Page 13 - Also-lendvai_hirado_1912
P. 13
Alsólendva, 1912. XVII. évfolyam 3. szám
Vasárnap, január 2l.
Alsólendvai Hiradó
Flftfizetési ara :
Egcsz évre ................................. 8 k Felelős szerkesztő : Laptnlajdonos és kiadó • Kéziratokat nem adunk vissza.
ré! e v re ........................................... 4 H OSZESZLY M. VICTOR. B A L K A N Y I F. R N Ö. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Balkányi
Vegyed e v r e .................................. Hruó könyvkereskedés ebe ii Alsoleiidv.m.
Egyes szám ara .’() fillér. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
\ nyilttér sora egy korona.
Az ismétlő iskolák. a gyakorlati tanításra s igy ez tulajdonkép és fentartásáról a községek tartoznak gon
pen a régi ismétlőiskolának jobban kifej doskodni. Fedezetül vannak megjelölve a
lesztett és több gazdasági szellemmel
Alsólendva, 1012. január SS). gazdasági gyakorlati terület tiszta hasznának
tömitett alakja lenne; azokban a községek 80 százaléka, a községeknek közművelődési
Az 1896-ban megjelent miniszteri ben pedig, amelyekben az ismétlő tankö
rendelet intézkedik először a gazdasági telesek száma a 120-at meghaladja, az u. célokra fordítható jövedelmei, az 5 száza
lékos iskolai adónak igénybe nem vett ré
ismétlő iskoláról, megállapítja azok szerve n. önnálló gazdasági népiskolák állitandók sze és az. esetleges állami hozzájárulás.
zetét és tantervét. Kétségkívül ez a rendelet fel, megfelelő nagyságú gyakorlati tanításra A törvényjavaslatból nem lett törvény
is már haladásnak volt mondható, de szolgáló területtel, gazdaságilag szakképzett a politikai küzdelmek miatt.
részben a szakképzett tanítók hiánya, rész külön tanítókkal, rendszeres gazdasági tan A gazdasági népoktatás még ma is
ben a rendelet laza intézkedései és a még tervvel. Az ilyen iskolák felállításának kö az 1902 évi rendelet alapján all; a tör
fogyatékosabb végrehajtás miatt az ismétlő telezettsége alól csak a pótadóval tulhal- vényjavaslat elkészülésének idején valame
iskoláknak gazdaságiakká való átszervezése mozott és azok a községek menthetők fel, lyes föllendülésnek indult ugyan, egymás
lassan halad; az átalakulás munkája hasonló amelyekben a szükséges terület meg nem után több önálló gazdasági népiskola
a régiekhez, csak az árú változott meg. szerezhető. létesült, de most ismét nagy a csend a
Újabb fordulatot jelent a kérdésben A tankötelezettség három, esetleg négy gazdasági népoktatás terén. A meglevő
Apponyi Albert grófnak a gazdasági nép évig tart (a 12 évtől a 15, illetve 16 életév iskolák elég szép eredménnyel működnek,
oktatásról készített törvényjavaslata. Ez betöltéséig), az évi szorgalomidő 8 hónap. •azonban a szükséges haladásra hiányzik
hivatva lett volna éppen az eddigi A főképpen gyakorlati tanításra a kisebb a törvény szilárd bázisa.
üdvös eredmények és sikeres működés fokozatú gazdasági népiskolában télen heti A mai helyzet az, hogy a törvényja
alapján a gazdasági népoktatás további hét, egyébként 5 óra, az önállóban pedig vaslat által tervbevett 844 önálló gazdasági
és gyorsabb fejlődésének alapját nyújtani. télen heti 12, a többi hónapokban b óra népiskola közül mintegy 80 van felállítva
E törvényjavaslat lényege a következő: fordítandó. s ahol a vezető és tanító erőnek megfelelő
Mindama község, ahol a lakosság A gazdasági népiskolák anyaga a hit a szakképzettsége és ügybuzgalma, szép
túlnyomó része gazdálkodással foglalkozik és erkölcstanon kiviil felöleli a közismereti eredményt is érnek el. A szervezendő 4796
és ahol legalább 50, más iskolába nem tárgyakat is (igy földrajz, alkotmánytan, kisebb fokozatú iskola közül állítólag mint
járó és ismétlő tanköteles gyermek van, egészségtan, stb.) de a fősuly a gazdasági egy 2500 már működik, azonban inkább
köteles gazdasági népiskolát felállítani. En tárgyakra van helyezve; a kötelező tárgyak csak papiroson s kevés kivételtől eltekintve
nek két alakja van. Azok a községek, közt találhatjuk a növénytermesztés és részben a szakképzettség és ügyszeretet,
amelyekben az ismétlő tankötelesek száma állattenyésztés minden ágát, tejgazdaságot, részben a szükséges tanítási eszközök
120-on alul van, az u. n. kisebb fokozatú kertészetet, szőlömivelést, borászatot, kis (terület stb.), de leginkább a végrehajtási
gazdasági népiskolát kötelesek felállítani, gazdaságok berendezését és számvitelét, szándék hiánya miatt igen kevés gyakorlati
amelyben a tanítást a rendes népiskolai háztartáslant és a háziipart stb. eredményt tudhatnak felmutatni. így beiga
tanító végzi és igen kis terület szolgál csak A gazdasági népiskolák feláliitásáról zolt az az előbbi állításunk, hogy a magyar
Virághullás. tatni kezdték az okokat. Eleinte hazudott a leány, Elemér már néhány év óta Váry bankhivn-
elhallgatta az. igazi okot, de végre a sok zakla taláhan volt mint főkönyvelő alkalmazva. Az igen
Irta: ALBERT FERENC. tásra kifakadt. ügyes és külsőleg csinos fiatalember csakhamar
— Nem szeretem Istvánt, mondotta zo megnyerte főnöke bizalmát és megelégedését, s a
Gyönyörű leány volt az a Váry Ilonka. Nap kogva. Nem is leszek én a felesége... Oh, mi hivatalban már teljesen nélkülözhetetlen volt.
