Page 10 - Muraszombat_es_videke_1891
P. 10
sajnálatos, mert lisztiparunk kompro- meg s emellett kimondják, hogy bármerre a vár vagy épen nem, vagy csak gyengén trágyáz
megye területén létesítendő helyi érdekű vasutat zák, a gyenge talajt pedig erősen, hogy jó
mitálására vezet a külföld előtt. kész a megye kilométerenként 3000 forinttal se erőbe hozzák. Azt a theoriát, hogy azt kell
Ezek körülbelül a kilátások, és gélyezni, úgy rövidlátó ember az. a ki meg nem \isszapótclni, a mit kivittünk, a praxis em
hajol a megye első tisztviselője éí képviselőjének
ebből megítélheti az olvasó, hogy a azon érvelése előtt, hogy a vármegye joggal berei soha se tartották helyesnek, ma már az
gyarapodásnak tulajdonképen csak egy megvárhatja minden tagjától, miszerint annak elmélet emberei is belátják helytelenségét. A
feltétele van : a czéltudatos munka, mely szivével, a megye központjával leendő szorosabb trágyázási elmélet mai napság arra tanít, hogy
kapcsolatot keresse, a ki egy vasúti vonalat létj-
mindenütt megtenni gyümölcsét. siteni akar: de akkor, midőn az a gyermekei a kultúrnövények alá első sorban nem azon
8zeretetét hangoztató családapa fekete kenyérbeu tápanyagokkal kell trágyázni, a mely termé
is szűkölködteti az egyiket csak azért, hogy a sükben a legnagyobb mennyiségben van meg,
A világ végén. másiknak több kalacs jusson, — midőn az a szo illetve a melyből a legnagyobb mennyiségre
C*ak most hihetjük el igazán, hogy mennyire ros kapcsolatot intouáló vármegye legielebb ezer van szükségük, hanem azon tápanyaggal, me
igazak van azoknak, kik azt mondják, hogy Mura forintot kész áldozni kilómét* renkint. s ekként az lyet specifikus tulajdonságaiknál fogva a leg
szombaton túl már be van ueszkázva a világ ol egész járást 42 kilométer bosszúságban szelő vonal nehezebben tudnak felvenni a rendelkezésükre
dala, midőn a közlekedési akadályok miatt egy költségeinél 42 ezer forint erejéig helyezi befo
fővárosi lapot, amely kileuczedikén adatik postára, lyását kilátásba, holott az említett szomszédok álló készletből.
csak 15-én kaphatunk kézhez! hasonló körülmények között 100 ezrektől sem Ila meg akarjuk tudni, hogy jövedelmező
A legutóbbi rendkívüli időjárás ugyan a vas riadnak vissza, akkor megmosolygásra méltó ideá leend-e a szőlő trágyázása mesterséges trá
úti Összeköttetéssel biró helyek forgalmára is lista az, a ki azt hiszi, miszerint egy vármegyei gyafélékkel, akkor ne a növény vagy a talaj
visszahatással volt, de mi az a pár órai késedelem vonal létesítése esetén Vasmegye az érdekeltséget
a mi 7 — 8 napi elszigetelteégünkhez képest. akár erkölcsileg, akár anyagilag oly mérvű támo elemeztetéséhez folyamodjunk, hanem tegyünk
És lehet-e reményünk, hogy ezeu ázsiai ál gatásban fogja részesíteni, mely azon vármegyei trágyázási kísérletet.; ez ugyan fáradságosabb,
lapotunk változik s talán ha nem is a közeli, de vonal, vagyis muraszombat—gyanafalvai irány rop de az egyedüli biztosan czéllioz vezető eljárás.
