Page 8 - Also-lendvai_hirado_1912
P. 8
ALSOLENDVA, 1912. ALSOLENDVAI HÍRADÓ VASÁRNAP, JANUÁR 14.
Karcolatok Slavoniáról. távozás órája s csak akkor adja meg az enge A polgári iskolák reformja.
délyt a közigazgatás által foganatosítandó
Beszeljünk egy keveset a Julián-Egvesületről helyszíni tárgyalásra.
is. üróf Széchenyi Béla alakította ezt az egyesü Ezt a tárgyalást a szolgabirö vezeti. Rend M ozgalom a hét osztályos iskoláért.
letet. ö is az elnöke. Vezetői közül Tarkovich szerint a legnagyobb munkaidőben kocsikázik ki
Istvánt, gróf Klebelsberg Kúnót, Kollányi Ferenc a faluba s ott kijelenti egy-két magyar gazdának : Átirat A lsólendva nagyközséghez.
apátot es a Csáktornyái tanítóképző intézet volt „Rögtön itt legyen minden aláíró, mert baj lesz!" Az Országos Polgári Iskolai Egyesület moz
igazgatóját. Margitai Józsefet emlitem meg. Az Persze, hogy nehéz egyszerre összeszedni annyi
említettek vállait nyomja mindaz, a mit ma a embert, de mert a szolgabiró ur nem ér rá várni, galmat indított a polgári iskolai reform érdekű
Julián-Egyesület munkájának ismer a magyar tár hát kihirdeti a tárgyalás eredményét, igy : ben. Az egyesület most az összes iskolaföntartó
sadalom Miután a kérvényezők ismételt sürgeté városokhoz és községekhez átiratot intézett, igy
Az egyesületet ugyanaz az eszmény vezérli, semre sem jelentek meg, azt kell hinnem, hogy a többek között Alsólendva nagyközséghez is,
ami a históriabeli Julián szerzetest, akit zaboláz- a kérvényezést megbánták és belátták azt. hogy hogy csatlakozzék a mozgalomhoz s ha a reformot
hatatlan fajs/eretete még a messze Ázsiába is sokkal tiszteletreméltóbb és saját egyéni boldo
elcsábított, hogy meglelve a magyarok elődeit, gulásukat inkább előmozdító dolog az eddigi sikerül megteremteni, alakítsa át Alsólendva nagy
megtartsa őket a magyarságnak. Épp erői a his helyzet (t. i. a horvát-iskolába való járás!) — község a jelenlegi 4 osztályú polgári iskoláját 7
tóriai barátról s az azonos célról nevezi magát tehát én a kérvényezőknek érthetetlen okból kö osztályúra. Az egyesület e mellett elsősorban az
ezen egyesület — Julián-Egyesületnek. vetkezetes hányadát ezennel a leghatározottabban ipartestületek hathatós támogatására számit, mert
Mindjárt a kezdet legelején tisztában volt visszautasitom. Ilyen értelemben teszek jelentést a polgári iskolák főleg a modern és müveit
az egyesület vezetősége azzal, hogy céljuk érde a magas kormánynak s azt hiszem, hogy ren
kében e r e d mé n n y e l csak a kultúra fegyverei delkezésem üdvös voltát be fogja ’átni minden iparos-osztály kialakulásának igyekeznek segít
vel harcolhatnak ; a lelkes ambíciójú tanítóktól s slavoniai magyar. Adja az Isten, ki nekünk, e ségére lenni.
