Page 13 - Also-lendvai_hirado_1912
P. 13

Alsólendva,  1912.                  XVII.  évfolyam  3.  szám
                                                                                    Vasárnap,  január  2l.


        Alsólendvai Hiradó






              Flftfizetési  ara :
      Egcsz  évre   .................................  8 k   Felelős  szerkesztő :   Laptnlajdonos  és  kiadó •  Kéziratokat  nem  adunk  vissza.
      ré!  e v re ...........................................  4  H  OSZESZLY  M.  VICTOR.   B A L K A N Y I  F. R N Ö.   Szerkesztőség és  kiadóhivatal;  Balkányi
      Vegyed  e v r e ..................................                        Hruó  könyvkereskedés ebe ii  Alsoleiidv.m.
           Egyes  szám  ara  .’()  fillér.  MEGJELENIK  MINDEN  VASÁRNAP.
                                                                                   \  nyilttér  sora  egy  korona.
        Az  ismétlő  iskolák.          a gyakorlati tanításra  s  igy  ez  tulajdonkép­  és  fentartásáról  a  községek  tartoznak gon­
                                       pen  a  régi  ismétlőiskolának  jobban  kifej­  doskodni.  Fedezetül  vannak  megjelölve  a
                                       lesztett  és  több  gazdasági  szellemmel
                    Alsólendva,  1012.  január  SS).                     gazdasági gyakorlati terület tiszta  hasznának
                                       tömitett  alakja  lenne; azokban  a  községek­  80  százaléka, a községeknek közművelődési
        Az   1896-ban   megjelent  miniszteri   ben  pedig,  amelyekben  az  ismétlő  tankö­
     rendelet  intézkedik  először  a  gazdasági   telesek  száma  a  120-at  meghaladja,  az  u.   célokra  fordítható  jövedelmei,  az  5  száza­
                                                                         lékos  iskolai  adónak  igénybe  nem  vett ré­
     ismétlő  iskoláról,  megállapítja  azok  szerve­  n.  önnálló  gazdasági  népiskolák  állitandók   sze  és  az.  esetleges  állami  hozzájárulás.
     zetét  és  tantervét.  Kétségkívül  ez a  rendelet   fel,  megfelelő  nagyságú  gyakorlati tanításra   A  törvényjavaslatból  nem  lett  törvény
     is  már  haladásnak  volt  mondható,  de   szolgáló területtel,  gazdaságilag szakképzett   a  politikai  küzdelmek  miatt.
     részben  a  szakképzett  tanítók  hiánya,  rész­  külön  tanítókkal,  rendszeres gazdasági  tan­  A  gazdasági  népoktatás  még  ma  is
     ben  a  rendelet  laza  intézkedései  és  a  még   tervvel.  Az  ilyen  iskolák  felállításának  kö­  az  1902  évi  rendelet  alapján  all;  a  tör­
     fogyatékosabb  végrehajtás  miatt  az  ismétlő   telezettsége  alól  csak  a  pótadóval  tulhal-  vényjavaslat  elkészülésének  idején  valame­
     iskoláknak  gazdaságiakká  való átszervezése   mozott  és  azok  a  községek  menthetők  fel,  lyes  föllendülésnek  indult  ugyan,  egymás­
     lassan halad;  az átalakulás  munkája  hasonló   amelyekben  a  szükséges  terület  meg  nem  után  több  önálló  gazdasági   népiskola
     a  régiekhez,  csak  az  árú  változott  meg.  szerezhető.          létesült,  de  most  ismét  nagy  a  csend  a
         Újabb  fordulatot  jelent  a  kérdésben   A  tankötelezettség  három,  esetleg  négy  gazdasági  népoktatás  terén.  A  meglevő
     Apponyi  Albert  grófnak  a  gazdasági  nép­  évig  tart  (a  12  évtől  a  15,  illetve  16 életév  iskolák  elég  szép  eredménnyel  működnek,
     oktatásról  készített  törvényjavaslata.  Ez   betöltéséig),  az  évi  szorgalomidő  8  hónap.  •azonban  a  szükséges  haladásra  hiányzik
     hivatva  lett  volna   éppen  az  eddigi   A  főképpen  gyakorlati  tanításra  a  kisebb  a  törvény  szilárd  bázisa.
