Page 80 - Muratáj 14 1-2
P. 80
példát: Mihál, paplany, kormánt, illetőleg a r+j → rny kapcsolattá
válására a varnyú szóalakban, a j → gy változásra a gyüvet, gyék!
gyüsz, gyüttem szóalakokban találunk példát, mindkét változatot
a szereplők mondják.
Az alaktani jelenségek közül a vizsgált művekben a következő-
ket figyelhetjük meg: a -(j)a/-(j)e birtokos személyjel a köznyelvivel
megegyezik, de a palatális hangrendű változat relatív tőben -i-re
változhat: szemit, szemire, kedviért; a -ból/-ből határozóragok tipikus
realizációja pedig a -bú, -bű, -rú, -rű: székrül, asztalrul, hajórúl, szélrűl.
A köznyelvi használattól eltérően az -e kérdőszó szórendje a
78 tagadószóhoz járul: nem-e láttad, nem-e a szem káprázik? A szóvégi
mássalhangzó lekopását elég gyakran örökíti meg a szereplők
beszédének idézésekor: ebbe a világba vagyunk, ebbe az időben, mér s
gyakran eltűnik a konszonánsa már szó végéről: má. Ennek a szó-
nak több fonetikai variánsa tűnik fel a novellákban: már, mán, má:
…mink mán jártunk úgy; ami már szokása a városiaknak; má mér nem
öntenék? Ezeket a nyelvjárási jellegzetességeket nem köti konkrét
területhez a befogadó, ezek arra hivatottak, hogy felidézzék a
népi környezetet, s valószínűleg az illúziónak a felkeltését, a vi-
dékiesség benyomásának hitelesítését szolgálják. Az írott parole
rögzítésére is találunk példát az egyik novella, A Szent Mihály a
jégben egyik betétjében:
„Tisztölt gazda uram!
Gyüvetben a porondot értük, és az jég oldalba kapott és bor-
zasztó hasigatja a deszkákat a hajórúl. Már itt járt a Sirály és az Vin
Gőzösök, hogy kivontassanak, de űk se tehettek semmit a jégségben.
Vasbádogokat hagytak itt, hogy az jég ne szaggassa annyira a Szent
Mihályt, de hiába, mert az jég mindent elsodor. Úgy nézze a sorsot,
gazda úr, hogy alighanem utoljára látta a Szent Mihált. Engöm is.
A levelet viszi a partra Kanizsaji Ferentz.
Török Mihál.
Most tépte le az első kormánt a jég.”
A levél szövegét Török Mihály, a hajó kormányosa fogalmaz-
ta, hogy legyen, aki megörökíti az eseményeket, arra az esetre, ha
a hajó elsüllyedne, s odaveszne a hajósával együtt. A történetleírás
az élőbeszédben használatos kiejtést és fordulatokat rögzíti, az
írott nyelviségre utal viszont a határozott névelő régies az alak-
változata, illetőleg a Ferenc -tz-s írásmódja. A felsorolt jellegze-