Page 1 - Also-lendvai_hirado_1912
P. 1

- S 3
      Alsólendva,  1912.                  XVII.  évfolyam  1.  szám                 Vasát nap,  január  7.

        ALSÓLENDVAI HIRADÓ








             Előfizetési  a ra :      Felelős  szerkesztő:   Laptulajdonos  és  kiadó:  Kéziratokat  nem  adunk  vissza.
      Egész  e v r e ........................   ,  ŐSZ ESZ LY  M.  V1CTOR.   B A L K Á N Y 1  E R N Ő.  Szerkesztőség és  kiadóhivatal:  B a I k á u v i
      Fél  e v re ...................   o  '                                   Ernő  könyvkereskedésében  Alsólendván.
       ’
      Negved  evre  •  •  •  •  •   '  “  "  MEGJELENIK  MINDEN  VASÁRNAP.
           Egyes  szám  ara  -0  fille..                                          A  nyilttér  sora  egy  korona.
                                      tulajdonossal  és  köteleztesse  szerződésileg   Alsólendva  pedig  kétszeresen  rá  fog
     Alsólendva és  a  villany.       arra,  hogy  ha  sikerül  neki  a  várostól  el­  fizetni  az  üzletre.  Először  azért  fizet  rá,
                                       nyerni  a  villanyvilágítás  berendezésének  mert  nem  ő  választhatja  meg  a neki  tetsző
                    Alsólendva,  1912.  január  6.
                                       jogát, az ő (Wohankáék) gépgyárából szerzi  szakembert,  aki  a  villanyvilágítást  meg­
        Legutóbb  a  város  egy  fontos  felada­  be  a  szükséges  gépeket  és  felszerelési  csinálja,  hanem  a  Wohanka cég annak adja
     táról,  a  fekete-éri  nyári  fürdő  mielőbbi  anyagot.  A  maionitulajdonos  azonban  nem  el  a  jogot,  aki ezért   többet fizet.  Másod­
     felépítéséről  szögeztünk  le  néhány  olyan  volt  hajlandó  kötélnek  állni,  vagyis  nem  szor  pedig  akkor  fizet  rá,  majd  mikor  az
     igazságot,  amiket  a  képviselőtestület  részé­  irta  alá  a  szerződést,  mire Wohankáék úgy  a  bizonyos  harmadik  személy   aki  csak
     ről  érdemes  kissé  megszívlelni. A  fürdőnél  állottak  bosszút  rajta,  hogy  szintén  folya­  amolyan  albérlő-féle  iesz  —  nem  azt fogja
     semmivel  sem  érdektelenebb,  sőt  sokkal  modtak  Alsólendva  városhoz az előmunká­  nézni,  hogy  a  szerződés  pontjainak  minél
     fontosabb  ügy,  a  villanyvilágítás  meg­  lati  engedélyért,  de  a  maguk  részére.  jobban  megfeleljen  és  a  várost  és  közön­
     oldásának  ügye adja most a tollat kezünkbe.   A képviselő-testület pedig Wohankáék-  séget  minél kulánsabban szolgálja ki, hanem
     Hála  légyen  a  Mindenhatónak,  a  közvilá­  nak  adta  meg  az  előmunkálati jogot. Miért  oda  fog  törekedni,  hogy  a  maga  tisztes
     gítás  megoldásának  terén  is  történt  már  nekik  és  miért  nem  a  helybelinek?  Nem  polgári  hasznának  biztosítása  mellett a kö­
     annyi,  ami  valamivel  több  a  semminél.  A  tudjuk.  Csak  azt  tudjuk,  hogy  Wohankáék  zönségből mielőbb kivasalhassa a Wohanka-
     város  kiadta  az előmunkálatokat egy buda­  eddig  még  egyetlen  egy  várost sem juttat­  cégnek  a  jog  átengedéséért  fizetett
     pesti  cégnek,  s  ha  a  kitűzött egy esztendő  tak  villanyvilágításhoz  és  hogy  eszük  ágá­ cenzár-dijat  is.
