akarok! Hiszen akkor csak
Hogy a való szivemet repeszsze I szóltam volna I Most meg már gyanúsítasz ?
sem kellene oly sokáig fennmaradnia, — Gyanúsítalak? Üli dehogy! Csak kérdez­
A másik szobából vékony sávban szűrődik lek, mert a táska a kamrába szokott lenni.
Őszi rózsa, fehér őszi rózsa, ki a világosság. De lám, az utibundád is itt van ! Ödön ! mit
Veröfényes tájak bucsucsókja! . . . Az asszony elaltatja gyermeket és halkan titkolsz előttem ?
Mig álomra tért a szép természet: kinyitja a szoba ajtaját. Férje csakugyan ott szor­ Bolond beszéd! Semmit! — feleié ingerül­
Boldogságom, üdvöm elenyészett! goskodott az Íróasztal mellett, melynek minden ten a férj.
fiókja ki volt huzva. A padlón, a székeken iro­ — De igen! Ez a rendetlenség, zavarod,
Serio. mányok hevertek összegyűrve, összetépve. A férfi ezek a készülődések . . Te cl akartál utazni ! De
épen levelet irt, a nő csendesen ráborult.
igen! És pedig lopva, titokban, az éjjel! Ödön,
— Édesem, már későn van . . , az isteni szent szerelmére! , . . fagyos hidegség
Tisztelettel kérjük, kiknek előfizetése lejárt, annak szives megújítását.