Page 5 - Muraszombat_es_videke_1908
P. 5

M u ra s z o m b a t,  1908
                                  H u s z o n n e g y e d ik   é v fo ly a m   2.  s z á m .  V a s á rn a p ,  ja n u á r   12.






        A ^ n V e n d v i d é k i   M a g y a r   K ö z m ű v e l ő d é s i   E g y e s ü l e t ^   h i v a t a lo s   k ö z lö n y e .
            ELŐFIZETÉSI  ÁR:         Felelős  szerkesztő:  D r.  C Z IF R A K   JÁ N O S .   Kéziratok,  levelek  s  egyéb  szerkesztőségi  közlemények

    Égés/.  cvr«*  <>kor.,  fé!  évre  :{  kor.,  egyes  szám  20  fillér,   Kiadó:  lap  szerkesztőségébe  küldendők.
         löfizetési  pénzek  es  reklamácziók   A  Vendvidéki  M agyar  K özm űvelődési  Egyesület.   Hirdetési  dij:  :s  hasábos  petitsor  egyszeri  hirdetésnél  20
      3ALKÁNYI  ERNŐ  könyvnyomdájába  küldendők.                 fillér,  többszöri  hirdetésnél  soronkint  12  fillér.
                                      MEGJELENIK  MINDEN  VASÁRNAP.    Nyilttér  petit  sora  50  fill.
          Fogy  a  m agyar       munkabíró  férfi  és  asszony,  a  legjobb  sza­  a  megmondhatója.  Egyelőre  nincsen  rá  ki­
                                 porodási  anyag.  Természetes,  hogy  ezt  a   látás.  Talán,  ha  megkaptuk  volna  az  ünnálló
       Néhány  óv  flott  egy  nem es  magyar   hiányt  szörnyen  megérezi  az  ország  népe­  vámterületet,  nagyobb  bizonyossággal  remél­
    in*  <'  publicista  kiadta  a  büszke  jelszót:   sedése.  hettük  volna  a  közgazdasági viszonyainknak
    :j(>  millió  magyar.  Azt  jelentette  ez  a  jel­  A  másik  ok  a  sulyoö  gazdasági  viszo­  javulását,  de  sajnos  elültettünk   ettől   a
    szó.  hogy  nem  szabad  nyugodnunk  mind­  nyokban   keresendő.   A   szegény   ember,   reménységtől  is.
    addig.  amig  3n  millió  em ber  ajakáról  cseng   nemcsak  a  munkás,  de  az  intelligensebb  i   De  kedvezőbb  sziuptom ának  kell  ven­
    a  magyar  szó  és  az  ilyen  hatalm as  nemzet   em ber  sem  örül  m anapság  ha  gyermeke  ;  nünk  azt,  hogy  Amerikába  szakadt  véreink
    aztm  mindörökre  megmarad  a  népek  hul­  születik,  mert  ez  sulyosm   megnehezíti  az   ott  megélni  nem  tudnak  és  ezért  visszaván­
    lámzó  tengerében.  Amikor  ezt  a  jelszót   élet  feltételeit.  Mind  nagyobb  részt  vesz  a  i  dorolnak.  Ez  a  visszavándorolás  a  legbiz­
    kiadtak.  Magyarország  Kurópa  szaporodó   kenyérharcban  az  asszony  és  ha  gyerme­  tosabb  eszköz  a  kivándorlás  megszünteté­
    népei  között  az  első  helyen  állt  és  igy   ket  szül,  melyet  fel  kell  nevelnie,  ez  a  ke-  ! sére.  S  m iután  a  kivándorlás  által  okozott

    jogos  volt  a  messze  jövőbe  vetett  remény,   nyérkeresetben  gátolja,  ami  nagyon  kedve­  vérveszteség  a  nép  szaporodásban,  illetve  a
    hot!\  eljövend  az  idő  amikor  a  hármashegy   zőtlenül  befolyásolja  a  háztartás  költségve-  i  népfogyatkozásban  a  legsúlyosabb  szerepet
   és  a  négy  folyam  országában  30  millió   lését.  Sok   helyütt  valóságos  csapásnak  jálsza,  remélhető,  hogy  ez  a  málum  meg­
   ember  fogja  beszélni  zengzetes  nyelvünket.  tekintik  már  a  harm adik  gyermeket  is.  Innen   szűnik.