     leteltével  az  illető  cég  megteszi  ajánlatát  ban  sincs  a  mi  városunkkal  különbséget   Mindezt  nagyon  szépen  cl  lehetett
     a  városnak,  nincs  kizárva,  hogy  még  lesz  j  tenni.  Hanem  amikor  már  a  kezeik  közt  volna  kerülni,  ha  a  város  szabályszerű
     is  valami  a  villanyvilágitásbói.  lesz  a  város  által  kötelezőleg  aláirt  szer­  pályázatot  irt  volna  ki  az  előmunkálatokra
        Azonban  itt  is  követett  el  egy  nagy  ződés  arról,  hogy  csakis  nekik  van  joguk  és  a  pályázó,  a  jövőre  nézve teljes garan-
     hibát  a  város.  Néni  szabadott  volna  csak  Alsólendván  villanyvilágítást csinálni, akkor  |  ciát  nyújtó,  hozzáértő,  tehát  szakcégek
     úgy  nürnix-dirnix  kiadni  az  előmunkálato­  ezt  a  jogot  és  szerződést  jó  pénzért  el­  közül  választott  volna.  Ehelyett  kötelezett­
     kat  anélkül,  hogy  az  illető  céget   akivel  adják  egy  már  előre  kiszemelt  harmadik  séget  vállalt  egy  olyan  céggel  szemben,
     szemben  kötelezettséget,  nagy  kötelezettsé­  személynek,  s  ezzel  mi  megszűntünk  a  amelynek  szakismereteit  nem  ismeri,  de
     get  vállaltunk  —  közelebbről  ismernék,  Wohanka  céggel  direct érintkezésben állni.  nem  is  ismerheti.
     vagy  annak  szakismereteiről  bizonyságot  S  hogy  dupla  hasznuk  legyen, a Wohanka   Vigyázzunk  líraim,  hogy  a  rengeteg
     szereztünk  volna  Az  előmunkálati  enge­  cégnek  gondja  lesz  arra  is,  hogy  ezt  a   pénzünkbe,  egész  vagyonba  kerülő  s  a
     délyes  Wohanka  és  Társa  cégről a  reklám­ bizonyos  harmadik  személyt  szerződésileg   kivánalmaknak  meg  nem  felelő csatornázás
     jain  kívül  csak  annyit  tudunk,  hogy  mind­  kötelezze,  miszerint  az  ő  gépgyárukból   után  a  villanyvilágítás  ne  vessen  árnyat
     addig  esze  ágában  sem  volt  nekünk  vil­  szerzi  be  a  berendezéshez szükséges gépe­  városrendező  politikánkra!
     lanyt  csinálni,  mig  egy helybeli gőzmalom­  ket  és  anyagot  Tehát Wohankáéknak nem­
     tulajdonos  ilyen  értelemben  ajánlatot  nem  csak  a  jog  eladásából  lesz  meg  a  busás   —  Lapunk  a  mai számmal  uj negyedévbe  tépett.
     tett  a  városnak.  Akkor  lekiildte  Alsólend-  hasznuk,  hanem  abból  is,  hogy  ők  szállít­  Kérjük nz előfizetések  szives megújítását, mert n hátra­
     vára  az  utazóját,  hogy  beszéljen  a malom­  ják  majd  a  felszerelés  anyagát.  lékosoknak  a  lapot  tovább  nem  küldjük.


          Egy  nap  Göcsejben.             Kisded  falucska  ez  Göcsej  kellős  közepén,   a göcseji tájszólásnak. Most már csak a múzeumok­
                                       hegyektől  koszoruzott  völgyben.  Fellélegzettem.   ban  levő  régi  Írások  beszelnek  róla.  Mondom,
                  Irta:  L.  F.        Valami  jóleső  érzés  töltötte  el  a  telkemet. Szinte   hogy  tanulni,  művelődni  vágyik  e  nép;  nézz  ki
                                       megkönnyebbültem,  midőn  láttam  e  szép  vidék   az  ablakon.
         A  nap  már  felkelt,  az  őszi  köd  oszladozni   gyönyörű  panorámáját.
                                                                            Kinézek.  Egyszerű  paraszt  legény  ül  a  sze­
     kezded,  mikor  megállót!  házam  előtt  a  paraszt   Aki  hátralevő,  öreg  napjait  édes  csendes­  kéren,  cigarettázva,  újsággal  a  kezében.  Csak
     tengelyes,  mely  engem  Göcsej  országába  volt   ségben,  mennyei  nyugalommal  akarja  leélni,   olykor-olykor  néz  fel  s  szól:  „nejde  ne.“
     hivatva  szállítani.              igazán  nem  ajánlhatnék  neki  megfelelőbb,  kedve­  —  Járnak  ide  pesti  urak  is,  —  folytatta
         Már  régen  készültem  e  kirándulásra,  hogy   sebb  helyet,  mint  Kissziget.  barátom,  —  tanulmányozzák, kérdezgetik a népet,
     az  Jles  igyekezet"  (kasza)  és  a  „ketempiijsz
                                           Régi,  jó  barátom,  kenyeres  pajtásom szíve­
     madár“  (nyúl)  őshazáját szinről-szinre láthassam.  sen  köszöntött.  Én  is  a  viszontlátás  örömével   mondogatják  előttük  a  reájuk  fogott szavakat,  de
                                                                         ezek  egykedvűen  vállat  vonnak,  hogy  nem  értik,
         E'gondolkoztam  az  utón  s  előre  örültem,
     hogy  Göcsej  kellős  közepén  hallom  azokat  a   üdvözöltem  kisded  hajlékában,  ahol  kedves élete   vagy  pedig  mosolyognak  rajta.