a parányi nyomtatott betűktől várta céljainak szép horvát föld lakóinak kenyeret ád, hogy igy Az Orsz. polgári iskolai egyesület Alsólendva
megvalósulását. legyen! nagyközség elöljáróságához, valamint a helybeli
Pénze elég van az egyesületnek, mert finan Pont Elfütyülték 4 évre a magyar iskolát. ipartestülethez intézett átiratához irányadóul a
szírozásában segédkezik mágnásaink, főpapjaink Újabb kérvényezés, a tárgyalási napnak búsás
és városaink nagy része, sőt az állam szerény- borravalók és tiszteletdijak árán való kipuhato- következő javaslatot mellékelte :
méretű kultusz-tárcája is nyújt egy kevés támo lása, aztán tömeges megjelenés a tárgyaláson „Mivel a hatosztályu polgári iskota nem
gatást. sib. következik újra. S ha minden jól üt be a életképes, már pedig egy gyakorlati irányú
Tanító is akad a mai nyomorúságos viszo helyszíni tárgyaláson, úgy arra az időre, mikor a középfokú iskolára föltétlenül szükség van,
nyok között, tehát ebben sincs fennakadás. Igaz, harmadik bán bukik meg, tán felér a bánhoz a továbbá, mivel hat év alatt nem lehet a növen
hogy jobbára tapasztalatlan fiatal amberek a Julián- közigazgatás utján a hivatalos jegyzőkönyv s a dékekből szilárd jellemeket képezni és az egy
tanitók, akikben több a jóakarat és lelkesedés, magyarság még csak ezután kapja meg az enge évi önkéntességi és minősítési jogokat sem
mint a megfontolás és tapintatosság. Node ezt délyt az iskola felállításához. lehet korlátozás nélkül megszerezni, reformál-
nem rosszakaratból mondom, s hogy mégis mon De még mindig dolgozik a csavar. Az en tassék a polgári fiúiskola úgy, hogy az hét-
dom, teszem ezt azért, mert lóiam is, de annak gedélyt kézbesítő hivatalnok még egy tárgyalást osztályu legyen és megfelelhessen azoknak a
idején mindnyájunkról így szólt a kritika. rendez, hol erősen hangsúlyozza azokat a terhe kivánalmaknak, amelyekért éppen Eötvös József
Pénz és tanító van, — gondolja a t. olvasó, ket, melyek az uj iskola felállításával a magyar báró és Csengery Antal, hazánk nagy kultur-
akkor kész is már a kolbász, csak be kell ságra háramlanak, s ha a magyarok még ezután politikusai az 1868 : XXXVlll. t.-cikkel a hat
kötni. Pedig még nem kész. Hátra van még a is szomjuhozzák a magyar iskolát, úgy az enge osztály u polgári iskolát alapították, hogy t. i.
fekete leves: az iskola-felállitási engedély meg délyt közibük csapja a közigazgatási kiküldött, az a gimnázium és reáliskolákkal szemben ne
szerzése. Ezt a horvát országos kormány feje, a mondván : „Vi vrajzsi magyári!“ a főiskolákra, hanem a gyakorlati életre készít
nán adja meg. Rauch báró, majd később Rakodczay KONTl.ER GYULA sen elő. Az ipari érdek kívánja továbbá azt is,
bánsága alatt engedélyeztettek a Julián-iskolák hogy ott, ahol a helyi szükséglet megkívánja,
csekély kivétellel. Jellegük: magán és felekezeti, az ilyen hétosztályu polgári iskola az ipart is
mert Horvátországban nem-horvát tannyelvű is Magyarország koleramentes. fölkarolja, hogy ezáltal ama intenciónak, mely
kolát csak felekezetek es társulatok állíthatnak. az 1868: XXXVlll. t.-c.-ben kifejezésre jut, meg
Ilyen társulati iskolának tekintik a Máv. slavon- Dec. 17-ike óta nem fordult elő újabb felelhessen s az iparos-osztályt megerősítse. “
országi iskolait is! koleraeset. Ha a polgári iskola ily irányú reformját n
Lássuk csak, mily óriási nehézséggel csi kultuszkormány megvalósítja, úgy Aisólendva mai
karja ki az iskola engedélyezését a magyarság. A hivatalos lap tegnapelőtt!' számában közli négyosztályt! polgári fiúiskoláját is fokozatosan
Ahol Julián-iskolát akarnak állítani, ott a azt a belügyminiszter által megállapított tényt,
magyarság kérvényt szerkeszt a báni kormány hogy Magyarországon 1911. december 17-ike óta hétosztályuvá fejlesztik.
hoz, melyben igazolva az iskolához va ó jogcímét, újabb koleraeset nem fordult elő. Ezért a minisz Az érdekes reformterv egyöntetű támogatá
kéri az iskola engedélyezését. Az ilyen kérvényt sának kérdésével már a legközelebb foglalkozni
100—200 magyar ember is aláírja s minden alá ter. hivatkozással az 1909. évi XXI. t.-c.-ben fognak az ország összes ipartestületei s ezek
írás után 1—1 K-ás okmánybélyeg ragasztandó. foglalt 1903-iki párisi nemzetközi egyezmény II. sorában bizonyára — az alsólendvni ipartes
A kérvényt a Julián-Egyesület utján terjesz szakasza 9. cikkében foglaltakra. Magyarországot
tik a báni kormányhoz. És ott hever rendszerint koleramentesnek nyilvánítja. tület is.
addig, amig a bán azt nem érzi, hogy ütött a
Kuruc-emléket a Csobáncra!
