Page 13 - Muraszombat_es_videke_1891
P. 13
Hetedik évfolyam. 4. szám. Muraszombat, 1891. január 25.
W
V E U V E S T A 11 T A I, M U II E T I LA I>
„Muraszombati gazdasági fiók-egylet" s a „Muraszombatiadat- és zene-egylet" hivatalos közlönye.
----- >i i \m ,\ ____
i: I ii r I i « t « « i ,i r:
’ijósr. övre 8 'rt Félévre 1 frt .">0 ki \i*io ".levre "f» Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Kéziratok, levelek s egyéb szerkesztőségi közlemények
.
Kgyus szám ára Itt kr. a szerkesztőséghez küldendők.
Előfizetési pénzek és rerlaiiialiök a kimlóliivHtaili-.. GIULVBAUM MÁRK. Hirdetési dij : 1 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 10 kt
többszöri hirdetésnél soronkint ü kr. Bélyegdij 30 kr.
itiriiiibaiiin Márk) intézetniük.
Nyilttér petitsora 25 kr.
Vasárnapi munkaszünet. Egyedül csak a kisiparosoknak lesz Értsük meg egymást!
A szabadelvű párt értekezletén el megengedve, hogy szeméi v e s munkát (Ajánlva a vasmegyei gazd. egyesület igazgató-választmá
fogadták a vasárnapi ninnkasziinetvöl végezzen, de segédek és inasok igénybe nyának b. ügyeimébe.)
szóié törvényjavaslatot, mely már leg vétele nélkül. Hasonlókép a kiskeres j Kezdjük az elején — A muraszombati
gazd fiók-egyesület előterjesztést tett a köz*
közelebb a képviselőim/ elé kerül tár kedőknek sem kell majd tartózkodniuk ! ponti igazgató-választmánynál, amelyben azt
gyalás végett. A javaslat egy égető a vasárnapi munkától, szóval a vasár I adta elő. hogy miután e lapok kiadási és
szükségletnek telel meg és igy alkalmas napi munkaszünet csak a szolgálati | szerkesztési j'»gár átvette, hajlandó volna a
lesz arra, liogv bizonyos körökben viszonyban levők helyzetét könnyíti a liavonkinti „Egyesületi Értesítő"-ben ni gj»-
őszinte örömmel üdvözöljék. nélkül azonban, hogy egyúttal az egyéni I lenő c/ikkeket. havonkint. magyar és vend
A törvényjavaslat kétféle irányban jogok csorbítását vonná maga után. I nyelven lányomatva, minden e járásban levő
gazd egyesületi tagnak ingyen megküldeni;
lesz hivatva igen üdvösen közrehatni, Ily értelemben a vasárnapi munka- I viszonzásul azt kérelmezte, hogy azt u 4 0 —50
jelesül: emberségesebb munka-felosztást szünetről szóló törvényjavaslat teljesen | kit., amibe a központi értesítő egy-egy pél -
biztosit és abba a helyzetbe hozza a megfelel a szabadelvű irányzatnak, ami j (lánya kerül, egy általános összegben bocsássa
munkásokat, hogy legalább egy napig csak emeli a javaslat értékét. , a fiók-egyesület rendelkezésere.
kipihenhessék a kenyérkereset nehéz De van a törvényjavaslatnak még Ez előterjesztésnek annál is inkább meg
volt az alapja, mert. a központ, ugyan ilyen
fáradalmait, hogy aztán megújult erővel egy másik oldala is, mely szintén na
viszony!).<n áll a Felső Eőrben megjelenő
láthassanak a munka folytatásához. Mert gyon fontos, mert lényegesen kihat a
„Oberwart lier Somitags-Zeitutig“-gal.
eddig, sajnos! elég vállalkozó volt a nemzet gazdasági életére is. 11a egyszerűen azt, mondják, Imgy a fiók-
fővárosban, kik még azt az egy napi
Itt mindenek előtt, fel kell említe egyesület vezetőinek nincsen meg az a körül
pihenést is megsokalták és formaliter: nünk, hogy a vasárnapi munkaszünet tekintő gyakorlata, a mely szükséges volna
kén vszeritették a munkást, hogy szaka nem csekély mértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy a colit,emplált vállalat a gazda-
datlanul húzza az igát, mint valami a munkásosztály munkaképességének Si,gi egyesület természetszerű czéljait elérje,
oktalan állat, melynek csak az a ren emeléséhez, a mi viszont annak anyagi úgy inkább megnyugvást, találnánk a megta
deltetése, hogy örökkön mások kényel helyzete javulását vonja maga után. A gadásban. de midőn az elutasító határozat a
közérdekű kérelemmel szembeni rideg állás-
mét szolgálja. kereslet és kínálat viszonyai arányo | pontját azzal indokolja, hogy a lap segélye*
A munkás-osztály erejét ilv zsarnoki sabbak lesznek és a tömeges nyomor I zését „a megye általános érdekeivel nem tartja
módon való kizsákmányolásának most feltételei minden esetre enyhülnek, főleg összeegyeztet betömik és teljesít,betőnek", midőn
végre határt szabtak a vasárnapi munka- ha a munkásosztály a pihenőt szellemi a megtagadást főleg nemzetiségi szempontból
szünetröl szóló törvényjavaslattal, mely, és lizikai erőinek összegyűjtésére hasz látják szükségesnek, akkor a muraszombati
ha törvényerőre emelkedik, a munkást járás összes értelmiségének mint egy embernek
nálja és az ünnepnapot nem tölti el I kell felemelnie tiltakozó szavát ily indoktalan
többé nem kényszerítheti munkaadója, léha korcsmározással. indok felvetése és terjesztése ellen.