egy meghatározott jövőben a világ forgalmával pant kiadásaival csak némileg is arányba!] álljon. Mérjünk ki a szőlőben hat 3— 400 négyszög-
összeköttetésbe lépve, egy vasúti kapcsolat révén Végre is azt a segélyt, amit a törvény kor öles parczellákat vályog és anyagralajou, az
magunkat a polgáriasait vidékek érdektársává látái között kérni jogunk vau, uem kérjük ajándék
<|iiaIifikálhatjuk ? Alaktalan hiú ábráod ! cziniéu, miután a törvényhatóság törvéuyadta jo első, harmadik és ötödik parczellát trágyázzuk
Csak pár hónapja kezdett e tárgyban a gaz gánál fogva pótadót vethet reánk és 140 ez^r frt meg nitrogénual és foszforsavval vagy esetleg
dasági egyesület egy igen egészséges mozgalmat, egyenes évi adónk talán elegendő liypotbekául csakis foszfortrágyával, a másodikat, negyedi
kijelelve azon irányt, amelyen az adott viszonyok szolgálna egy amortizacziouális kölc-öu törlesz ket, hatodikat hagyjuk trágyázatlanul, a trá
között egyedül volna lehetséges a jeget megtörni. téséhez. gyázott. és trágyázatlan parczellák terméseinek
HZ A-tól a B-ig eljut ui, s máris a patres pátriáé arra De hát az eszme a távol provincián és nem
az axiómára lyukadtak ki, hogy : .inkább semmi, a központban termett ki is kívánhatja, hogy azzal összehasonlításából meg fogjuk tudni czél-
mint kevés!* Pedig annak a sokunk, t. i. a más komolyabban foglalkozzanak! szerü-e a mesterséges trágya alkalmazása vagy
fél millió forint építési tőkét igénylő muraszom Külömben minden éremnek két oldala van ; nem. — Homoktalajon káliumtrágyával is te
bat—gyanafalvai vasúti összeköttetésnek kivibet- csak éreztesse velünk a központ minél kirívóbban gyünk kísérletet, ez esetben a kísérlet terve
lenségéről már 8 év előtt meggyőződést szerzett fenbatóságának nyomasztó jeleit, legalább ezzel zete leend: 1. és 4 Ik nitrogén és foszforsav,
mindenki, ak’nek az akkor megindított mozgal egyenes arányban fog terjedni közöttünk azon
makban rész- volt, pedig akkor egy a mai vármegye napról-napra inkább gyökeret verő meggyőződés, 2 és 5. nitrogén, foszforsav és kálium. 3. és
áldozatkészségével versenyző főur 40 ezer forint miszerint a muraszombati járásnak Zalavármegyé- 6. trágyázatlan.
ajándékkal állott a mozgalom élén, s a járásban hez csatolása reánk nézve életkérdés, és hogy en- A kisérlttre veendő mennyiséget illető
oly nagy volt az érdeklődés, amiuöt többé nehezen uek a küszöbön levő megyei adminisztráczió életbe leg, bajos megbatározott számokat mondani,
* egy bukott vállalat érdekébeu semmi esetre sem léptetése alkalmával leendő keresztülvitelét úgy
lehet felkelteni. egyéui. mint közérdekeink egyaránt parancsolják. mert a szőlő mesterséges trágyázásával kevés
Nézzünk csak pár évvel vissza és azt látjuk, megbízható kísérlet, tétetett Annyi azonban
hogy ugyanazon egyének, akik ma a gazdasági biztosra mondható, hogy a szóló holdankint
egyesület muraszombat—alsó-lendvai propozic/.ió- A mesterséges trágyafélékröl. nagyobb mennyis.gii műtrágyát, kíván, mint
jára „pereat“-ot kiáltanak : fennen hirdették, hogy (Vége.) a legtöbb szántóföldi nőve i >
Muraszombatot Gyanafalvával nem lehet összekötni A foszfoi sav tarral inu trágyafélék közül fő
az építési költség óriási nagysága miatt, Regedé A Rajna vnb kén azt, ; apasztalták, hogy
vel össze nem kapcsolható a magyar kormány ré leg három jöhet minálunk figyelembe: a csont ha a szőlőt, minden harmadik évben holdan
széről előtérbe tolt nemzetgazdasági aggályok miatt, liszt, a szuperfoszfát és a Thoinas-salnk. kint 350 q i>lá Műtrágyával megtrágyázzák,
de mert a vasutat nem nélkülözhetjük, ki fogjuk A csontliszt a könnyű homoktalajok leg az azon kívül adott mesterséges trágya még
építeni Alsó-Lendva felé. Hol van abban a követ megfelelőbb foszfortrágyája, a miért is a ho mindig fokozza a termést, sőt még akkor
kezetesség. kérem, bogy ma, midőn egy egyesület
helyezkedik ugyanezen álláspontra, akkor azzal moki szőlőkre van kiváló jelentősege. A Tho- jövedeline/ő a mesterséges trágya alkalma
minden áron ,matt*-ot akarnak mondatni ? mas-salak a mészszegény, humuszgazdag zása, ha 350 q.-nál több istállótrágya hasz
Oda jutottunk ezzel, hogy be kell látnia min talajokon szolgáltat legjobb eredményt, de náltatok fel.
