Page 13 - Dobronaki életképek a 20. század első feléből / Podobe iz življenja Dobrovnika v prvi polovici 20. stoletja

részben a 20. század első feléből a falura jellemző népi építészetet. Ami az utcákat illeti, elsősorban
a Fő utcáról és az Egyházvégről maradtak fenn fényképek, valamivel kevesebb a Patakszerről. Saj-
nos a tárgyalt időszakból nem találtam fényképet Fövégről és Tüskeszerről.5 Előkerült viszont egy
fotó a Cigányszerről és néhány érdekes fénykép a dobronaki szőlőhegyekről. A népi építészetnél
igyekeztem bemutatni az adott korszakra jellemző összes háztípust. Ebből kifolyólag részletesen
prezentáltam a boronaházat, az első téglaházakat, a házakhoz tartozó udvart, kerekeskutat, de egy
fotó erejéig bemutatásra került a „téglavetés” is. Eme rész igazi csemegéje egy jómódú dobronaki
kereskedő család lakásbelsője. A nyolc fotóból álló sorozat különböző szemszögekből mutatja be a
nappali-hálószoba és a konyha bútorzatát.

A harmadik fejezetet tartalmilag három részre lehet bontani. Az első rész a dobronaki vendég-
lősöket és kereskedőket mutatja be. Természetesen adatok és fényképek hiányában nem sikerült
az elemzett korban működő összes vendéglőst és kereskedőt bemutatni.6 Ugyanez a megállapítás
érvényes a kisiparosokra is, hiszen a könyvben felvázolt 6 kisiparos-történet messzi nem fedi a
településen működő közel 50 fős „iparostestületet”. Sokkal sikeresebb voltam viszont a településen
működő kisüzemek bemutatásánál, mivel mindhárom kisüzemről – téglagyár, fűrésztelep és gőz-
malom - és az azokat alapító és működtető családokról sikerült úgy fényképeket, mint informáci-
ókat találni.

A következő fejezet a falu hitéletét mutatja be, ill. a település legnépesebb vallási csoportja, a
római katolikusok vallási mindennapjait. Az első néhány fotó Dobronak központjában található,
Szent Jakab tiszteletére felszentelt római katolikus templomot ábrázolja kívülről és belülről. Külö-
nösen ez utóbbi fotók értékesek, mivel kevés olyan fénykép maradt fenn, amelyen a Pandur Lajos
festőművész által 1914-ben kifestett templombelső látható. Néhány, a településen található szak-
rális kisemlék (kápolna, kereszt, szobor) is helyet kapott a könyvben. Közel tíz fénykép ad képet a
20. század első felére jellemző első áldozási, bérmálási és úrnapi körmeneti szokásokról. Végezetül
néhány fénykép a maribori és a szombathelyi püspökök dobronaki látogatásáról ad ízelítőt.

A soron következő ötödik fejezet a dobronaki iskolát, az iskola igazgatóit, a tanítókat, tanuló-
kat, tehát az oktatást mutatja be. A fotók, melyeken hol szlovén, hol magyar felirat virít az iskola
épületén, jól tükrözik azokat a politikai változásokat, amelyek a települést érintették. A fénykép-
gyűjtés során észleltem, hogy az egyik legelterjedtebb képmotívum az osztálykép. Ezeken a fény-
képeken egy adott osztályt látogató iskolások fényképeszkedtek le tanítójukkal. Külön említésre
méltók az óvodásokat ábrázoló fotók, mivel így konkrétan is igazolni lehet azt, hogy már a második

5 Tüskeszer esetében némi magyarázattal szolgálhat az 1947-es óriási tűz, amikor a Tüskeszerben lévő házak a több napig
tartó tűz martalékává váltak.

6 Különösen a zsidó származású kereskedőkre és vendéglősökre érvényes ez a megállapítás – pl. Freyer, Milhofer stb.

11