Page 5 - Muraszombat_es_videke_1891
P. 5

Hetedik  évfolyam.                    *•  szám.           Muraszombat,  1891. január  11.










                         V  E G Y E S  T  A  U  T  A  E M U  II  E  T  I  I,  A  L>.
    A  „Muraszombati  gazdasági  fiók-egylet"  s  a  „Muraszombati  dal-  és  zene-egylet"  hivatalos  közlönye.
                             ------   n K U K L K X IK    V tttilt.V tl* .  —__
            E l ő f i z e t é s i  A :
                       r
    Egész  évre  3  frt.  Félévre  1  frt  ül)  kr.  Negyedévre 75 kr   Felelős  szerkesztő  és  kiadó-tulajilonos:  Kéziratok,  levelek s egyéb  szerkesztőségi  közlemények
                                                                      a  szerkesztőséghez  küldendők.
            Egyes  szám  ára  10  kr
     Előfizetési  pénzek  és  reelniiiatiők  a  kiadóhivatalhoz   GRÜNBAUM  MAKK.  Hirdetési dij :  1  hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél  10 kr
                                                                többszöri  hirdetésnél  soronkint tí kr.  Bélyegdij  30  kr.
          (Griinhaum  Márk)  intézetniük.
                                                                        Nyilttér  petitsora  25  kr.
        Tisztelt  olvasóinkhoz!   földbirtoka  nincsen  Magyarországon,  nz  akaratáról,  közönyéről.  Meg  kellett  buk­
      Mint  igen  t.  előfizetőink  a  muraszombati  a  „jó  társaság‘-hoz  nem  tartozhatik  és  nia,  mert  nem  volt  ereje,  nem  volt
   íjazd. fiók egyesületnek lapunk  múlt számában  bátran  el  lehet  mondani  rólunk  magya­ lelke,  mely  felsegíthette  volna  arra  a
   iőzölt nyilatkozatából értesült  lapunknak ez  év  rokról,  hogy  itt  az  ember  csak  a  föld-  magas  polczra,  melyet  hasonló  iparte­
    elejével  az  egyesület  tulajdonába  át  kellett  birtokosnál  kezdődik.  lepek  a  külföldön  elfoglalnak.
    volna  mennie;  mivel azonban  ez  akadályokba                 Ks  az  erő,  e  szellem  hiánya  nem
    ütközött,  a  jövendőbeli  tulajdonossal  azon   S  hogy  e/.  miért  van  így,  annak
    megállapodásra  jutottunk,  miszerint  azt  saját  egyedüli  oka  az,  hogy  még nem  ismer­ Magyarország  lakosainak  róható tel,  ha­
    szerkesztésünk  és  kiadásunk  alatt  jelentetjük  jük  az  ipar  áldásait,  —  nem  tudjuk  a  nem  kizárólag  annak  az  általánosan
    meg  mindaddig,  mig  —  remélhetőleg  rövid  képzettség,  a  művészi  Ízlés  és  a  szor­ uralkodó  nézetnek,  mely  szerint  min­
    idő  múlva  —  a  szerkesztői  s  egyéb  kérdések  galom  értékét a gazdasági termés  terén  denre  inkább  akad  pénzünk,  csak  ipar­
    Z edvezö  elintézést  nyernek.  eléggé  megbecsülni.  Évszázadok  mos­ iskolák  felállítására nem,  — csak  olyan
      Amidőn  igen  tisztelt  olvasóinkat  kérnök:
    ezt szives  tudomásul venni, egyúttal  az  1891.   toha  viszonyai  hozzá  szoktattak  ben­ intézmények  létesítésére  nem,  melyek
    évre  ezennel  uj  előfizetést  n yitu n k    nünket  ahhoz,  hogy  összetett  kézzel  a lakosság ipar-inűérzékét fejleszthetnék.
    és  kérjük  a  mielőbbi  szives  megújítást  annál  nézzük  mit  lmz  elő  az  anyaföld,  mely­  Az  egy  budapesti  ipar-rajziskola
    is  inkább,  mert a legk ö zeleb b i szám  az  nek  megtermékenyítéséhez  nem  annyira  képviseli  nálunk  az  ipar  tudományá­
    egyesület  egy választmányi  határozata  folytán  az  emberi  ügyesség,  mint inkább a  ter­ nak,  művészetének  templomait.  Ez  pe­
    m ár csakis azon  t. olvasókn ak fog   mészet  ösereje  járult  és  majdnem  feles­ dig  vajmi  kevés  a  boldognlásra!
    m egk ü ld etn i,  a k ik n ek   előfizetése                   A  magyar  ipar  prosperálásának,
    m ég  jók o r  beérkezett.    legessé  tette  az  erőfeszítést.