sugaras nyár és pacsirta-szó volt ott, ahol a kis balga voltam, hogy elfogadtam a jegygyűrűjét, de Várv tir a leánya névnapja alkalmával ren
Ilonka megjelent. Az egész környék fiatalsága a papa akarta és én engedelmes leánya akartam dezett estélyre meghívta a nagymüveltségü fiatal
bomlott utána. Karcsii, magas alakja, gyönyörűen maradni... Azt hittem, tudok feledni, — folytatta embert is. Ez. volt Elemér és Ilonka első talál
iveit homloka, melyről két oldalt dúsan omlanak keserűen, - de nem tudom feledni Elemért... kozása. Elemérre mindjárt az első alkalommal
le olajbarna hajfürtéi, s biborpiros ajka igazán A szülők ántulva hallgatták leányuk kifaka- nagy hatást gyakorolt a leány egyszerű, meg
megragadó jelenséggé tették.
dósat. nyerő modora. Ilonkát szintén nem hagyta hide
Nem csoda tehát, ha a fiatal pajtásnők gen a fiatalember komoly egyénisége.
- szólt szigo
— Úgy. Elemért szereted?
lioszankodtak, nem csoda, hogy a leányos mamá rúan az apa. — No, ez igazán szép! Tisztelem,
kat a hideg rázta, mikor még hozzá megtudták, becsülöm Elemért, hisz valóságos jobbkezem a Ezentúl Elemér mindennapos vendég volt
hogy a v/'dék leggazdagabb ifja, Kuthy István hivatalban, de te nem lehetsz az ö felesége.. Várvék házában. Az első találkozáskor felébredt
csapja neki a szelet, még pedig komolyan. szerelem lángja mindinkább terjedt az ifjú szivé
Néhány hét múlva még a verebek is azt Megértetted ? ben. Bánatos, sötétkék szemei csak akkor csillan
csiripelték, hogy Kuthy megkérte a leány kezét A leány görcsös zokogásban tört ki. Oda tak fel élénkebben, mikor Ilonkát megláthatta.
s a szülők odaígérték. De már hogyisne! hisz a rogyott anyja elé és úgy könyörgött neki. Szép, gyönyörű májusi nap alkonya van.
tir ujját megnyalta volna akárki, ha a dúsgazdag — Anyám! ne taszits el magadtól, lágyítsd Böditó illat száll, terjeng a kert virágjaiból, melyek
Kuthy egyetlen örökösét „vőm-uram“-nak szólít meg a papa szivét, hisz úgy szeretlek bennete hókolva hódolnak a mellettük elsétáló fiatalok
hatta volna, s még ők utasították volna vissza? ket. Lehetetlen, hogy nem könyörültök meg egyet előtt. Lassan, szótlanul haladtak egymás mellett,
örülhet Ilonka, hogy ilyen férjet kap. Büszke len leányotokon... Hisz úgy szeretem Elemért... a kert gyepes utjain. Mennél tovább mentek.
lehetsz rá, — mondogatták a szülök is, — jó Az anya keblére vonta leányát s könnyezve Elemér annál forróbbnak érezte a levegőt.
férj lesz az István, se nem mulat, se nem kártyá csititgatta. Engesztelni próbálta férjét, de az fel — Ilonka kisasszony, — szólt Elemér, —
zik, csak terajtad múlik, hogy olyan boldogok indulva távozott. már rég óhajtottam kegy eddel igy egyedül beszélni...
legyetek, mint egy gerlepár! Útközben találkozott Elemérrel s tudomására Ilonka csodálkozva vetette rá fénylő szemeit.
Pedig Ilonka nem igen örült a szerencsé adta, hogy elbocsájtja a hivatalból. A fiatalember — Miért? — kérdezte.
nek, olyan volt, mint egy fonnyadó rózsabimbó, elhalványulva vette ezt tudomásul, nem szólt Miért?... mondta lassan, vonlatva,
mit kíméletlen kezek letörtek. Arcának rózsás semmit, nem akarta még jobban felingerelni az felelet helyett és szomorúan nézett a leányra.
pírja eltűnt s szemei, amelyek azelőtt oly fénye öreget, csak két nehéz könnycsepp jelent meg A fénylő, szép szem lehunyt, a hamvas leány
sen csillogtak, most oly bánatosak, oly merengők. szemeiben, de azt is hamar letörülte, hogy senki arc elpirult. Hallgattak.
Szülői eleinte észre sent vették ezt a változást, ne lássa clérzékenyülését... — Nem gondolja miért? — törte meg a
de végre is feltűnt leányuk szomorúsága cs ku * csendet Elemér. - Nem?