Page 10 - Muraszombat_es_videke_1897

pórnőnek, itt egy utat mutatott az emberi
A nemzeti lét egységében rejlő s megközelítőleg kipuhatolni. Ez észrvehető a szellemnek a szép eszméje felé. A társfidalmj
ennek elérésére törekvő kulturális erő­ világtársadalomnál, vagyis az emberiségnél, érintkezés csiszoltságának és tökélyének vonzó
melynek lelkében történő változások a kü-
nek felismerése magas műveltségi fóti­ lömböző korszellemben, a történelem által ereje egyik nevezetes összefűző kapcsi az
nak csalhatatlan jele. Nem örülhetünk teljesen soha meg nem magyarázható nagy alkotó tényezőknek. Ennek meg van a í jlő.
dése, az Ízlése, szabályai hallgatag e f »ga.
eléggé, hfgy a magyar idáig eljutott. eseményekben, átalakulásokban nyilvánul. A
— A nemzeti egység elve modern elv társadalomnak is meg van belső világa, mely dott törvénykönyvbe foglaivák, mely szabá­
lyok igaz ugyan, hogy csak bizonyos fos mák
ugyan, de tévednek azok, kik pogány akkor is él, ha külső erőszak miatt ember­
öltőn át nem nyilvánulhat s midőn az em­ de melyeket az ember a természettől beoltott
elvnek mondják. — Hisz kimutattuk,
ber néhány évtized múltán már holtnak véli érzék súgott s melyek mellőzése általában
hogy eredete a vallásos középkorra a szellemet, az sirjfiból támad fel, tovább ég vagy az egyesre nézve h társadalmi eiint-
vezethető vissza: könnyen kimutatható avval az erővel, mely elfojtotta. kezés lazítására vezet. E en formák nk,cse­
az, hogy az egyház támogatásában ré­ I)e mint minden véges élő lénynek, a nek összefüggésben h lelek mélyebb éti je i­
szesült, mig épen az őkorbeli népesnél társadalomnak is életképességre van szük­ vel, legalább közvetlenül nem, — igy te.
alig volt ismeretes, hiszen a nemzeti sége. Ez áll főleg a zsenge, fejlődésben lévő kiütve a barátság nemes érzését, annak té­
egységre törekvés lassú fárasztó, szá­ társadalmakra, melyek erejük kellő ön'ula­ nyei nem az érintkezés általános fór -iáira
szorítkoznak s nem ott játszódnak le
kára még nem ju'.oftak. Ilyen nálunk sok
zadok munkája, mig az ókor népeinél vidéki társadalom. Vaunik kívánalmai. Érzi, A társadalom 1 ny-gét és formáját te­

a gyors és nagyarányú hódítás volt a hogy a mái korban az újabb fejlődés vívmá­ kintve világos, hogy azt a természet és pe­
czél, a mely egyenesen kizárja a be­ nyait nehezen nélkülözi, mert külömben szer­ dig az emberi természet hozta létre. Szük­
olvasztást. vezete eltesped, a fejlődés törvényei szerint séges is, mert nélküle a többi intézmények
Az egyháznak, a mely a fejedel­ sülyed, szeretne vaeutat, gyárakat, intézete is megdőlnének. Az egyes embernek köte­
két, szellemi forgalmat, de mindent csak fel­ lessége a társadalom ^ikfrjihoz saját cse­
mek megerősítésének, kiátkozásának,
sőbb hatalomtól vár. Pedig többet tehet maga kély homokszemével járulni, uitrt ez a szikla
letételének jogát gyakorolta, mely a védfila az egjeoeknek, magábui rej.i a bol­
a társadalom, vagyis a társadalmi önsegély,
fejedelmek hatalmát egyházi kiváltsá­ melyuek rugója benne van a társadalom belső dogulás és tiszta gyönyör forrásait és ki­
gok adományozása által is növelte, igen világában, mert az egészséges társadalom töb­ emeli alkotóit a köziu.piSHg porábó1 .
nagy része volt a nemzeti államok meg­ bet alkot, mint a legjobb törvény, az csak IGNOTUS.
alakításában, ennélfogva épen a nemzeti a jog, mely az életet szabályozza, de nem
állam nagyban kell hogy számítson az maga az élet, megmutatta ezt eléggé a tör­ Helyi és vidéki hirek.
egyház támogatására akkor is, midőn ténelem és a külföldi a mzefek példája, de — N zápáry LáwzlA gróf, kerületünk or­
saját hazánk p éd iji is a jelen korban. Leg­ szágos képviselője legközelebb be fog lépni a sza­
a nemzeti eszme továbbfejlesztésére, a inkább észlelhető tz Németországban, a gaz­ badelvű pártkörbe. Képviselőnk belépését eddig
nemzeti egység teljes és végleges el­ dasági fejlődés terén az ufolsó ötven évbeu. ama levélből kifejezett álláspontja gátolta, ame­
érésére törekszik a nemzeti nyelv ura­ Hogy az államra, mint a társadalomra lyet a kortuáiiyeluökhöz intézett. A gróf legkö­
zelebb eme levelének oly értelmű magyarázatát
lomra emelése által. nézve ugyanazon okok hatoneredményt mu­ fogja adni, mely magyarázat, minden akadályt el
Es ha valamely, a műveltségnek tatnak legtöbbnyiie, onnan van, hogy az ál­ fog távolítani, a mi eddig a pártkörbe való be­
lépését gátolta. Lapunk uom politikai orgánum,
lam is társadalmi alakulat, de jogi eredettel,
fokán álló népfaj tagjai közöl azok, a jogi szervezettel és végczéllal bir. h mint ilyen nem is fogLlkozhatik és nem i«
kik ennek rendes állapotából kiemel­ kivan foglalkozni politikai teiidencziákkal, mind
D í visszatérve a társadalmi önsegélyre, amellett társadalmi szempontból megelégedéssel
kedve, a haladás nagyobb mértékével melyre csak egészséges társadalom képi a s konstatáljuk, hogy a társadalmi szempontból is
rendelkező faj vonzó körébe jutnak s melyre nálunk sok vidéki társadalomnak oly nagy fontosságú egyetértés képviselőnk és e
a fejlődés természeti törvényeit lelis­ szükbége lenne, kétségtelen, hogy csak ott járás szellemi vezstöi között ezzel az aktu-sal tö­
merve, a kezdetleges műveltségű fajt a van egészig z társadalom, hol annak összes kéletessé válik.

