Page 13 - Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák

Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák 11

Múlt heti előadásomban egy dobronaki (hetési) és egy völgyifalui (göcseji)
népmeséből hallhattak részletet és azok néhány nyelvi sajátosságát. Most egy
csentevölgyi (göcseji) és egy domonkosfai (őrségi, dombvidéki) népmeséből
mutatok be rövid részletet a muravidéki nyelvjárás hangtani változásait szem-
léltetve.

A garaboncás diák című népmesét Matijevics Lajos, az Újvidéki Egyetem
professzora jegyezte le Csentevölgyben. Elmondta Zsizsek Mári.

„Vót ëgy nagy part, hát abba vót ëgy nagy állat. Aztán az a garaboncás
diák, ammeg mindig ottan a faluba járkát, hogy asztant izéte, imádta ki a
likjábu. Hát aztán akkor fönek-lënek járkát. Má nagyon éhözs vót, emënt ëgy
házba, ëgy házhó. Akkó aztán mondja annak az asszonynak, adjon neki tejet.

– Én tejet nëm adhatok, mer nincs ëgy csöpp së nálunk – aszongya – tej.
Nem birok annnyi.

… Aztán küimádkozta a kigyuját vagy mi az ördöggye vut neki, aztán
elmënd vele, de ollan jégesü vót, hogy még majnëm a fákot hasogatta. Akkó
aztán az asszonnak nekimëntek, mëgsuprikáták… Hát igy vót ez Csentiben.”

A Történet Hodosról című elbeszélést a domonkosfai Eöry Árpád mondta
el. Ezt is Matijevics Lajos tanár jegyezte le.

„Régën a leginyek hogyan átok bosszut? Nem úgy, mint most, verekënnek,
vasvillája szurkállák ëgymást, kísëznek. Mëgharaguttak ugy-ë az ëgyik gaz-
dára, egísz mást eszetek ki neki. Szétszëdték a szekerit, fövitték a háza tetejire,
aztán megrakták trágyáva. Regge a gazda be akart fognyi, keresi a szekerit,
nincs. Má akkó ugy-ë összegyárja az egész szomszidokat, a szomsziggya akko
vëszi észre.

– Nézd a, szomszid, hisz ott fön van a háztetejin.
Mos csak fog belë!
Szét köllött neki szënnyi mëgin a szekeret, lehordani, aztán úgy foghatott
csak belë. Igy viccütek régën a leginyëk. Ezën mullattak.”

Megfigyelhetjük, hogy hetési (muravidéki) tájszó csak ritkán fordul elő a két
szövegben, például mëgsuprikáták (megsöprűzték), izéte (csalogatta), lënek-
fönek (lefelé, fölfelé). Értelem-megkülönböztető funkcióval szerepel bennük a
zárt ë és a nyílt e használata, például emënt (elment), nekëm (nekem), népekët