                                       párjával,  édes,  mosolygós  gyermekeivel  élve,
     kifordított,  mulatságos  szavakat,  kifejezéseket,                     Igazat  adtam  kedves házigazdámnak s telje­
     szólásmódokat,  melyek  akaratlanul  is  mosolyt   osztogatja,  hintegeti a tudomány magvait a göcseji   sen  megnyugodtam,  hogy  csak  a  gúnyolódni
     csalnak  az  ember  ajkára.       nebulóknak.                       akarók  kötnek  minden  nevetséges  és  mulatságos
         Lassan-lassan  döcögött  a  szekér,  ragadt  a   Csakhamar  előkerült a lőre, a paprikás csibe   szót  a  göcseji  ember  nyakába.
     sár,  mert  tengelyig  sülyedtünk  egynémely  helyen.  és  a  hízott  réce-sült,  elmaradhatatlan  jelei  a   Majd a  nép szokásairól beszélgettünk. Előjött
         Messziről  az égbolton itl-ott sürü  fiistgomoly   göcseji  vendégszeretetnek.  a  temetési  szokás,  búcsúztató  írás  sth.
     mutatta,  hogy  az  ősi  foglalkozás  üzését,  a szén­  Én  is  előadtam,  hogy  a  baráti  szeretet  és   Kiváncsi  voltam,  hogy  a  hucsuztatós teme­
     égetést  az  ősz  beáltával  megkezdték.  a  nép  ismerése  hozott  ide.  Sokat  hallottam,  ol­  téseket  szeretik-e?
         Tehát  már  itt  vagyunk  Göcsej  országban,   vastam  e  népről.  Szeretnék  egyikkel-másikkal   —  No,  ez  az  egy  felszeg  szokásuk  még
     a  Zala,  Kerka, Válicka folyóktól  bekerített  völgy-   beszédbe  elegyedni.  megvan,  —  válaszolt  házigazdám.  —  Ettől  nem
     koszorúban.  Hegy-völgy  mindenfelé,  az  átható   Úgy látszik, barátomat érzékeny oldalán talál­  állanak  el,  ez  elmaradhatatlan.  Sokat  küzdöttem
     fenyőillat  betölti  a  levegőt,  a  munkás  nép  jó   tam,  mert  hevesen  legyintett  kezével  s  hozzám   ellene,  de  e  ponton  megakad  minden törekvés  s
     kedvvel  végzi  utolsó  munkálatait.  fordulva  kérdezte:  minek?  Majd nem  várt  felele­  Így  kénytelen  az ember kedvük szerint cselekedni.
         Végre  célhoz  értem.  Egy  kis  falucska  be­  tet  s  egyfolytában  adta  elő  érveit:  Ha  valaki  meghal,  még  a  kapufélfától  is  el  kell
     járata  előtt  ügettek  lovaink,  a falu  végén  nemzed   —  Ne  hidd,  hogy  ez  a  nép  még  olyan,   búcsúztatni!
     színre  festett  oszlopra  egy  tábla  erösitve, melyre   mint  amiket  újságokban,  könyvekben  összeirkál-   —  Érdekes!  —  mondtam,  —  hisz  ez  szép
     Írva  volt:                       nak  róluk.  Józan  gondolkodó  s  már  ma.gyaros   jövedelemmel  jár!?
                 Ki s s z  i g et      kifejezéssel  beszélő,  művelődni  akaró  nép  Hála   —  Igen,  de  szívesen  lemondanék  róla  csak
                    k.  k              a  tanügyi  kormánynak,  mióta  az  iskolák  gomba-   azért  is,  hogy  ez  ósdi  szokás  elmaradjon.  Meg­
                 Novai  járás.         módra szaporodnak,  úgyszólván  hire-hamva sincs  jegyzem,  hogy  feltétlenül  ragaszkodnak  ahhoz,
   1   2   3   4   5   6