Page 8 - Also-lendvai_hirado_1912
P. 8

ALSOLENDVA,  1912.                  ALSOLENDVAI  HÍRADÓ                     VASÁRNAP,  JANUÁR  14.
         Karcolatok  Slavoniáról.       távozás  órája  s  csak  akkor  adja  meg  az  enge­  A  polgári  iskolák  reformja.
                                        délyt  a  közigazgatás  által  foganatosítandó
         Beszeljünk egy keveset  a  Julián-Egvesületről   helyszíni  tárgyalásra.
      is.  üróf  Széchenyi  Béla  alakította  ezt  az  egyesü­  Ezt  a  tárgyalást  a  szolgabirö  vezeti.  Rend­  M ozgalom  a  hét  osztályos  iskoláért.
      letet.  ö  is  az  elnöke.  Vezetői  közül  Tarkovich   szerint  a  legnagyobb  munkaidőben  kocsikázik  ki
      Istvánt,  gróf  Klebelsberg  Kúnót,  Kollányi  Ferenc   a  faluba  s  ott  kijelenti  egy-két magyar gazdának :   Átirat  A lsólendva  nagyközséghez.
      apátot  es  a  Csáktornyái  tanítóképző  intézet  volt   „Rögtön  itt  legyen  minden  aláíró, mert baj lesz!"   Az  Országos  Polgári  Iskolai  Egyesület  moz­
      igazgatóját.  Margitai  Józsefet  emlitem  meg.  Az   Persze,  hogy  nehéz  egyszerre  összeszedni  annyi
     említettek  vállait  nyomja  mindaz,  a  mit  ma  a   embert,  de  mert  a  szolgabiró  ur  nem ér rá várni,   galmat  indított  a  polgári  iskolai  reform  érdekű­
     Julián-Egyesület  munkájának  ismer a  magyar tár­  hát  kihirdeti  a  tárgyalás  eredményét,  igy :  ben.  Az  egyesület  most  az  összes  iskolaföntartó
     sadalom                                 Miután  a  kérvényezők  ismételt  sürgeté­  városokhoz  és  községekhez  átiratot  intézett,  igy
         Az  egyesületet  ugyanaz  az  eszmény vezérli,   semre  sem  jelentek  meg,  azt  kell  hinnem,  hogy   a  többek  között  Alsólendva  nagyközséghez  is,
     ami  a  históriabeli  Julián  szerzetest,  akit  zaboláz-   a  kérvényezést  megbánták  és  belátták  azt.  hogy   hogy csatlakozzék a mozgalomhoz  s  ha  a  reformot
     hatatlan  fajs/eretete  még  a  messze  Ázsiába  is   sokkal  tiszteletreméltóbb  és  saját  egyéni  boldo­
     elcsábított,  hogy  meglelve  a  magyarok  elődeit,   gulásukat  inkább  előmozdító  dolog  az  eddigi   sikerül  megteremteni, alakítsa át Alsólendva nagy­
     megtartsa  őket  a  magyarságnak.  Épp  erői  a  his­  helyzet  (t.  i.  a  horvát-iskolába  való  járás!)  —   község  a  jelenlegi  4  osztályú  polgári  iskoláját  7
     tóriai  barátról  s  az  azonos  célról  nevezi  magát   tehát  én  a  kérvényezőknek  érthetetlen  okból  kö­  osztályúra.  Az  egyesület  e  mellett  elsősorban  az
     ezen  egyesület  —  Julián-Egyesületnek.  vetkezetes  hányadát ezennel  a  leghatározottabban   ipartestületek  hathatós  támogatására  számit,  mert
         Mindjárt  a  kezdet  legelején  tisztában  volt   visszautasitom.  Ilyen  értelemben  teszek  jelentést   a  polgári  iskolák  főleg  a  modern  és  müveit
     az  egyesület  vezetősége  azzal,  hogy céljuk  érde­  a  magas  kormánynak  s  azt  hiszem,  hogy  ren­
     kében  e r e d mé n n y e l   csak  a  kultúra  fegyverei­  delkezésem  üdvös  voltát  be  fogja  ’átni  minden   iparos-osztály  kialakulásának  igyekeznek  segít­
     vel  harcolhatnak ;  a  lelkes  ambíciójú  tanítóktól  s   slavoniai  magyar.  Adja  az  Isten,  ki  nekünk,  e   ségére  lenni.