— Jó ték o n y sá g . Széchenyi Tivadar gróf
magasabb színvonalon állónak szerető tényezőit egy vérkeringés hatja át, van a az ottóházi iskola taau óinak 10 irtot, s 50 forint
kaijaiba vezérlik, ezt tőlük nemcsak közös érdekben összoiaitás, villvetett mű­ értékű ruhát adományozott.
ködés, közvélemény, mely irányit, hal, fölfelé — Iv«küiö. Siftar Káro’y bodi h-gyi evang,
nem veheti senki rósz néven, hanem lelkész f. hó 12-en tarlóit a esküvőjét Szinicz Ida
és lefelé, folytonos érintkezés, moly a kü-
épen ez az ö legszentebb feladatuk, urbölgvgyei, néhai Sziuic/. Lijos volt bodóhegyi
lömböző eszméket és érzelmeket egy me
ev. lelkész és alesperes leányával.
mert ők a magasabb műveltségben újjá deibo vezeti. H>bbes német bö'csész világ­ — A n iiira ^ z o in lia t-jlrá il ta n ító i Uör
születvén, e magasabb rendű faj tag­ hírű rendszerének fej*egelé>e közben találóan alapítványi helyére a vasmegyei árvaházban Tónika
jaivá lettek, annak vágyait, törekvéseit mondja: „A közös erő üdvös fegyelme egyes Gizellát vettek fel.
— KözvilftgUAfciiu k javítása érdekében
kell hogy elsajátítsák, nem maradván egyéni porszemekből álló laza homokot sző­ m ült számunkb m is fel-zolalluuk. Felszóllalátuiik
rit össze társadalmi sziklává." Az egészséges
más kötelességük az alsóbb műveltségű nem is hangzott el nyomtalanul. Több társaság­
társadalomban a szellem munkáját az arra ban megbeszélés tárgyat képezte az az elmara­
faj iránt, melyhez a származás kötelé­
legbivatottubbak végzik. Az alkalmatlanok dottság, amelyben mis varosokkal s/.embm sinlő-
kei fűzik, mint hogy őszinte buzgalom vagy érderaetlenek leszoiun-k, vngy elseperi düuk. E me megbeszélések során jutott tudomá­
mai végezzék fajrokonaikon a nemzeti őket a közvélemény vihara A helyes eszme, sunkra, hogy váró-kálik egyik törekvő ezége 11 art-
beolvasztás dicső munkáját. T. Sz. bárhonnan jöjjön, az ily társadalomban tér Uer Ruoly mar évekkel ezelőtt ajánlatot adott
be az. elöijaióságbahogy a jelenlegi árakhoz
mékeny talajra talál s okvetlenül testté lesz képest 25 százalékkal öle óbb m hajlandó volna
A társadalom belső világa. s a magánérdektől vezetelt egyénnek nincs a varost petróleum helyett giiolinnal kivilágí­
ereje, hogy az eszme terjedését és győzelmét tani. Ezt az ajánlatot al.k.T tárgyalás nélkül tel-
A társadalom is úgy miiit az ember, élő megakadályozza. retettek, l’odig nagyon is érd ".es lett volna arra,
szervezettel bir, meg van külső képe, mint Az erői a közős akarat adja meg, me­ hogy legalább is foglal koz óinak vele. Melegen
az embernek; ez nyilvánvaló, azonnal felis­ ajánljuk az elóljáróeág figyel uéba, hogy kere-ra
lyet táplál a tudomány és művészet közös, elő ezt az aktát, hí még megvan valahol — ha
merhető, de meg vau belső világa, melynek nemzeti irányban való művelése, mit látni pedig nincs meg, kérje ha a párját Harfuer K.-
egésze rejtve marad a szemlélő előtt és csak ma is Németországban családok egyszerű es­ tól. Mert ulóvégre ideje volna, hogy nálunk l«
külső nyílváuulásaiból, mély lélektani isme­ történjék valami akkor, mikor hozzánk hasoi ió
télyein, hol meg vau az érintkezésb *n a báj
retekből felfegyverzett bouczolással lehet kis helyeken már régen túl vaunak u közvilági-
és szivesség, de nincs felesleges nagyvilági tás kérdésének a megoldásán.
fesz. Ez nálunk a vidéki kisebb társadal­
volna is meg, mégis jobb lett volna, mint igy, — Színház. Vasárnap (10 ón) színre kenut
hogy tetszelegve tűrte érzelmeim hő kif&k&dásai t mukban igy szélesebb körben n-hezeu vihető a ,Méltő*ágos csizmadia* bob >zat. A vékony me-
és csak hiúságból nem ellenkezett. keresztül, de más utón kellő törekvéssel a Héjii, elcs'p-dt ötletekből összetákolt darabba csa­
Biró: De hisz minden embernek jól eshetik czél elérhető volna. kis Ágotái ügyes játéka tudott némi életet ölteni.
az, ha szerettetik. Héttőn (II én) a iijuthy hrzabm Lányi Irma ex-
Vádlott (neme3 felháborodással:) Igen, de Taine, a jelen század egyik legnagyobb celláit Houthy Ida azerepebeu. Kir, hogy nem ezt
jellembe vágó dologról volt szó. Egy nó ha szeret­ történésze, évekkel ezelőtt a franczia ukadi- a szép darubot választotta jutalouijátékauak. Mel­
teti magát és viszont nem szeret, az legfeljebb miában előadást tartott az olasz festészet lette Mo iori játszott a légi. bb sikerrel, aki az
kaczér, de egy féiíi, ha szeretteti magát viszont- fénykoráról s ott fejtegette azon elméletet, ö eg megtört püspök alakjai nemes naturalizmus­
Bzerelem nélkül és anélkül, hogy az ót imádó nő­ hogy a nemzeti irodalom és uiíLészet a nép sal állította elénk, Kedd n (12 éli) Markó Em.iiü