hogy vasár- és ünnepnapjait görnyedve Aki a muraszombati járás viszonyait is
töltse a munka súlya alatt. meri, a ki csak legkevésbbé tudja és akarja
Molt. egyszerre csak megcsendülnek oda künn akkor elhallgatott a szerelem mindenütt, könnyező
a „kardok aczéli.* kócsagos kalpagok tűnnek elő lányok tűzték a kardot a vitéz oldalára, sirő hit
itt is, ott is, újságok beszélnek szép eszmékről, ves és gagyogó gyermekek ölelik a távozó ifjú
önérzetről . . . s alig. hogy eljön a Ilire, már itt. apát . . . És mikor mi ezt elhallgatjuk, eszünkbe
A régi, jó időkből. van maga is: a háború. jut, hogy ma mindezeket a meleg szobában csinál
Nem is az a bábom, mit most bediktálnak ják a mi derék politikusaink, rémitgetve éveken
Mikor ott. kiírni hideg ós/.i szél verdesi az az egyenruha érdemes viselőjébe, markába nyom keresztül a világot. A fejedelmek talál kákát adnak,
ablak üvegeit. Vagy piszkos esőt küld az ég a földre ván a mindenható tudomány legújabb vívmányát: a miniszterek reform-tervekkel járnak-keluek —
haragjában, akkor oda hívjuk a kályha mellé a jó a Manlicber (nagy betűvel legyen Írva), a ineiy- — a nép azalatt morog oda künn az eke mellett,
nagyapát vagy a beszédes nagymamát és elhallgat* lyel kényelmesen lehet öt egész ember átséláltatui vagy a gyárak helyiségeiben. Akkor felébrednek
juk fn a hittől iáikat azokból a régi jó, szép idők a más világra egy szempillantás alatt. . . . hanem ezek a derék urak mély álmukból, melyben a
ből, mikor mind c-nipa leventék voltak a férfiak s úgy régi modorban, a mint most mi, lelkes datá társadalom javítására ezélzó eszméket alkották és
játszi, könnyed hamupipőkék a nők. lok elképzeljük magunknak, férfi férfi ellen lelke- megállnak a nagy kérdés előtt, mit annyi század
Szép dolog is a/, elhallgatni ármányon dol seu küzdve azért, mit szivébe vésett a nevelés, az furfangos politikája nem volt képes megérteni . . .
gokat, vitézi tetteket, szerelmes históriákat, s bele ismeret a tudomány, az iskola s mindaz, mi szépet, Fel hajszolják a nagy eszmék tömegét : vallás,
élni magát az embernek abba a ragyogó, édes időbe, jót ismerni tanult: a haza. nemzetiség, boldogság, család, állam, polgár,törvény
mikoi megszólalt, a szerelem lantja esteleukiut az Ha mi ezt az egy szót úgy tudnánk meg mi id ott szerepel tételeikben, de a legelső betű
ablak alatt, niegzeudültek a deli hajadotiok éneklő érteni, mint ahogy megértették azok a nagy baju nél megáll a reményekre csábitó gondolat s nem
karai, tánczra perdültek az egymásért hevülő pá szai, szelíd arc/.n Ősök. kiket ott. tartogatunk ara szól a paragrapbns.
rok s pirultak örömükben boldogan. nyos rámákban fiilaiukou ! ! Pedig a nép csak arra vár. Es ha ezek a
Soha olyan világ! De hát a mai kor lelkes gyermekének, ki a nagy urak visszapillantanának a régi jó időkre,
Akkor még a hold is nyájasabban pislogott megtalálnák ott erre a nagy kérdésre a feleletet:
tudomány magaslatán áll. a harc/, ilyen primitív
a szerelmeseknek, az est is csendesebben hallgatta eszköze nem kedves; ö csak a modern párbajokban Szeretetet öntsetek az emberek szivébe! ’E század
sóhajaikat s a csattog!) csalogány szebben énekelt gyakorolja azokat, szép szabatossággal, óvatosan, a szeretetlenség százada . . . pedig ha a szív nem
a fa lomb >s ágain . . . . szabályok szerint előre, vissza . . . gyengéden. tud lelkesedni, szeretni, mit várjunk akkor az
De hát a világ csak világ; akkor is meg észtól, a hideg megfontolástól, mely máris csüg-
voltak irigy alakjai, gonosz emberei, kik az ilyeu Mert hát a háború legyen háború. gedést önt karjainkba . . . .
boldviiágos jeleneteket meg-megzavárták s bedob Uram fia, milyen harcz is volt az, hol az Azért hallgassuk ezeket a virágos meséket
ták álnokul Eris almáját a szív világába. esteiig tartó ütközet után csak száz embert ringa állítatta! és hullassunk könyet minden lap előtt,
Legnagyobb irigye volt a szerelemnek az a tott el örök álmában az alkony szelleme! — — melyre e szó vau Írva; Szeretet.!
csúnya, pusztító Garaboncziás-diák, kit nem lát
hatunk testben, nem tudjuk elképzelni alakját . . . Pedig hát ilyenekről beszélnek nekünk a jó KREPELKA IMRE.
csak akkor látjuk magunk előtt, mikor az ajtón nagyapák.
kopogtat hívatlanul. És mikor oda künn megszólalt az a liaug,
