Page 9 - Muraszombat_es_videke_1897

Tizenharmadik évfolyam. 3. szám. Muraszombat, 1897. január 17.

T á r t* t» <1a I ni I c » k ü * fg n z <1ti * ti k i l» e ( i I a |».

A „Muraszombat-járási Magyarosi^f^B9 v Közművelődési Szakosztály1* hivatalos közlönye.
— • 'i t ó l M . H S I I l i n i > » o V i!S i l l \ t p . ____
E 1 ő ( 1 i e t A s I A r : Kéziratok, levelek a egyéb iierkeaztóiégi közlemények
Ff R frt FSIévre t frt 60 kr. Egy«* iz&m 10 kr. Felelő* iterkesztő : CSORNA JENŐ. a izeraeiatoiegnea aaiaeuaök.
iserkuistóaéghe* küldendők.
Gi^lasigi egyesületi fáitoknak és községeknek 2 frt. | ■sztő és k ia d ó : d r . K h & l E l Elek.
T ir.is z e rk e s z fó é8 k ia d ó : dr. K h & l Hirdetési díj i 1 hai&bo* petitior egyzaeri hirdetéiaál 10 kt
KI.>!1 *elé*l i>é'<7Ak é* renlarnntlók dr. KIIÁL ELEK ügy- t i , . . . többziöri hirdetémél aoroukiut ti kr. Bélyegdij 30 kr.
v ii irodájiha (Veren-ház) cziraére küldendők. Laptulajdono*: A muraszombati gazdasági flókegylet. Nyllttér petitiora 25 kr.
A történelem tanúsága. Nem lehet tehát az egyiket kárhoz­ hol sem volt képes ellenállani a szel­
tatni, a másikat pedig helyesebb ak­ lemi (elsőbbségnek. Így látjuk, hogy
A XIX. század uralkodó eszméi közt
kor, ha el nem fajulnak, erőszakos el­ az elvénhedt s veszendőbe menő római
kétségtelenül a legelső helyet foglalja
nyomássá vagy hazatiatlansággá nem faj nyelve legyőzi, beolvasztja a duz­
el a nemzetiségi eszme. Létét ugyan
válnak.
nem, de kit jlődését e századnak kö­ zadó ifjú erejű barbár népek nyelvét;
szöni; bár bölcsője a középkorban rin­ Természetes továbbá az is, hogy de itt az ébredő, amott a kihaló nem­
gott, diadalát » legújabb korban ülte valamely államban annyiféle ellentétes zeti eszme küzdelmében egyik sem lesz
s jelenleg még ténye növekvőben van. törekvés ütközik össze, és pedig kü- teljesen győztessé: a klasszikus lómái
Jellemző tulajdonságai legfontosabbika lümbözö kombinácziőban, a hányféle a és a barbár gall- és germán nyelvek
az u. n. eb mvinizttius: az ellenmondást a nemzetiség, de nemzetiségi küzdelem vegyiilékéből kialakul az első modern
nem tii.ő, \ak bit az eszme igazságá­ folyhat szomszédos, sőt. távol fekvő ál­ nyelv : a provánszi, anyja az olasz, fran-
lamok uépfajai között is. Magától ér­ C í i " , spanyol és portugál nyelveknek.
ban az évek súlya és a logika követ­
tetődik, hogy e küzdelmeket itt tisztán
keztetésein sk meggyőzi e-eje ellenére. Ua azután végigkísérjük a nyelvek
művelődési és társadalmi szempontból
A clniuvinizmus minden félszegsége történetét, mindig azt tapasztaljuk, hogy
fogjuk tel, habár tudjuk, hogy azok
daczára tiszteletre méltó jellemvonás, a szellemi felsőbbséggel birő (aj hódit
kivált államiságra emelkedett népiajok
a inig valóban őszinte meggyőződés az és olvaszt, mely bódítással azonban
közt gyakran véres harezokat is okoz­
alr.pj i, s a inig magasabb kötelesség nem mindig esik össze az anyagi ura­
hatnak.
