Page 6 - Muraszombat_es_videke_1909
P. 6

MURASZOMBAT,  19011.              „MURASZOMBAT  ÉS  VIDÉKE*                 JANUÁR  Rí.
   tárgyaküt  összegyűjtöm,  mivel  e  nemzeti  szem­  Haragomban  erre  kinyitottam  Kossuth  Lajos   Söl.  engem  már  megkérdezett  iü|,|,  maga-
    pontból  nagy  jelentőségű  dologgal  szakszerüleg   egyik  szekrényéi,  kivettem belőle  Kossuth  kalapját  áliásu,  de  azért  hitvány  magyar,  imgy  miért  gyűj­
   nem  foglalkozott  senki  ez  országban.  és  ezt  válaszoltam  :  „E  kalap  többet  ér  az  egész   töm  még  mindig  az  1848,49-iki  é*  Kossuth-
       Én  a  magam  által  kigondolt  mód  szerint   központi  városházánál:  mert  sem  Nagy  Lajostól,   emléktárgyakat,  hiszen  nem  kell  már  senkinek.
   végeztem  a  gyűjtést  és  ennek  köszönhetem,  hogy   sem  Mátyás  királytól  nincsen  fövegereklvénk.  de   Az  ilyen  nzomorult  és  hitvány  '■gvmieknek
   olyan  gyűjteményre  tettem  szert,  mely  Hclfertként   Kossuth  Lajostól  van.  Szent  István  koronáját első  én  milscin  felelek,  szintúgy  nem  felelek  azoknak
   páratlanul  áll.  Süt  llelfert  kijelentette,  hogy  még   legértékesebb  ereklyénknek  tartom,  Kossuth  Lajos   sem,  kik  téged  informáltak  múzeumomról.
   az ö gyűjteménye  is  mögötte áll sok  tekintetben  az   kalapját  pedig  a  másodiknak."  Ezek  után  a  vármegyéhez,  városokhoz,  köz­
   enyémnek,  pedig  Helfert  már  48  óta  gyűjt.  Budapestenk  két  főbb  tisztviselője  e  szava­  ségekhez,  egyesületekhez  és  magánosokhoz  for­
       Az  én  módszerem  abban  állott,  hogy  száz­  imra,  mint  a  bibliai  gazdag  ifjú.  elszomorodott és   dultam.  hogy  vásárolják  a  Kossuth  Muzeum
   ezernyi  Írott  és  nyomtatott  körlevélben  többször   hazament   de  a  lu hűséget  mégis  elvették.  különféle  kiadványait,  melyeknek  jövedelmei  az
    felszólítottam  az  összes  községeket,  az  összes   A  székesfőváros  ezen  intézkedéséi  mindenki   Kieklyemuzeum  fenntartására  vannak  szánva.  Ezek
   papokat,  az  összes  tanítókat,  hivatalnokokat  stb.,   megdöbbenéssel  fogadta,  a  sajtó  megtámadta érte   nevei  nrnuybctiikke!  lesznek  bevésve  múzeumunk
   hogy  hozzanak  tudomásomra  minden  48-as  em­  a  tanácsot  és  legelőkelőbb  publicistáink :  Bariba   márvány-lápján,
    léktárgyat,  melyek  létezéséről  bárhol  tudnak.  Kzen   Miklós,  Kacziánvi  Géza,  Bartók  Lajos,  Beöthy   Majd  összeállítom  számodra  is.  rövid  időn
    támogatásukat  természetesen  képek,  könyvek  és   Ákos,  luczédy  László  és  még  sokan  emelték  fel   belül,  azon  derék  varmegyék,  városok,  községek,
   egyéb  müvek  tisztelctpéldányaival  és  gyakran   szavukat  a  lapokban  e  barbár  cselekedet  ellen.  egyesületek  és  magánosok  névsorát,  melyek  meg­
   pénzzel  kellett  viszonoznom.   Midőn  a  székesfőváros  a  volt  kiállítási  mű­  vásárollak  eme  különféle  kiadváuvokal,  hogv  lás­
       Képzelheted,  hogy  ily  módon  milyen  nagy   csarnokot  a  múzeumtól  elvette   mivel  akkor   sad,  kik  voltak  a  legjobbak,  akik  támogatásban
   munkába  és  milyen  áldozatokba  kerüli  az  erek-  1 még  jobb  módban  éltem   -  ajándékképen  fel­  részesítették  ezzel  a  múzeumomat   nemkülön­

   Ivek  összegyűjtése  és  összevásárlása.  ajánlottam  a gyűjteményt a székesfővárosnak azzal   ben  azokét  is.  melyek  elzárkóztak  a  pártfo­
       Midőn  első  gyűjteményem  lő  év  elüli  a   a  feltétellel,  hogy  hagyja  ott  a  múzeumot  ahol   gás  elöl.
