Page 9 - KEPÉNÉ Bihar Mária - Hetés népi táplálkozása

Bevezető gondolatok 7

minden nép a saját ízlésére és arcu-
latára formálva igyekszik beépíteni
a gasztronómiájába, ezzel is bizo-
nyítva befogadó- és alkalmazkodó-
képességük rendkívüli fokát.

Másrészről pedig meglepő azon
ragaszkodás is, amellyel az ember
őrzi étkezési hagyományait. Egy
ínycsiklandó köleskásáról ma már
keveseknek jut eszébe, hogy egykoron ez gőzölöghetett
a honfoglalás kori üstökben is. Egy finom kemencés lán-
gosban, vagyis langaliban pedig csak némi gasztronómi-
ai előtudás után fedezzük fel az ókori lepénykenyerek
kései utódát. Egyes ételtípusok esetében pedig hajla-
mosak vagyunk az archaizálásra vagy akár a mitizálásra
is. A paprikás ételeket például elfogult és téves módon
gyakran az ősi magyar konyha remekeiként mutatják
be. A paprika azonban újvilági növény, így csak a 18.
században vált széles körben elterjedtté Magyarorszá-
gon és adott nevet a paprikás ételeknek, igaz, pörkölt
alapú ősi ételeinknek.

Vidékünk táplálkozási kultúráját a magyar, a szlovén
és a horvát kultúra egymásra hatása jellemzi a leg-
erőteljesebben, amit olyan ételek is mutatnak, mint
a bujtarépa, a gebence vagy a krápca. Napjainkban a
21. századi európai élelmiszerpiaci kívánalmakat kissé
félreértelmezve a Muravidéken is divatossá vált, hogy
egyes ételeket, például a kerek perecet vagy a bográcsot
egyedülállóan muravidékinek, Lendva-hegyinek vagy
hetésinek nyilvánítsanak. Sőt egyes ételek, mint példá-
ul a bogrács esetében komoly vetélkedés is indult, hogy
„ki találta fel”, „hol készítették elsőként”, a Muraközben,

Hetés népi táplálkozása