      Az  előfizetési  pénzek  beküldésénél  a  mel ■    Kényelmes  munkája  után  kényelme­ felvirágzásának  első  magvait  az  ipar­
    lékelt  posta  utalványt  kérjük  felhasználni   sen  élhetett  a  magyar,  gazda  és  esze  iskolában  vetjük  el,  ahol  az  ifjúság
       Muraszombat  1891  jan.  hó  ágában  sem  volt,  hogy ezt a paradicsomi   első  sorban  fogékonynyá  tétetik  az
                Hazafias  tisztelettől  állapotot  a  modern szerzési  módok  bár­  iparszellem  követelményei  iránt.
           a  „Muraszombat  és Vidéke"  melyikével  is  felcserélje.  Ha  ezt  a  fogékonyságot,  az  iskolá­
             szerkesztősége, és  kiadóhivatala.  Csak  igy  volt  lehetséges  az,  hogy   ban  nem  ömlesztik  át  az  ifjú lelkekbe,
                                                                     j
                                  Magyarországon  olyan  nehezen  fejlőd­  soha ó  i pa ros okr a  nem  számit-
          Az  ipar-iskolákról.    hetett  az  ipar.  — Még  most  is  mennyi   hatiin k.
       Magyarország  földmivelő  ország,  la­ küzdelmébe  kerül,  hogy  első  kísérletei­  Azért  kell  üdvözölnünk  minden  oly
    kosai  többnyire  gazdák  és  amit  a  föld  nek  szárnyait  a  világpiacz  versenyében   kezdeményezést, mely az  illetékes körük
    terem,  azt  az  emberek  hasznosítják sa­ meg  ne  pörkölje.  ügyeimét  erre terelni  igyekszik és soha­
    ját  egáljaikra.  Ebből  a  jövedelemből   íme  p.  o.  a  fegyvergyár,  kénytelen   sem szűnő hazatias buzgalommal minden
    ledezik  összes  lizikai  és  szellemi  szük­ volt  üzemét  megszüntetni:  pedig  ez  a   alkalmat  arra  basznál fel,  hogy az ipar­
    ségleteiket,  ez  képezi  munkájuk,  remé­ nagy  iparvállalat  ugyancsak  nem  pa­  iskolák  felállításának  szükségét  hang­
    nyeik,  vágyaik  foglalatát  és  a  kinek naszkodhatott az illetékes tényezők  rosz-  súlyozza.
                                  Volt  taps  minden  érzéssel  előadott  terez  után.   Ernő  ói  Laura  oly  érzelmes  duettel  fejezték
                                  Utoljára  aztán  tanakodtak,  hogy  melyik  dallal   be  az  estélyt,  hogy  a  ki  figyelmesen  kisérte  őket,
                                  végezzék  az  estélyt.        Rómeót  és  Júliát  látta  maga  előtt.
                                     —  Tudják  mit ?  —  csevegi  Laura  —  tegzek   Dal  illán  a  társaság  osztani  kezdett  s e  köz­
       Befujta  az  utat  a  hó ...  én  egy  ajánlatot.        ben  senki  se  vette  észre,  hogy  Andor  és  Ernő
             Szilveszteri  történet.  —  -  Elfogadjuk  feltétlenül !  —  felelik  mind a   félre  vonultak.
                                  ket.teu.                         —  Ernő  —  úgymond  Andor egy sarokterem-
                  I.                 —  Az  én  ajánlatom  az,  hogy :  megmondják   beu  — én  már  évek  óta  komolyan  udvariok  Lau­
       Hideg  szél  rezgette  a  jégvirágos  ablakokat,   mind  a  kelten  legkedvenczebb  dalukat  s  amelyik   rának,  tehát  jogom  van  hozzá.
    mintha  a  zimankó*  éj  is a  haldokló  évet  segítené   nekem  is  tetszeni  fog.  azzal  zárjuk  he  az  estélyt.  —  Én  pedig  —  feleli  Ernő  hidegen  —  köl­
                                                                            -
    eltemetni.                       —  Helyes  —  úgymond  lázasan  Andor  —   csönös  szerelmünk  bázisára támaszkodom  jogosan.
       Zordon  szilveszteri  éj  volt,  méltó  az  elmúlt   tehát  az  én  kedvencz  dalom :  „Szeretlek én  egyet­  —  Jól  van,  a  dolognak  tehát  titokban  kell
    viharos  évhez.  S  mig  odakiut  tombolt  a  vihar,   len  egy  virágom  .  .  .“  maradnia.  íme  két  golyó:  fehér és  fekete,  dobjuk