   Nemzeti  múzeumba  jutott,  abba  akartam  hagyni   van,  mert  nem  akartam  pár  hónapig  tártéi  hur-   A  hazafias  Szabolesmegye  pár  hó  elöli  fel­
   a  nagy  fáradtsággal  és  áldozatokkal járó  gyűjtést,   colkodásuak  es  romlásnak  kitenni  a  magyar  nem­  szólította  az  összes vármegyei  törvényhatóságokat,
   de  szándékomtól  eltérített  egy  felejthetetlen  láto­  zetnek  legszentebb  emlékeit.  hogy  írjanak  fel  a  kormányhoz  és  hívják  fel  a
   gatás,  amely  élelemnek  legüunepihh, legbecsesebb   A  tanács  nem  fogadta  el  azon  indokolással,   Kossuth-Muzeum  megmentésére.  Erre  több  derék
   momentuma  volt.  1892 ben ugyanis  meglátogattam   hogy  fentartása  évi  öt-hatezer  forinttal  terhelné   vármegye  már  fel  is  irt,  mely  feliratokról  engem
   Kossuth  Lajosi  Torinóban  és  ekkor  varázslatos,   meg  a  fővárost.  Hz  természetesen  nem  volt  az   is  értesítettek  a  következő  törvényhatóságok:
   leírhatatlan  benyomás  alatt,  melyei  reám  gyako­  igazi  ok.  Más.  politikai  okokban  keresendő  ennek   Alsófehér.  Arad,  Báeshodrog,  Békés,  Csnuád,
   rolt,  fogadalmat  teltem,  hogy  egész  életemet  a   magyarázata.  Fejeu.  Győr.  Hajdú.  Ilont. .lász-Nagy-Kmi-S/.olnok,
   Kossuth-kultusznak  szentelem  és  az  ü  magasztos   A  főváros  után  felajánlottam  múzeumomat   Koloz.s.  I.iptó.  M<euii.  Nyílra,  Pozsony.  Sopron.
   nagy  eszméinek  lelkes  apostola  leszek.  \\ Uissics  Gyuiu  akkori  kultuszminiszternek  és  fel­  Szaboles.  Szepes.  Szilágy.  Tolna.  Torda tiany -s,
       Mert  hogy  milyen  érzéseket  ébresztett  e   kértem  a  múzeum  megtekintésére.  Ó  megígérte,   l'uróez.  Udvarhely,  Ugoes;,.  (Ing.  Zala  és  Zen
   lángszellem  azokban,  kik  látták  öt és  kik  valóban   hogy  megnézi,  de  nem  nézte  meg  azt  soha.  lén  vármegyék  törvényhatóságai,  továbbá  Arad.
   látni  tudnak,  annak  leírására  nincs  szó.  Két  nappal  a  kiköltözködés  megkezdési;  !    Győr,  Komárom.  Nagyvárad.  Nyíregyháza,  Sel-
      Te  nem  láttad  öt!  Wekcrle  sem  látta,  de   előtt  újból  megkerestem  a  kultuszminisztert,  ki   meczbnnya  és  Szabadka  sz.  kir.  városok  törvény­
   tudom,  hogy  milliókért  nem  adnátok  azokat  az   ekkor  a  következőket  mondta  nekem :  hatóságai.
   emlékeket  és  azt  a  benyomást,  melyet  telt  volna   „Kedves  Barátom, én  a  múzeumodat aján-   Most  pedig  jó  hazaliságodra  köriek,  hogy
   rátok,  ha  beszéltelek  volttá a nagy  halhatatlannal.  dékba  sem  fogadhatom  cl,  hogy  miért,  azl  nem  1
      éii  sokszor  álltam  szemtül-szemhe vele, mert   mondhatom  meg.  Fordulj  báró  Bánll'y  Dezső-  j  jelen  beadványom  átolvasása  után  8000  (nyolc­

   sok  napig  állandóan  a  körében  voltam.  hüz,  ö  a  miniszterelnök  és  jó  barátod,  ü  1 ezer)  forint  támogatást  tárcád  terhére  kiutalva-
                                                               nyúzni  kegyeskedjél.  Azt  mondhatod,  hogy  jelen­
      Ami  szabadságvágy,  jogérzés,  nemzeti  öntu­  elfogadhatja.*
   dat  élt  egy  ezredéven  át  a  magyarban,  az  mind   Erre a  múzeum  ügyében  levélben  báró Banlfy  ;   leg  nines  pénz  e  eélra.  Kzl  elhiszem.  De  a  Goya-
                                                               képre  sem  volt  pénz  es  mint  értesültem  e  célra.
