Page 11 - Dobronaki életképek a 20. század első feléből / Podobe iz življenja Dobrovnika v prvi polovici 20. stoletja

Bevezető

Gyermekkorom kedvenc olvasmányai közé tartoztak a képregények és ez a rajongás a mai
napig megmaradt. Többek között ez a „képeskönyvek” iránt érzett vonzódásom is szerepet játszott
abban a döntésemben, hogy a szülőfalum, Dobronak 20. századi történelmét feldolgozó munkámat
a fényképek segítségével (is) mutassam be. Emellett természetesen más szempontok is szerepet
játszottak elhatározásomban. A könyvet elsősorban Dobronak település lakóinak szántam, szánom
és ebből kifolyólag igyekeztem olyan munkát készíteni, amellyel a falu lakossága minél könnyebben
tud azonosulni. Ehhez a legegyszerűbb utat pedig pont a fényképes ábrázolás jelentette, mivel a
fényképek a társadalom (esetünkben Dobronak lakossága) egyfajta tükörképei: családi, rokoni és
egyéb kapcsolatokat tükröz, dokumentálja az életmód- és életformaváltozást, népi építészetet, nép-
szokásokat, jelentősebb eseményeket stb. Döntésemben az a számomra új szakmai kihívás is szere-
pet játszott, hogy a korábbi munkáimtól eltérően, ahol elsősorban levéltári és más írott forrásokra
alapozva mutattam be az adott kutatási témámat, itt fényképekkel, azok elemzésével, valamint
mélyinterjúkkal igyekeztem ezt megtenni.1

A magyar fotóantropológia nagy alakja, Kunt Ernő, aki elsősorban a paraszti fotóhasználat
kérdéseivel foglalkozott, írja egyik munkájában: „Minden fényképnek megvan a maga története. A
története, amelyik kiegészíti a „nagy történelmet”, s a mindennapok történetére, eseményeire vonatkozó
adatokat zárja magába.”2 Dobronak 20. század első felének történelmét bemutató munkámban el-
sősorban a település mindennapjait szerettem volna felvázolni, mivel ezek a „mindennapok” nem-
csak kiegészítik a „nagy történelmet”, hanem annak hatásait is bemutatják a mindennapi életre. A
dobronaki fényképek (és képeslapok) segítségével szépen nyomon követhetőek a 20. század első
felében végbement világtörténelmi események és más, kisebb térséget (országot, régiót, járást, kör-
zetet) érintő események hatásai a helyi történésekre.

Viszont nem elég maga a fénykép, ha nem társul hozzá leírás, amely magáról a fotón látható
eseményről, tárgyról, személyről stb. ad magyarázatot. Kunt Ernő a már említett munkájában erről
a következőket írja, igaz, néprajzi összefüggésben: „A fényképi azonosítás ugyanis részletekbe menően
azonosít, de csak azonosít. Míg a szöveges leírások általában egyúttal értelmeznek is. A fénykép a szöveges
információkkal kiegészítve válik teljes adatforrássá.”3 Kunt Ernő megállapításai természetesen jelen
kötetre is érvényesek. Nagyon sok szép és jó fotó ugyanis nem került a könyvbe, mivel hiányzott a

1 Itt előre kell bocsátanom, hogy a fényképes kötet mellett készül egy, a település 20. századi történelmét a levéltári és egyéb
más írott források alapján bemutató kötet is. Ezzel szeretném kiegészíteni a Dobronak 20. század első felének történelmét
bemutató „képeskönyvet” és teljessé tenni a település történelmének bemutatását.

2 Kunt Ernő: Néprajz és fotóantropológia. Ethnographia, 1987. XCVIII. 1. szám. 1. p.
3 Kunt Ernő: Néprajz és fotóantropológia. Ethnographia, 1987. XCVIII. 1. szám. 7. p.

9