     a  parányi  nyomtatott  betűktől  várta  céljainak   szép  horvát  föld  lakóinak  kenyeret  ád,  hogy  igy   Az  Orsz. polgári  iskolai egyesület Alsólendva
     megvalósulását.                   legyen!                           nagyközség  elöljáróságához,  valamint  a  helybeli
         Pénze  elég  van  az egyesületnek,  mert finan­  Pont  Elfütyülték  4  évre  a  magyar  iskolát.   ipartestülethez  intézett  átiratához  irányadóul  a
     szírozásában  segédkezik  mágnásaink,  főpapjaink   Újabb  kérvényezés,  a  tárgyalási  napnak  búsás
     és  városaink  nagy  része,  sőt  az  állam  szerény-   borravalók  és  tiszteletdijak  árán  való  kipuhato-   következő  javaslatot  mellékelte :
     méretű  kultusz-tárcája  is  nyújt  egy  kevés  támo­  lása,  aztán  tömeges  megjelenés  a  tárgyaláson   „Mivel  a  hatosztályu  polgári  iskota  nem
     gatást.                           sib.  következik  újra.  S  ha  minden  jól  üt  be  a   életképes,  már  pedig  egy  gyakorlati  irányú
        Tanító  is  akad  a  mai  nyomorúságos  viszo­  helyszíni  tárgyaláson,  úgy  arra  az  időre,  mikor a   középfokú  iskolára  föltétlenül  szükség  van,
     nyok  között,  tehát  ebben  sincs  fennakadás. Igaz,   harmadik  bán  bukik  meg,  tán  felér  a  bánhoz  a   továbbá,  mivel  hat  év  alatt  nem  lehet a  növen­
     hogy jobbára tapasztalatlan fiatal amberek a Julián-   közigazgatás  utján  a  hivatalos  jegyzőkönyv  s  a   dékekből  szilárd  jellemeket  képezni  és  az  egy­
     tanitók,  akikben  több  a  jóakarat  és  lelkesedés,   magyarság  még  csak  ezután  kapja  meg  az  enge­  évi  önkéntességi  és  minősítési  jogokat  sem
     mint  a  megfontolás  és  tapintatosság.  Node  ezt   délyt  az  iskola  felállításához.  lehet  korlátozás  nélkül  megszerezni,  reformál-
     nem  rosszakaratból  mondom,  s  hogy  mégis mon­  De  még  mindig  dolgozik  a  csavar.  Az  en­  tassék  a  polgári  fiúiskola  úgy,  hogy  az  hét-
     dom,  teszem  ezt  azért,  mert  lóiam  is,  de  annak   gedélyt  kézbesítő  hivatalnok  még  egy  tárgyalást   osztályu  legyen  és  megfelelhessen  azoknak  a
     idején  mindnyájunkról  így  szólt  a  kritika.  rendez,  hol  erősen  hangsúlyozza  azokat  a  terhe­  kivánalmaknak,  amelyekért éppen Eötvös József
        Pénz  és  tanító  van,  — gondolja a t.  olvasó,   ket,  melyek  az  uj  iskola  felállításával  a  magyar­  báró  és  Csengery  Antal,  hazánk  nagy  kultur-
       akkor  kész  is  már  a  kolbász,  csak  be  kell   ságra  háramlanak,  s  ha  a  magyarok  még  ezután   politikusai  az  1868 :  XXXVlll.  t.-cikkel  a  hat­
     kötni.  Pedig  még  nem  kész.  Hátra  van  még  a   is  szomjuhozzák  a  magyar  iskolát,  úgy  az  enge­  osztály u  polgári  iskolát  alapították,  hogy  t.  i.