vel ezt tudatná, az gyáva és ez minden esetben szellemének képe és lükre, ezen fejtegetései jut.-, lm u1 lí.ilkai György „Holtomiglan* cziiuü
meggyalázza őt. Ebből kiindulva inoudtam én az énekes színmüve ment. A darab jó; c ak azt nem
ifjúnak .gyáva1* és ismétlem mondásomat a biró- közben említette, hogy az olasz póri.ő tár­ értjük, miért kellett epp-u nmek Markó Emília

bág előtt uji.. salgásában annyi természetes báj és élénk jutalom játéka lenni, holott s k'zudHzouynak ebben

Biró: Tudja, hogy becsületsértésért bűn­ szellem van, hogy a Francziaország ész&ki a darabbau Vajmi csekély s ■gyéuiségéhez éppel!

hődni kell ? részén lakó, inkább hideg szemlélődő termé­ nem quadráió uzeieps volt M uuyivel inkább erre
Vái 'ott (büszkén): Tudom és várom az Ítéletet való lett volna a múlt héteu előadott „(jaraíQs
Biró: Mit hoz >at fel mentségül? szetű müveit párisi nő, alig képes oly va ali»pán“, ahol neki megfelelő szerepe volt Jmelyet
Vádlott (a u .a a szerelem védó istennőjére rázst kifejteni. Taine előadását párizsi nők igazát) kedvesen alakított. A hollomiglaiibati bi­
matat). is hallgatták és megtapsolták. Itt lát.uk, hogy zony főügyel műnket nem a jutalmazandó, hanem
Biró az istennőhöz): Átadom a szót a fensé­ a társadalom egyk ereje az érintkezés kel­ Monoryué kötötte le Erdei Juliska szerepében, ■
ges istenasszonynak (Vége köv.J letne és bája és hogy a természet, mely ezt ki a megszokott v rve-vel s ez eUéu különös jó
* bájt rendkívüli mérvben megadta az olasz kedvvel játszott. Szalóky is eimuéoeu volt a Holló

* Eudre köuuyüvétü szerepebeu. Szalóky általában