     üdvös  eredmények  és  sikeres  működés   fokozatú  gazdasági  népiskolában  télen  heti   A  mai  helyzet  az,  hogy  a  törvényja­
     alapján   a  gazdasági  népoktatás  további   hét,  egyébként  5  óra,  az  önállóban  pedig  vaslat által  tervbevett  844 önálló  gazdasági
     és  gyorsabb  fejlődésének  alapját  nyújtani.   télen  heti  12,  a  többi  hónapokban  b  óra  népiskola  közül  mintegy  80  van  felállítva
     E  törvényjavaslat  lényege  a  következő:  fordítandó.              s  ahol  a  vezető  és  tanító erőnek megfelelő
         Mindama  község,  ahol  a  lakosság   A  gazdasági  népiskolák  anyaga  a  hit  a  szakképzettsége  és  ügybuzgalma,  szép
     túlnyomó  része  gazdálkodással  foglalkozik   és erkölcstanon  kiviil  felöleli  a  közismereti  eredményt  is  érnek  el.  A szervezendő  4796
     és  ahol  legalább  50,  más  iskolába  nem   tárgyakat  is  (igy  földrajz,  alkotmánytan,  kisebb  fokozatú  iskola  közül állítólag  mint­
     járó  és  ismétlő  tanköteles  gyermek  van,   egészségtan,  stb.)  de  a  fősuly  a gazdasági  egy  2500  már  működik,  azonban  inkább
     köteles  gazdasági  népiskolát  felállítani.  En­  tárgyakra  van  helyezve;  a kötelező  tárgyak  csak  papiroson  s  kevés kivételtől  eltekintve
     nek  két  alakja  van.  Azok  a  községek,   közt  találhatjuk  a  növénytermesztés  és  részben  a  szakképzettség  és  ügyszeretet,
     amelyekben  az  ismétlő  tankötelesek  száma   állattenyésztés  minden  ágát,  tejgazdaságot,  részben  a  szükséges  tanítási  eszközök
     120-on  alul  van,  az  u.  n.  kisebb  fokozatú   kertészetet,  szőlömivelést,  borászatot,  kis­  (terület  stb.),  de  leginkább  a  végrehajtási
     gazdasági  népiskolát  kötelesek  felállítani,   gazdaságok  berendezését  és  számvitelét,  szándék  hiánya  miatt  igen  kevés  gyakorlati
     amelyben  a  tanítást  a  rendes  népiskolai   háztartáslant  és  a  háziipart  stb.  eredményt  tudhatnak  felmutatni.  így  beiga­
     tanító  végzi és igen  kis  terület  szolgál  csak  A  gazdasági  népiskolák  feláliitásáról  zolt  az  az  előbbi állításunk,  hogy a  magyar


               Virághullás.            tatni  kezdték  az  okokat.  Eleinte hazudott  a leány,   Elemér  már  néhány  év  óta  Váry  bankhivn-
                                       elhallgatta  az.  igazi  okot,  de  végre  a  sok  zakla­  taláhan  volt  mint  főkönyvelő  alkalmazva.  Az igen
              Irta:  ALBERT  FERENC.   tásra  kifakadt.                  ügyes  és  külsőleg  csinos  fiatalember  csakhamar
                                           —  Nem  szeretem  Istvánt,   mondotta  zo­  megnyerte  főnöke  bizalmát  és megelégedését,  s a
        Gyönyörű  leány  volt  az  a Váry Ilonka.  Nap­  kogva.   Nem  is  leszek  én  a felesége... Oh, mi   hivatalban  már  teljesen  nélkülözhetetlen  volt.
     sugaras  nyár  és  pacsirta-szó  volt  ott,  ahol  a  kis   balga  voltam,  hogy  elfogadtam a jegygyűrűjét,  de   Várv  tir  a  leánya  névnapja  alkalmával  ren­
     Ilonka  megjelent.  Az  egész  környék  fiatalsága   a  papa  akarta  és  én  engedelmes  leánya  akartam   dezett  estélyre  meghívta  a nagymüveltségü  fiatal­
     bomlott  utána.  Karcsii,  magas alakja, gyönyörűen   maradni...  Azt  hittem,  tudok  feledni, —  folytatta   embert  is.  Ez.  volt  Elemér  és  Ilonka  első  talál­
     iveit  homloka,  melyről  két  oldalt  dúsan  omlanak   keserűen,  -   de  nem  tudom  feledni  Elemért...  kozása.  Elemérre  mindjárt  az  első  alkalommal
     le  olajbarna  hajfürtéi,  s  biborpiros  ajka  igazán   A  szülők  ántulva  hallgatták leányuk  kifaka-  nagy  hatást  gyakorolt  a  leány  egyszerű,  meg­
     megragadó  jelenséggé  tették.
                                       dósat.                            nyerő  modora.  Ilonkát  szintén  nem  hagyta  hide­
        Nem  csoda  tehát,  ha  a  fiatal  pajtásnők                     gen  a  fiatalember  komoly  egyénisége.