     fekete  leves:  az  iskola-felállitási  engedély  meg­  délyt  közibük  csapja  a  közigazgatási  kiküldött,   az  a  gimnázium  és  reáliskolákkal  szemben  ne
     szerzése.  Ezt  a  horvát  országos  kormány  feje,  a   mondván :  „Vi  vrajzsi  magyári!“  a  főiskolákra,  hanem  a gyakorlati  életre  készít­
     nán adja meg. Rauch báró, majd később Rakodczay        KONTl.ER  GYULA  sen  elő.  Az  ipari  érdek  kívánja  továbbá  azt  is,
     bánsága  alatt  engedélyeztettek  a  Julián-iskolák                   hogy  ott,  ahol  a  helyi  szükséglet  megkívánja,
     csekély  kivétellel.  Jellegük:  magán  és  felekezeti,               az  ilyen  hétosztályu  polgári  iskola  az  ipart  is
     mert  Horvátországban  nem-horvát  tannyelvű  is­ Magyarország  koleramentes.  fölkarolja,  hogy  ezáltal  ama  intenciónak,  mely
     kolát  csak  felekezetek  es  társulatok  állíthatnak.                az  1868: XXXVlll. t.-c.-ben  kifejezésre  jut, meg­
     Ilyen  társulati  iskolának  tekintik  a  Máv.  slavon-   Dec.  17-ike  óta  nem  fordult  elő  újabb   felelhessen  s  az  iparos-osztályt  megerősítse. “
     országi  iskolait  is!                        koleraeset.               Ha  a  polgári  iskola  ily  irányú  reformját  n
        Lássuk  csak,  mily  óriási  nehézséggel  csi­                   kultuszkormány  megvalósítja, úgy Aisólendva  mai
     karja  ki  az  iskola  engedélyezését  a  magyarság.  A  hivatalos  lap  tegnapelőtt!'  számában  közli   négyosztályt!  polgári  fiúiskoláját  is  fokozatosan
        Ahol  Julián-iskolát  akarnak  állítani,  ott  a   azt  a  belügyminiszter  által  megállapított  tényt,
     magyarság  kérvényt  szerkeszt  a  báni  kormány­  hogy  Magyarországon  1911.  december  17-ike óta   hétosztályuvá  fejlesztik.
     hoz,  melyben  igazolva az iskolához va ó jogcímét,   újabb  koleraeset  nem  fordult  elő.  Ezért a minisz­  Az  érdekes  reformterv  egyöntetű  támogatá­
     kéri  az  iskola  engedélyezését.  Az  ilyen  kérvényt              sának  kérdésével  már  a  legközelebb  foglalkozni
     100—200  magyar  ember  is  aláírja  s minden  alá­  ter.  hivatkozással  az  1909.  évi  XXI.  t.-c.-ben   fognak  az  ország  összes  ipartestületei  s  ezek

     írás  után  1—1 K-ás  okmánybélyeg  ragasztandó.  foglalt  1903-iki  párisi  nemzetközi  egyezmény  II.   sorában   bizonyára  —  az alsólendvni  ipartes­
        A  kérvényt  a  Julián-Egyesület utján  terjesz­  szakasza  9.  cikkében foglaltakra. Magyarországot
     tik  a  báni  kormányhoz.  És  ott  hever  rendszerint   koleramentesnek  nyilvánítja.  tület  is.
     addig,  amig  a  bán  azt  nem  érzi,  hogy  ütött  a
                                                                         Kuruc-emléket  a  Csobáncra!
     átadta  a  kimúlt  állatot,  az  kedves  őzikéjére  is­  s  ijedten  meneküllek  előle,  ha  valahol  megpil­  M egindult  a  gyűjtés  egy  em lékm űre.
     merve,  felindulásában  haragjának  egész  özönét   lantották
     zúdította  jegyesére  és  sírva  rohant  szobájába  Jó  magam  is  találkoztam  egy  alkalommal  a   A  bizottság  lelkes  felhívása.
        Néhány  perccel  később  kiizent  egy  szolgá­  „rossz  t(indér“-rel,  de azt a  jelenetet  nem  felejtem
     val  vőlegényének,  hogy  nem  akarja  többé  látni   el  soha.  Olt  állott  egy  kiugró  szikla-párkányon,   Ba t t h y á n y   Lajos  gróf  v.  b.  I.  t.,  elnök,
     azt,  aki neki  ily  nagy  fájdalmat okozott.  A szegény   ébenfekete  haja  ziláltan  omlotl  vállaira,  kezeit   H é r t é l é  ;i dy  Ferenc  főrendiházi  tag,  alelnök,
     ifjú  felocsúdva  az  iménti  jelenet  hatása  alól,   összekulcsolva  tartotta  maga  elé,  mig  szemei   Ó v á r i   Ferenc  dr. országgy. képviselő,  ügyvezető
     büntelenségének tudatában   bár vérző szívvel —   kífejezéste-cniil  bámultak  a  mélységbe.  alelnök,  S z é c h e n y i   Aladár  gróf  alelnök  és
     de  büszkén  hagyta  el  a  helyet,  hol  az  a  leány   E  jelenet  hatása  alatt  megkövülve  állottam,   C s é p l ő   Ernő  tilkár  aláírásával  Balatonl'iiredröI
     lakik,  ki  neki  a  legkedvesebb,  de  aki  őt  oly   mikor  a  leány  hirtelen  felkiáltott:
     oktalanul  megbántotta.               --  Bélám,  itt  vagy?!  Bocsáss  meg!  a  következő lelkeshangu  felhívást  kaptuk,  melyet
        Ezen  időben  tört  ki  a  48-as  szabadság­  Oh,  ez  a  hang  még  most  is  a  fülemben   azzal  a  hozzátevéssel  közlünk,  hogy  a  felhívás­
     harc.  A  nemzet  fiai  csapatostól  tódultak  a  sza­  cseng;  olyan  volt  a’,  mint  mikor az  ember néma   ban  érintett  hazafias  célra  adományokat  mi  is
     badság  zászlója  alá.  Készek  magukat  a  haza   csendben  egy  haldokló  utolsó  jajszavát  hallja.   készséggel  továbbítunk.