megsértésével nem jár. Ezért nem Iad­ lom megszerzése. Bizonyító példák e
juk elítélni a iaji önérzetet bármily Az öntudatra emeiaedett neptajols tétel igazolására a normannok Sziczi-
apró nemzetiségben sem, ameddig kar­ végczéija az államiság megszerzése. Ez liában, kik az uralmat megszerezték,
öltve jár a bazafisággal. | rejlik minden nemzetiségi eszme inö- de a műveltebb olasz népbe olvadtak,
Természetes dolog, hogy a nemze­ ■ gött, mert a modern államnak mint — ez történt Bretagneban is. A szláv
tik cbruvinizinusával, a mely úgy a már fentebb mondottuk, vezéreszméje, elem, mely a mai államalkotó porosz
nemzetiség faji jellegének, nyelvének, cbaracteristiconja a nemzeti lét, mely- nemzet eredeti faja, teljesen megkődolt
kulim., jának megóvásában (passiv chau- ; nek hatása alatt polyglott államok is a germán műveltségnek, habár az ural­
viniznni ) vagyis a védekezésben, mint egységre törekszenek. A nemzeti lé- mat e fölé kiterjesztő. Az orosz, a tö­
a tn jc szkedésre való hajlandóságban, egysége leginkább a nyelvegységben rök, a tatár és egyéb számra hatalmas,
vagyis a támadásban (rtgressiv chau- . nyilatkozik meg, úgy hogy a nemzeti­ de a műveltség alacsony fokán álló fa­
veniz mis) egyaránt nyilvánul, szemben ségek küzdelme egymással nem egyéb, jok tűzzel, vassal se tudják nyelvüket
áll az uralkodó nép-faj passiv és ag- mint a külön nyelvvel birő fajok bareza. magasabb kultúrájú népekre erősza­
r.-ssiv cbauv nirmusa, mely ha törvé­ A középkor elején, midőn a népek­ kolni. Így állott ellen a perzsa a ta­
nyes eszközök alkalmazásától el nem ben alig-aiig csillámlott fel a nemzeti tárnak, a görög, délszláv és román a
lér, szintén jo.osuli ős tiszteiéire méltó. öntudat első sugara, az anyagi erő se­ töröknek, a tinn és lengyel az orosznak.
Vádlott: (érzéssel) megszerettem ót Ehó meg kü önben is hallgatva többet mondhatuik K ize m
nyilatkozása volt ez szegény szivemnek. Szerette n az övében volt, arczczal közel hajolt hozzám és
lángoló odaadissal. de egyúttal türtőztettem ma­ forrón suttogtam : szeretlek szeretlek, szeretlek !
gam. nehogy szerelmemről sejtelme legyen annak, Biró: Mit válaszolt az ifjú erre ?
Elitéivé! kinek érzelmeit irányomban még nem ismertem Vádlott: (keserűen) Semmit.
Szere tem de hüizkeis maradta,n Vártam, amíg Biró: Nos és uem gondolt arra rögtön, hogy
(A „M urjszomlnt és Vidéké® eredeti tárc ája.) szeméből, szavából valahogy megérthettem, hogy az ifjú nem szereti viszout ?
Irta : LÁNYI IRMA. nem égé ízen közönyös irántam Addig kerültem, Vádlott: Eeinte uem E óször annyira át vol­
(Síi'i, a törvényszéki palotában terein, k-zepén hoiszu nehogy valanrkép eláruljam dúló szenvedélyemet tam hatva a magam óriási szerelmétől, hogy nem
asztal székekkel, az asztalt.>u a bírák ülnek A baloldt- Egy napon gyöngélkedtem ét a piulagou fekve, is ] itott eszembe megkérdezni, hí szeret e ; aztán
Ion külön kis asztalka székkel, melyen a szerelem védd
termője ül A jobboldali karszékben a Nemezis ül, gyil­ elmélázva lapozgattam Puskin ,Auyagiu‘ -jét. (só­ meg azt hittem, neu tűmé szerelmemé!;, vallomá­
koló tekintetet vetve jobbra, balra. A karzaton többnyire hajtva) Ön, ha Tatjána jut eszembe. somat, ha nem érezue szintén vonzalmat irántam.