    azalatt  odabent  vigan  mulattak  s  Pacséryék  szil­  — Ugyan  Andor  —  szerénykedik  Lmra  —   e  czilinderbe.  Húzzunk.  .Megvan !  a  feketét  húz­
    veszteri  estélye  legzajosabb  volt  a  városban, amit.  hogy  tud  ilyen  iudiseret  Ízlése  lenni ?  fiát.  a   tad  .  .  .  mához  egy évig lovagias  kötelességednek
    Lanra,  a  házi kisasszony  szeretetreméltósága  oko­  magáé  Ernő,  melyik?  tartozol  eleget  tenni.
    zott  leginkább,  aki  valóságos  Circe  bűvköre  volt.  —  Az  én  érzelmem  titkon  eped,  noha  a  kül-   —  Adieu!
       Az  ifjúság  igen  szép  számmal  volt  jelen  az   sziure  az  idő  nagy  befolyást  gyakorol.  11.
    estélyen,  különösen  a  fiatal  emberek,  aminek  az­  Huhaba, poetikus ficzkó  —  knczagja Andor
                                                                   Befújta  az  utat  a  hó  . . .   s  a  haldokló  ter­
    tán  természetes  következménye  volt,  hogy  a  leá­  —  te  még  a titkon  epedé  korszak  Rómeója  vagy.  mészet  ismét  vastag  bundát  öltött  magára.
    nyok  mind  jól  mulattak,  miután  egynek  két   —  Igaz.  de  az  is  igaz,  hogy  ábrándjaim   Szilveszter  estéje  volt.  Az  ó-év  éppen  útra
    gavallér  is  jutott.         mindig  valót  űznek.         készült  s  az  uj  már  küszöbön  várta.
       A  vigalom  valóságos  zóna-rendszer  szerint   —  Oh  te  impraktikus  ficzkó,  te  se  leszel
    oszlott  meg.  amelyben  a  központ  természetesen  a   milliomos,  annyit  mondhatok.  Nos,  de  halljuk  a   Pacséryék  ablakai  fényárban  úsznak, vig zene­
    házikisasszony  volt  s a helyi  forgalmat  különösen   dalt ?  szó  magyarázza,  miszerint  a  házi  kisasszonynak
    két  versengő  ifjú  vette  igénybe,  akik  bármily   —  Az  éli  dalom  ?  boldog  kézfogóját  üli  a  szükebb  körű  rokonság.
    intim  barátok  is,  de  most  alighanem  mint  ellen­  —  Igen,  igen  —  faggatja  Laura  kíváncsian  Mig  a  pazar feritékii  termekben  vigan  poha­
    felek  állnak  szemben.       —  melyik ?                   rainak  és  táiiczoluuk,  azalatt  Ernő  lázasan  jár

       Tán ez  után  az  ifjúság a szalonba  vonult, ahol   — Ez  idő  szerint  az, hogy :  „Befújta az  utat   kel a sarok-teremben, szemét  izgatottan  függesztve

    a  házikisasezony  nagy  unszolásra  zongora  mellé   H hó  .  .  a  haladó  órára  s  meg-megriadva  —  annak  üté­
    ült  és  egy  pár  sablonszerű  operettkivouat  után,   —  Bravó,  ez  az  enyém  is!  —  feleli  mohón   sétől.
    a  szívhez  szóló  magyar  dalokra  tártját.  Laura  majdnem  önfeledten.  Meg  egy  óra!  — úgymond  kínosan  roskadva
       Nagy fényi Andor  és  Becsey  Ernő,  a  két.  ver-   E  jelenet  oly  hangon  folyt  le,  hogy  Andor   le  eyy  fotelre  s  fejét  mélyen  tenyerébe  temette.
    Sttugő  gavallér:  gordonkán  és  hegedüu  kisérték.  nagyon  is  kiolvashatta  belőle  Latra  érzelmét.  — Még  egy  óra .,.  azUti  .  .  ,  uieuui  kell örökre!
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10