                                                              -  szólt  szigo­
                                           —  Úgy.  Elemért  szereted?
     lioszankodtak,  nem  csoda,  hogy a leányos mamá­  rúan  az  apa.  —  No,  ez  igazán  szép!  Tisztelem,
     kat  a  hideg  rázta,  mikor  még  hozzá  megtudták,   becsülöm  Elemért,  hisz  valóságos  jobbkezem  a   Ezentúl  Elemér  mindennapos  vendég  volt
     hogy  a  v/'dék  leggazdagabb  ifja,  Kuthy  István   hivatalban,  de  te  nem  lehetsz  az  ö  felesége..   Várvék  házában.  Az  első  találkozáskor  felébredt
     csapja  neki  a  szelet,  még  pedig  komolyan.                     szerelem  lángja  mindinkább  terjedt  az  ifjú  szivé­
        Néhány  hét  múlva  még  a  verebek  is  azt   Megértetted ?     ben.  Bánatos,  sötétkék  szemei csak akkor csillan­
     csiripelték,  hogy  Kuthy  megkérte  a  leány  kezét   A  leány  görcsös  zokogásban  tört  ki.  Oda­  tak  fel  élénkebben,  mikor  Ilonkát  megláthatta.
     s  a  szülők  odaígérték.  De  már  hogyisne!  hisz  a   rogyott  anyja  elé  és  úgy  könyörgött  neki.  Szép,  gyönyörű  májusi  nap  alkonya  van.
     tir  ujját  megnyalta  volna  akárki, ha  a  dúsgazdag   —  Anyám!  ne  taszits  el  magadtól,  lágyítsd   Böditó  illat száll, terjeng a  kert virágjaiból,  melyek
     Kuthy  egyetlen  örökösét  „vőm-uram“-nak szólít­  meg  a  papa  szivét,  hisz  úgy  szeretlek  bennete­  hókolva  hódolnak  a  mellettük  elsétáló  fiatalok
     hatta  volna,  s  még  ők  utasították  volna  vissza?   ket.  Lehetetlen, hogy nem könyörültök  meg  egyet­  előtt.  Lassan,  szótlanul  haladtak  egymás  mellett,
     örülhet  Ilonka,  hogy  ilyen  férjet  kap.  Büszke   len  leányotokon...  Hisz  úgy szeretem  Elemért...  a  kert  gyepes  utjain.  Mennél  tovább  mentek.
     lehetsz  rá,  —  mondogatták  a  szülök  is,  —  jó   Az  anya  keblére  vonta  leányát s  könnyezve   Elemér  annál  forróbbnak  érezte  a  levegőt.
     férj  lesz  az  István,  se  nem  mulat, se nem  kártyá­  csititgatta.  Engesztelni  próbálta  férjét,  de  az  fel­  —  Ilonka  kisasszony,  —  szólt  Elemér,  —
     zik,  csak  terajtad  múlik,  hogy  olyan  boldogok   indulva  távozott.  már rég óhajtottam kegy eddel igy egyedül beszélni...
     legyetek,  mint  egy  gerlepár!      Útközben találkozott Elemérrel  s tudomására   Ilonka csodálkozva vetette  rá  fénylő  szemeit.
        Pedig  Ilonka  nem  igen  örült  a  szerencsé­  adta,  hogy  elbocsájtja  a hivatalból.  A fiatalember   —  Miért?  —  kérdezte.
     nek,  olyan  volt,  mint  egy  fonnyadó  rózsabimbó,   elhalványulva  vette  ezt  tudomásul,  nem  szólt   Miért?...   mondta  lassan,  vonlatva,
     mit  kíméletlen  kezek  letörtek.  Arcának  rózsás   semmit,  nem  akarta  még  jobban  felingerelni  az   felelet  helyett  és  szomorúan  nézett  a  leányra.
     pírja  eltűnt  s  szemei,  amelyek  azelőtt  oly fénye­  öreget,  csak  két  nehéz  könnycsepp  jelent  meg   A fénylő, szép szem lehunyt, a hamvas leány­
    sen  csillogtak,  most oly bánatosak, oly merengők.   szemeiben,  de  azt  is  hamar  letörülte,  hogy  senki   arc  elpirult.  Hallgattak.
    Szülői  eleinte  észre  sent  vették  ezt  a  változást,   ne  lássa  clérzékenyülését...  —  Nem  gondolja  miért?  —  törte  meg  a
    de  végre  is  feltűnt  leányuk  szomorúsága  cs  ku­  *             csendet  Elemér.  -   Nem?
   8   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18