denkinek, miszerint aki a gazdasági egyesület ál mert a legjobb szőlő talaja nem bővelkedik Wagner azt magyarázza, bogy a szőlő
tal kezdeményezett alsó-Iendva —muraszombati diszlésére megkivántatik, miszerint ne csak a
vasúti összeköttetésnek a muraszombat—gyanafal humuszban, azt vélem, a Thomas-salak a szőlő
vai összeköttetést szembe állitja, az elérte azt, ben nem fog oly jelentőségre szert tenni, mint felső, hanem a mélyebb rétegek is sok táp
hogy sem egyik, sem másik nem létesül. a szántóföldön. Minden egyéb esetekben lég- lálékot tartalmazzanak, a mi csak bőséges
Miért? egyszerű az oka. czélszerűbb leend szuperfoszfátot, alkalmazni, trágyázással érhető el Mellesleg megjegyezve,
Mer* a muraszombat—alsó-lendvai tervtől különösen akkor, ha csak kísérletről van szó, Wagner kiszámította, hogy 350 q. istálló
elvonja az érdeklődők kishitübb részét s ekként mert e trágya-féle hatása a legbiztosabb s trágyában a szőlő még egyszer annyi táp
azokat, kik bár erős meggyőződéssel megállanak
a kiindulási ponton, működésűkben megbénítja s általa leghamarabb tudjuk meg, kiván-e a anyagot kap. mint a mennyi a fürtökben és
emellett a muraszombat—gyanafalvai összeköttetés szőlő műtrágyát vagy nem. venyigében elvitetik.
óriási akadályait legyőzni uem képes. A szőlősgazdára igen fontos kérdés az. Ezek előrebocsátása után kisérlettételre
Kősziklákkal csak a titánok dobálódzunak, hogy mennyi trágyát, használjon föl holdan a következő mennyiséget hozom javaslatba:
törpék még kavicsokkal is főbe üthetik magukat. ként. Ez iránt tesznek legtöbb kérdési, de 1 — 3 q cbilisaiétromot, vagy 0 75 — 2-25
Ha nem Vasvánnegyében terveztetik ez a erre a kérdésre legbajosnbb is a feleletet, q. kénsavas a in m o ii i a k o t, 150 — 3 q 16
másfél milliós vállalat, hanem a közeli szomszé megadni. Vannak ugyan agrikultur-kémikusok, százalékos szuperfuszfatot, vagy 3— 6 q Tlio-
dok valamelyikében, a hol tudnak a központban
egyenlően lelkesedni a vármegye bármely elrejtett akik még mai nap is azt állítják, hogy a szőlő mas-salakot, illet ve 2 — 4 q csont lisztet és
zugáért; — ha például Zalamegyében terveznek trágyázására szükséges i lágya m e n n y i s é g é t 0 75— 1 50 q kénsavas káliumot.