átadta a kimúlt állatot, az kedves őzikéjére is s ijedten meneküllek előle, ha valahol megpil M egindult a gyűjtés egy em lékm űre.
merve, felindulásában haragjának egész özönét lantották
zúdította jegyesére és sírva rohant szobájába Jó magam is találkoztam egy alkalommal a A bizottság lelkes felhívása.
Néhány perccel később kiizent egy szolgá „rossz t(indér“-rel, de azt a jelenetet nem felejtem
val vőlegényének, hogy nem akarja többé látni el soha. Olt állott egy kiugró szikla-párkányon, Ba t t h y á n y Lajos gróf v. b. I. t., elnök,
azt, aki neki ily nagy fájdalmat okozott. A szegény ébenfekete haja ziláltan omlotl vállaira, kezeit H é r t é l é ;i dy Ferenc főrendiházi tag, alelnök,
ifjú felocsúdva az iménti jelenet hatása alól, összekulcsolva tartotta maga elé, mig szemei Ó v á r i Ferenc dr. országgy. képviselő, ügyvezető
büntelenségének tudatában bár vérző szívvel — kífejezéste-cniil bámultak a mélységbe. alelnök, S z é c h e n y i Aladár gróf alelnök és
de büszkén hagyta el a helyet, hol az a leány E jelenet hatása alatt megkövülve állottam, C s é p l ő Ernő tilkár aláírásával Balatonl'iiredröI
lakik, ki neki a legkedvesebb, de aki őt oly mikor a leány hirtelen felkiáltott:
oktalanul megbántotta. -- Bélám, itt vagy?! Bocsáss meg! a következő lelkeshangu felhívást kaptuk, melyet
Ezen időben tört ki a 48-as szabadság Oh, ez a hang még most is a fülemben azzal a hozzátevéssel közlünk, hogy a felhívás
harc. A nemzet fiai csapatostól tódultak a sza cseng; olyan volt a’, mint mikor az ember néma ban érintett hazafias célra adományokat mi is
badság zászlója alá. Készek magukat a haza csendben egy haldokló utolsó jajszavát hallja. készséggel továbbítunk.
javaért feláldozni, vagy kivívni a hőn szeretett Még a vél is megfagyott ereimben, nem tudtam
haza függetlenségét. megmozdulni, csak mikor eltűnt a leány, tértem A felhívás teljes szövege ez :
Piroska jegyese is — szivében boldogtalan magamhoz. „Kedves Honleányok és Honfiak!
szerelmével — odaállt a honvédek közé, hogy Másnap reggel, mikor éppen öltözni készül Az elődök emlékét megbecsülni, a nagy és
küzdjön nemzete szabadságáért. Majd talán meg tem, belépett régi, hü kocsisom és elmondta, dicső tettek emlékét megőrizni, a legszebb
könyörül rajta egy puskagolyó és veget vet ten hogy a „rossz tündér“-t a malackai szakadékban honleányi és hazafiui kötelesség.
gernyi szenvedéseinek. holtan találta egy erdöőr. Szegény rossz liindér, Van-e annál emlékezetesebb idő a ma
És az a bizonyos golyó megkönyörült rajta. — gondoltam magamban és akaratlanul is ki gyarok történetében, amikor a kurucok csillaga
Ott az első sorban rogyott össze, ott bugyogott tolakodott egy könycsepp a szememből. . fénylett, amikor a vitéz kuruc csapatok lovai
ki piros vére, s ajkai hazája és Piioska nevével patáinak robaja remegtette meg a haza ellen
csukódtak le örökre. ségeinek a szivét és tette büszkén dobogóvá
Halála hirét egyik bajtársa tudatta Piroská Eddig tartott házigazdám elbeszélése. Meg a magyarét?
val, aki midőn értesült róla, hirtelen fájdalmában köszöntem neki a történet elmondását és mind És van-e a nagy harci tusának szerény,
megőrült. ketten nyugalomra tértünk. De én sokáig nem de ragyogóbb eseménye, mint a kis csobánci
Azóta mint csendes teboiyodott, bolyongott tudtam elaludni, ismét és ismét eszembe jutott a sziklavárba szorultak mesébe illő hősiessége?
a közeli rengetegekben. Fehér ruhájában, kibon szerencsétlen Piroska története, aki oly keményen Ha Csobánc alatt vitt el az utunk, vájjon
tott, zilált hajjal rémitgette a babonás pásztoro fizette meg pillanatnyi szeszélyét... eszünkbe jutott-e az a fényes diadal, melyet
kat, akik a havasok „rossz tündér-ének nevezték 1707. évi tebruár hó 24-én, fenn a hegy ormán,