      Sajnos  azóta  súlyos  változáson  m en­  van  az,  hogy  oly  szörnyűségesen  tért  hódí­
   tek  keresztül  népszaporodási  viszonyaink.   tott  a  meddőség  művészete,  a  nagy  város­
   Körülbelül  öt  esztendő  óta  azt  bizonyítják   ban  éppen  úgy,  mint  a  világ  hátamögött   A  V.  M.  K.  E.  bál.
   a  statisztikai  kimutatások,  hogy  Magyaror­  levő  paraszt  tanyán.  A  szülök  nem  akarnak
   szág  népszaporodásában  stagnálás  állott  be   gyermekeket  és  hogy  milyen  rém esen  el   Még  elénk  emlékezetünkben  van  az  a  mére­
   és  inár  most  biztosra  leh  t  venni,  hogy  az   van  terjedve  a  gyermektelenségi  rendszer,   teiben  is nagyszerű nyári ünnepély,  melyet a  Vend­
    1910-iki  nagy  népszámlálás  ki  fogja  mu­  arról  csak  az  orvosok  tudnának  beszélni   vidéki  Magyar  Közművelődési  Egyesület  190Ö.  évi
   tatni,  hogy  a  percentualis  szaporodás  tekin­  borzalmas  dolgokat.  Most  már  nem  az  egy   augusztus  4-én  rendezett.  Igaz  ugyan,  hogy  ezt
   tetében  több,  mint  GO'1"  kai  estünk  vissza   gyermekrendszer  dúl   az   alföldi   gazdák   a  fényes  ünnepséget  egy  isten  Ítéletnek  is  beillő
   az  1900-iki  eredmónynyel  szemben.  között,  hanem   a  gyermektelenségi  rendszer:   nyári  vihar  zavarta  meg,  de  mindennek  daezára
      Szomorú  eredmény  és  megdöbbentő   ennyire  elfajultak  a  viszonyok;.  oly  nagy  volt  úgy  az  erkölcsi  mint  az  anyagi
   perspektíva!                      A  nehéz  munka,  a  nyomorúságos  élet­  siker,  amilyenre  eddig  járásunkban  kevés  példa
       A  visszaesésnek  okát  kutatjuk,  találunk   mód  is  hozzájárul  a  szaporodás  korlátozá­  volt.
   vidékeukint  százat  és  százat.  A  legsúlyo­  sához.          E  rendkívüli  sikeren  felbuzdulva  Pósfav
   sabb  hatással  volt  a  népszaporodásunkra  a   Mindezen  bajoknak  egyetlenegy  orvos­  Pongrácz  főbíró  a  V.  M.  K.  E.  agilis  elnöke  még
   kivándorlás,  amely  hét  év  alatt  több  mint   sága  van,  az  hogy  kedvezőbb  gazdasági   a  mull  év  kora  őszén  felvetette  az  eszmét,  hogy
   egy  fél  millió  em bert  ragadott  ki  a  hazai   viszonyok  közé  jusson  az  ország.  Ue  hogy   jó  volna  az  egyesület  czéljaira  valamely téli ünne­
   levegőből.  A  kivándoroltak  1)0  százaléka  mikor  lesz  ez  meg.  annak  csak  a  jó  Isten  pélyt  rendezni.  Az  indítvány általános  lelkesedésre
             TÁRCZA.                                               —  Ki  az?!  Mi  . . .   te  vagy!  Hogy  meg­
                                             É jje l.           ijesztettél.  Minek  zavarsz?  Tudod,  hogy  sok  a
                                                                dolgom!
                                          Irta:  Peterdi  Sándor.  —  Nem  kell  mindent  ma  elvégezned,  hi­
     Ő s z i  r ó z s a ,  f e h é r   ő s z i  r ó z s á i  .  szen  holnap  is  nap  van,  Azt  gondoltam,  úgy
                                     Odakünn gyalázatos  idő  van.  Nehéz cseppek-
                                  beu  hull  alá  az  ólmos  eső.  mely  nagyokat  top­  elmerültél,  hogy  nem  is  veszed  észre,  az  óra
       Régen  voltam  én  azon  a  tájon.