ilyesmit, a hol az intéző körök át tudják érteni könnyen kiszámíthatjuk, ha tudjuk, hogy vala Arra nézve, hogy mikor használjunk a
mit, akart a törvényhozás akkor, midőn a helyi mely adott területről mennyi tápanyagot vi nitrogénből, foszforsavból többet, a mélyebb
érdekli vasutak építése czéljából pótadó kivetését szülik ki. Vagyis lia elemzés utján meghatá fekvésű, nyirkos, humuszdústalaju szőlőkben,
engedte meg és ezen czélra 600 ezer forintot vet
tek kölcsön; — ha Veszprém- vagy Tolnában rozzuk, mennyi nitrogén, foszfor és kálium a hol a szőlő erősen bajt fába, a nitrogénből
történik, a hol egy bizonyos, a központ érdekeit, került ki a szőlő talajából a fürtökben és kevesebbet, a foszforból többet veszünk. Ha
felölelő irányra 200—200 ezer forintot szavaznak venyigékben, tudjuk azt is. hogy mennyivel a szőlő nagyon buján bajt, a nitrogén egé
kell trágyáznunk, mert annyit kell vissza szen elhagyható, mert különben a vesszők
ezer apró szivecske dobbanását hallanám, amint pótolnunk, a mennyit kiviszüuk Nagyon meg nem érnek be
örömmel sóhajtják a hálózó leányok : itt a farsang! járnák a szőlősgazdák, ha ezen tanácsot kö
Épen uj év napján történt (s ez természetes), Minél gyengébb a szőlő hajtása, annál
hogy egy sxenirevaló leánykának boldog uj évet, vetnék. Eltekintve attól, hogy ezen theoriát több nitrogént és kevesebb foszforsavat *»dunk.
kívánva ezt felelte: ma már agrikultur-kémikusok nagyrésze is S/.áraz homoktalajon sok foszforsavat ne ad
— Kívánjon inkább boldog farsangot, ! hibásnak tartja, minden eszméleti fejtegetések junk, mert különben ideje előtt beszünteti a
Egy másik első éves (a farsangot számítva) nélkül is reá jöhetünk ezen állítás helytelen
leányka meg azt beszélte, hegy neki a legkedve szőlő tenyészetét.
sebb karác'Onyta az volt, hogy megengedték az ségére. A trágyázás idejére vonatkozólag meg
idén már a bálozás}.. Minél több tápanyag van a talajban, annál jegyzem, hogy a s/uperfoszfatot, kénsavas
Csak rajta! Üdvözöljük őt hát! A leányok bővebben terem a szőlő, minél kevesebb a ammóniákat.cbilisaiétromot és kénsavas káliu
vél nies reményekkel, h menyecskék szent kegye táplálék, annál kevesebbet. Az első esetben mot kora tavaszszal, a Tbomas-salakot,csont
lettel ! kezdjék el a vig életet, de gondoljanak sokkal több nitrogént., foszfort és káliumot lisztet, klorkáliumot p d i g őszszel legczél-
rnár előre a hamvazó szerdára; kezdjék el a ruha vonunk ki, mint az utóbbiban, tehát ha azt
varrást, de ne feledkezzenek meg a tank formá szerübb elhinteni. — A chilisalétromot és a
járól sem, és ha önöknek ugv tetszik, akkor mi kellene visszapótolnunk, a mit belőle kivo kénsavas ammóniákét egyszerűen bekapáljuk,
együtt fogjuk átfarsrtngolni az idei farsangot. nunk, akkor a jó talajt erősebben kellene a többi trágy.ifélel azonban czélszerűbb elásni.
Rövid lesz a farsang, annál jobb mutatást megtrágyázuuiik, mint a gyengét, holott a Magyar óvár, 1890. dtez. hó.
kívánok önöknek hölgyeim. .LAJOS.*
gyakorlatban épen az ellenkezőjét teszik és CSERHÁTI SÁNDOR. **. tanár.
pedig nagyon helyesen. A bőven termő talajt