   egybegyülemletl  Kossuth  Lajos  nagy  egyéniségé­  Dezsőhöz  fordultam,  ki  soraimra  a  következő  vá­
   ben  és  példátlan  erővel,  fenséggel  és  diadallal   laszt  küldte:  200  ezer korona  kölcsönt  vettelek  fel.  Hál minden
   sugárzott  tekintetében,  nemkülönben  arcának  a   Kedves  Barátom !  idők  legnagyobb  emberének:  Kossuth  Lajosnak
                                                              szent  emléke  fentartására  ne n  tudtok  áldozatot
   szó  erejével  ható  kifejezésében.  .Sietek  veled  liicfatni,  hogy  múzeumod  át­
      L  nagy  esemény után a  buzgó és nagyarányú            hozni"?  Nem  Pultok  kölcsönt  felvenni,  hogv  erek­
   gyűjtésre  főleg  az  bátorított,  hogy  Gerlóczy, a de­  vétele  tárgyában  hozzám  Írott  leveledre  ked­  lyén  megmentsétek  az  elpusztulástól.  Hiszen  a
                                  vezően  nem  válaszolhatok,  Nem  vagyok  uhhau
   rék.  hazafias  polgármester  gyűjteményem  részére   a  helyzetben,  hogy  azt  elfogadhassam,  illetőleg   Kossuth-muzemuérl  meg  az  autiquurius  is  tízszer
   díjtalanul  ideadta  az  I88ö.  **vi  kiállítási  műcsar­  átvehessen].  annyit  adna  mint  a  Goya képért!  E  nemzeti  becsű
   nokot  a  városligeti  Gerhcaudpuvillonnal  szemben.   Budapest,  1899.  ápr.  27.  kincsekkel  szemben  közömmel  találkozunk  az
   Gerlóczy  után  azonban  a  székesfőváros  elvette  a   Uánlfy  Dezső" “  egész  vonalon.  Egyetlen  magyar  embernek  sem
   múzeumtól  az  188Ö.  évi  kiállítási  műcsarnok  he­      jut,  eszébe,  hogy  örökösük  híján  a  Kossuth mú­
   lyiségét.                        Berzuviczy  Albert  idejében  a  Nemzeti  Mú­  zeumra  hagyna  valami  összeget  végreudeletileg
      A  székesfőváros  akkori polgármestere  Szabó   zeumban  kértem  helyiséget  gy ijtemónyem  szá­  és  igy  megmentené  azt  az  clkallódáslöl.
   nevű  tanácsnokkal  el  is  jött  megtekinteni  a  gyüj-  1    mára,  hol  a  hivatalnokok,  örök  és  szolgák  kilu   Mellőzz  kérlek  minden  hosszadalmas  „szak­
   temem!,  de  midőn  olt állották  a  vértanuk  számos   koltatása  után  azonnal  el  lehelne  helyezni  azt,   értőt  ,  nézd  meg  magad  a  múzeumot  és  győzzön
   ereklyéi  és  -znbadsághareunk  egyéb  szent  emlékei  1    de  azzal  utasiltattam  .   hogy  ezek  a  helyisegek   meg  a  világon legqualifiikáltabh 48-as  szakértőnek
                                                              es  gyűjtőnek,  báró  Helfert  Józsefnek  véleménye,
                                 sötétek.
   között,  igy  szóltak !  „Hát  mi  van  itt  olyan  nagy
   érték,  amelyért  a  fővárosnak  érdemes  volna  egy   Pedig  teljesen  megfeleltek  es  keresztül­  mert  a  Kossuth  Múzeumot  tovább  fentartani  kép­
                                                              telen  vagyok.
   ilyen  helyiséget  feláldozni !"  vihető  is  lett  volna,  mivel  sehol  a  világon  nem
                                 találjuk  azt,  hogy  a  múzeumok  hivatalnokai, szol­  Ezen  segélynek  megadása  nélkül  kijelentem,
                                 gái  a  múzeumban  lakjanak.  Ez  természetes  is.   hogy  a  múzeumomat  az  idei  25  éves  jubileuma
                                 mert  micsoda  állapotok  állanának  elő,  ha  például   alkalmából  a  legszomorubb megsemmisülés  fenye­
                                 ezen  alkalmazottak  lakásában  járványos  betegség   geti,  ami  nemcsak  engem,  de  téged  is  örökké fog
      Az  átelleni  fák  sűrűje  köbölt  egyet  villan,
   utána  éles  durranás ver  visszhangot  az  éjszaka   ütne  ki.  egy  olyan  középületben,  hol  naponta   vádolni  Isten  és  emberek  elölt.