                                  panva  csapódik  a  földre.  A  szól  végig-végig  sza­  mutatója  mennyire  elöresictett  már  .  .  ,
       Lelkem  azért  tudja  merre  szálljon:   lad  az  utcákon,  azután  clpihen,  mintha  uj  erő.   —  De  igen  .  .  ,  igen  .  .  .  menj  csak  aludni
       vlerl  nem  a  táj  emlékével  megyen:   akarna  gyűjteni  a  következő  rohamra.  mindjáit  jövök  . . .   De  menj  hát  már  .  .  ,
       isak  egy  mágnes  hozza  völgyön-hegyen!  Nem  is  csoda,  ha  az  álom  tündére  hama­  —  A  megfeszített  munka  izgatottá  tesz  .  .  .
                                  rosan  visszaröppen  az  egbe  és  a  kis  csöppség.   —  Különösen,  ha  zavarnak.
       dégen  elmúlt  az  én  boldogságom.  Barcsi  Ödön  hankhivatalnok  fiacskája  nem  tud   -  Oly  sápadt  vagy,  pihenned  kellene.
                                  aludni.  Egy  ideig csak  halkan gügyög, aztán  felsír.   Hagyj  magamra,  ha  mondom.  Sopánko-
       I  gy  tűnik  most  mint  egy  édes  álom.              dol,  hogy  mily  soká  ébren  vagyok  és  még  is
                                  Édesanyja  felriad,  a  gyerek  ágyacskájához  siet,
       Talán  el  is  feledtem  vón’  régen,  felveszi  és  úgy  abajgatja,  esiesijgatja.  Aggódó   tartóztatsz  .  .  .
       Ha  nem  fájna  „emlékezni*  nékem  .  . .  tekintete  odatéved  a  másik  ágyra,  fél,  hogy  a   A  nő  megcsóválta  fejét  és  visszafordult,
                                  gyermek  felébreszti  apját.  hogy  a  hálóba  térjen.  Ekkor  az  egyik  széken  fér­
       boldog  idő  jöjj  vissza  egy  szóra!  .  .  .   Az  éjjeli  mécses  feilobanó  lángjánál  ekkor  jének  kis  utazótáskáját  vette  észre.  Néhány  irat,
                                                                néhány  fehérnemű  volt  beledobva.
       Álmaimban,  mintha  enyém  volna,  észreveszi,  hogy  az  ágy  üres.  —  Mi  ez:  Te  utazni  akarsz :
                                     —  Szegény  férjem,  még  mindig  dolgozik.
       I  gy  álmodjam  idegenbe'  messze,  —  Persze  most  van  a  mérlegzárás.  De  éjjel  még   —  Dehogy  is  akarok!  Hiszen  akkor  csak
       Hogy  a  való  szivemet  repeszsze I                    szóltam  volna I  Most  meg  már  gyanúsítasz ?
                                  sem  kellene  oly  sokáig  fennmaradnia,  —  Gyanúsítalak?  Üli  dehogy!  Csak  kérdez­
                                     A  másik  szobából  vékony  sávban  szűrődik   lek,  mert  a  táska  a  kamrába  szokott  lenni.
       Őszi  rózsa,  fehér  őszi  rózsa,  ki  a  világosság.       De  lám, az  utibundád  is  itt van !  Ödön !  mit
       Veröfényes  tájak  bucsucsókja!  . .  .  Az  asszony  elaltatja  gyermeket  és  halkan   titkolsz  előttem ?
       Mig  álomra  tért  a  szép  természet:   kinyitja  a  szoba  ajtaját.  Férje  csakugyan ott szor­  Bolond  beszéd!  Semmit!  —  feleié  ingerül­
       Boldogságom,  üdvöm  elenyészett!  goskodott  az  Íróasztal  mellett,  melynek  minden   ten  a  férj.
                                  fiókja  ki  volt  huzva.  A  padlón,  a  székeken  iro­  —  De  igen!  Ez  a  rendetlenség,  zavarod,
                           Serio.  mányok  hevertek  összegyűrve,  összetépve.  A  férfi   ezek  a  készülődések  .  .  Te  cl  akartál  utazni !  De
                                  épen  levelet  irt,  a  nő  csendesen  ráborult.
                                                               igen!  És  pedig  lopva,  titokban,  az  éjjel!  Ödön,
                                     —  Édesem,  már  későn  van  .  .  ,  az  isteni  szent  szerelmére!  ,  .  .  fagyos  hidegség
     Tisztelettel  kérjük,  kiknek  előfizetése  lejárt,  annak  szives  megújítását.
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10