midii m.s ü itlc éi hölgyekből álló kóz-intégl A szerel m Bíró: (szigo. uau) Maradjunk a tárgy mellett. Biró: Sokat időzött az ifjú önnél ?
isteúnője m tilett egy halvány, bützke magatartás t leányka Vádlott: (köuyezye) Iliik csöagetés rázott Vádlott: Nem igen sokáig, de az idő alatt
—, egysz-iü fikete luhútan E í a vádlott Nem zis mel­ fel ábrándozásomból. N em kérdeztem, ki lehet, szivem nagy szereimet megismerhető! Átöleltem
lett egy ifjú áll, biu öuclégült mosoiylyal ajkai körül:
a vádló.) nem mondtam azt se, hogy .szabad * Pár perez és hevesen csókolgattam ót.
Bíró: (vádlóhoz) Mi volt az a sértő szó, ami múlva bocsána-,kérések özöne alatt belép ott s hoz­ Bíró: fis az ifjú szintén csókolta önt?
önt arra birta, hogy a dolgot törvény elé hozza, zám közeledve részvétét fejezé ki szenvedi álla­ Vádlott: Az igazat megvallva, nem. Inkább
nem tekintve azt sem, hogy miről van szó? potom felett Onkénytelenül elkaczagtam magam. csak tűrte az én szerelmi ömlengéseimet.
Vádló: Azt mondta: ^gváva1 ! Ó volt jelen, kit közele ahe óhajtottam Biró: Nos és aztán mi történt tovább?
Bíró (vádlotthoz) Igaz ez ? Biró: Bizonyos volt abban hogy nagyon szereti? Vádlott: (sóhajtva) 6 eltávozott s megígérte,
Vádlott: Igen. Vádlott: (csodálkozva) Nem gondolkozhattam hogy levélben bővebben fog nyilatkozni De hiába
Bíró: (vádlóhoz) fis nem hirta ön ez ügyet sokat azon ciak éreztem szivem dobogását, min­ vártám, nem irt, mikor psdig eljött, akkor lát­
úgy intézni, hogy vádlott bocsánatot kérjen vagy dig erősebben és (szégyenkezve) édesebben. tam. miuden egyes szavából kitűnt, hogy nem
egyéb elégtételt adjon sértőiéért Biró: Folytassa! szeret, sohasem szeretett, csak hiúságból tűrte
Vádló: Ila férfiúval állok sz mben, úgy ki­ Vádlott: Oiaült mellém és kezemet megfogva szerelmemet.
hívom; de egy növel mit kezdjek? (derültség). beszélgetni kezdett. Biró : Hát mit kellett volaa ön szerint tennie,
Birő: Tehát szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy Vádló: (közbekiált) Kérem csak az időről. ha nem szereti önt, hiszen a szerelmet nem lehet
az ügy a törvény paragrafusai szerint idéztes­ (Derültség ) erőszakolni!
sék el V Vádlott: Sek mind inról beszélgettünk, azaz Vádlott (komolyan): Igaz! és arra nem is
Vádló: Igenis ahhoz ragaszkodom. inkább csak ó, mert én csak néztem, egyre néz­ gondoltam, hogy szerelmet hazudjon, nem. De ha
Biró : (vádlotthoz) S/.iveskedjék az egész ügyet tem ót. nem érezte hogy viszont szeret és látta, hogy
előadni és azt is, hogy mi birta ónt rá, hogy vád- Biró: Szerelemről nem volt szó azon a napon ? mennyire szeretem én ót, hát miárt nem világo­
löt gyávának nevezze. Vádlott: (uaivul) Nem kell ahhoz szó. fii sított fel rögtön; ha mindjárt a szivem szakadt