     javaért  feláldozni,  vagy  kivívni  a  hőn  szeretett   Még  a  vél  is  megfagyott  ereimben,  nem  tudtam
     haza  függetlenségét.             megmozdulni,  csak  mikor  eltűnt  a  leány,  tértem   A  felhívás  teljes  szövege  ez :
        Piroska  jegyese  is  —  szivében  boldogtalan   magamhoz.            „Kedves  Honleányok  és  Honfiak!
     szerelmével  —  odaállt  a  honvédek  közé,  hogy   Másnap  reggel,  mikor éppen öltözni készül­  Az  elődök emlékét  megbecsülni,  a  nagy  és
     küzdjön  nemzete  szabadságáért.  Majd  talán  meg­  tem,  belépett  régi,  hü  kocsisom  és  elmondta,   dicső  tettek  emlékét  megőrizni,  a  legszebb
     könyörül  rajta  egy  puskagolyó  és  veget  vet ten­  hogy  a  „rossz  tündér“-t a  malackai  szakadékban   honleányi  és  hazafiui  kötelesség.
     gernyi  szenvedéseinek.           holtan  találta  egy  erdöőr.  Szegény  rossz  liindér,   Van-e  annál  emlékezetesebb  idő  a  ma­
         És  az  a  bizonyos golyó megkönyörült  rajta.   —  gondoltam  magamban  és  akaratlanul  is  ki­  gyarok  történetében,  amikor a kurucok  csillaga
     Ott  az  első  sorban  rogyott  össze,  ott  bugyogott   tolakodott  egy  könycsepp  a  szememből.  .  fénylett,  amikor  a  vitéz  kuruc  csapatok  lovai
     ki  piros  vére,  s  ajkai  hazája  és  Piioska  nevével             patáinak  robaja  remegtette  meg  a  haza  ellen­
     csukódtak  le  örökre.                                               ségeinek  a  szivét  és  tette  büszkén  dobogóvá
         Halála  hirét  egyik  bajtársa  tudatta  Piroská­  Eddig  tartott  házigazdám  elbeszélése.  Meg­  a  magyarét?
     val,  aki  midőn  értesült  róla,  hirtelen  fájdalmában   köszöntem  neki  a  történet  elmondását  és  mind­  És  van-e  a  nagy  harci  tusának  szerény,
     megőrült.                         ketten  nyugalomra  tértünk.  De  én  sokáig  nem   de  ragyogóbb  eseménye,  mint  a  kis  csobánci
        Azóta  mint  csendes  teboiyodott,  bolyongott   tudtam  elaludni,  ismét  és  ismét  eszembe  jutott a   sziklavárba  szorultak  mesébe  illő  hősiessége?
     a  közeli  rengetegekben.  Fehér  ruhájában,  kibon­  szerencsétlen  Piroska története, aki  oly  keményen   Ha  Csobánc  alatt  vitt  el  az  utunk, vájjon
     tott,  zilált  hajjal  rémitgette  a  babonás  pásztoro­  fizette  meg  pillanatnyi  szeszélyét...  eszünkbe  jutott-e  az  a  fényes  diadal,  melyet
     kat,  akik  a havasok  „rossz tündér-ének  nevezték                  1707.  évi  tebruár hó  24-én, fenn  a  hegy  ormán,
   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13