   csöndjében.                   több  ezer  ember  fordul  meg.  Vagy  ha  tűz  kelet­  Nemes  elhatározásodra  hízva  a  Kossutii-
                                 keznék  konyhájukban,  a  milliókat  érő  kincsek   Muzetim  sorsát,  maradtam  hazafias  tisztelettel  és
      András  meginog,  botolva  lép  egyet  elő re...   közelében ?!  hódolattal
   megcsukiik  a  térde,  belelenycrol  a  hóba.  Mered­  Szóval  a  helyisegeket  nem  kaptam  meg.   Budapest,  1908.  október  hó.
   ten  nézi  maga  elölt  azt  a  fekete  foltot,  amely   pedig,  amint  láthatod,  a  minisztériumodban őrzött
   mindegyre  nagyobbodik.       aktákból  is,  én  már  kétszer  ajánlottam  százezre­  szolgálatra  kész  híved:

      —  Andrisko,  mi  baj?  -  kérdezi  rémülten   ket  érő Kossiith-Miizeumomat az  országnak  ingyen   gróf  K KEIT IC BÉLA,
   az  öreg  Misó.  Kelj  fel !  .  ,  ajándékba,  de  nem  fogadtátok  el.  A  Kossulh-Muzeum  alapitója.
        Nem  lehet,  öreg.  Gyere,  fogd  a  fejem,   Szomorú,  hogy  a  Kossuth  Muzeum  Magyar-
   ne  bukjon  a  hóba  ,  .  .  Odaát  nem  gondolkoztak.   országon  hajlékot  nem  kap,  inig  a  német  Goetho-   Apponyi erre  a  beadványra  azt  válaszol-
   Erős  lövés,  melyre  ment.  Gsak  már  ne  itt  halnék   Mtizenm  a  magyar  Akadémia  fényes  palotájában   latla,  hogy  nem  adhatja  meg  a  kért  8000
   meg  .  .  .  Odalent,  ott  ahol  Julist  eltemették  .  .  .   talál  helyet.  Fájó,  nagy  irónia  ez.  éppen  olyan,   fii  segélyt,  inig  a   múzeumomat  nem  leltá­
   oda  temetnének.  Öreg  cimbora, mond  az  asszony­  mintha  Berlinben  a  Kossulh-reliquiáknak  dísz­  rozzák.  hz  pedig  eltarthat  öt-hal  hónapig is
   nak  a  tehenet  adja  el  .  .  .  helyet  juttatnának,  de  Bismarck-  vagy  Goelhe   es  addig  a  Kossuth-muzeum  elpusztulhat,
                                 emlékcknek  helyet  nem  adnának,
      Égy  hördülés,  megroppan  a  test.  A  lélek ott   Az  egész  világ  legnagyobb  embere  volt   ha  nem  segítenek  rajta  mások.  Tehát  a
   jár  már  a  lombos  erdő  völgyén,  ahol  az  első   Kossuth,  de  első  sorban  a  mienk.  Goya-képre  (egy  asszonyarckép)  van  200.000
   asszony  el  van  temetve.       Bégen  elpusztult  volna  nemzetünk,  ha  az   korona,  de  a  Kussnth-um zeumra  nincsen
      .  .  .  Az  erdőben  futólépések  zaja  hallatszik.   ötvenes években lel nem támasztotta volna Kossuth.   8000  forint!
   Az  öreg  Misf*  felfigyel,  megcsóválja  a  fejét.  A   Egyedül  az  ö  agitáciöi  folytán  álltak  honlilarsaink
   halott  feje  alá  teszi  a  táskáját,  keresztet  vet  ma­  1859.  és  lSBIi-ban  az  ellenfélhez  és  igv  kizárólag   *
   gára  s  halkan  kezdi:      Kossuth  ténykedésének  és  nem  Deák  bölcsessé­  Magyarok!  Ugyebár  lealázó  helyzetben
      -  -  Oce  nas  ktori  si  na  Nebesi!  gének  folyománya  volt  a  Ii7-iki  kiegyezés  is.  vagyunk.  Egy  nép,  amely  a  múltját  nem
                                    És  mégis  a  legnagyobb  magyar  becsülésé-
                                ben  a  külföld  jár  elöl !  ineti  megbecsülni,  annak  vége  van!  Mi
                                    Itthon  örökbecsű  ereklyéinek   melyekhez   solise  voltunk  rajongó  Kossuthisták,  de  ez
                                századokon  át  zarándokolni  kellene  a  magyar-   a  kérdés nem  politikai,  ez  m ár  a  történelem
                               i  nak  —  helyet  nem  adnak.  lapjára  tartozik.  •  Ne  engedjük  elpusztulni
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11