Page 10 - Also-lendvai_hirado_1905

ALSÓLENDVA, 1905. ALSOLENDVAI HÍRADÓ VASÁRNAP, JANII AR 15.
Levél a Szerkesztőhöz. Tisztelt Iparostársak! ad. 2540 1904.
Meg kell emlittenem, hogy az V-ik Hirdetmény.
Tisztelt Iparostársak! Országos ipartestületi gytilcs 1899-ben Ko­
lozsvárott tartatott meg, akkor volt szó az Alulírott által ezennel közhíré tétetik, mi­
A múlt év május hó 8-án az országos iparosok nyugdíj ügyéről, az építőipar tör­ szerint a központi bizottság által kiküldött és
tiaoyoyíiléseii az ország összes ipartestiile- vényes szabályozásáról, a tisztességtelen az alsőlendvai járás területén levő iparos- és
kereskedők névlajstromai Alsólendván a községi
tii képviselve voltak, ugyanezen nagygyii- verseny ellen való védekezésről; továbbá jegyzői irodában 8 napra vagyis 1905. évi január
sen Alsóleiulva Hosszufalu ipartestülete határozati javaslat tétetett a fegyenc ipar 10-töl 18-ig közszemlére kitéve vaunak, azok
sem mulasztván el ama kötelezettséget, hogy ügyében és a gyűlés a fegyenc ipar kor­ bárki által betekinthetök és a netáni észrevételek
a nagygyűlésen részt vegyen, mert már év- látozását sürgősen is szükségesnek tartotta, ott megtehetők.
tizeilek »>ta várjuk az ipartörvény néhány annál is inkább, mert ezek ránk nézve fe­ Kelt Alsólendván, 1905. január 9-én.
szakaszának módosítását, miért is testüle­ lette károsak. B a ran y ay Kálm án,
tünk az elnök és jegyző által képviseltette Az 189ö-ik évi ipartestületi kongresz- községi főjegyző, albizottsági elnök.
magát. Az országos nagygyűlésen sérelme­ szus ilyen értelmű határozatára vonatkozó­
inket indokolva előadtuk kívánságainkat a lag az akkori igazságügyi miniszter azon
következőkben : nyilatkozatát, hogy a rabmunka erőt csak

1-szőr az önálló vámterület behozatala. kulturépitkezési, földművelési, szőlő felújí­ HÍREK.
2-szoraz önálló Iparkamara szervezése. tási s hasonló munkálatokkal foglalkoztatja, Halálozás. Hajós Sándor kir. járásbiró-
J-szor kéznüíiparcikkek eladásával csak­ megnyugvással vettük tudomásul. sági írnok 1 hónapi kínos szenvedés után folyó
is kézm p« ros >k foglalkozhassanak. És azóta tisztelt iparostársak Német­ hó 11 -én este 10 órakor meghalt. Temetése folyó
',-szer az építőiparnál csakis szakma­ országban ötször, Ausztriában J-szor sza­ hó 18-án délután ment végbe nagy részvét mellett.
beli iparosok vállalkozhassanak stb. bályozták az ipartörvényt, ugyannyira, hogy Rendkívüli közgyűlés. Az 1905— 1910.
Az. előadott sérelmeink indokolva, jegy­ országgyűlés egybehivásáről szóló királyi meghivő
zőkönyvbe foglalva és a következő napon a kisiparos, szorgalma mellett a minden­ levél kihirdetésének eszközlése céljából folyó
1905. évi január hó 16-án d. e. 9' , órakor
napi kenyerét megkeresheti. És ez mind
ki r cin fink vagy 800 iparos jelenlétében az Zalaegerszegen a vármegyeház gyüléstermében
Orsz ágos ipartestület elnöke által a kegyel­ az önzetlenül működő iparpártoló bizottsá­ rendkívüli bizottsági közgyűlés lesz.
goknak és képviselőknek köszönhető.
me-- Miniszter ur kezeihez át lett adva. To- Tehát nagyon kívánatos volna, ha az Tűzoltóságunk. Folyó hó 9-én este
\ abba I llek Endre, mint az országos ipar- illető felettes hatóság a kisiparost nemcsak volt a legutóbb az alsőlendvai önkéntes tűzoltó
; síidet elnöke hathatós szavakkal tolmá- adófizető anyagnak tekintené, hanem meg­ egyesületbe belépett 15 uj működő tagnak foga­
.. i ittség ki rését a miniszter előtt dalom letétele. Az uj tagok a fogadalmat Hajós
Ezek után a miniszter kijelentvén, hogy élhetésükről is gondoskodnék. Azok az ipar- Mihály egyesületi elnök s a nagyszámban meg­
jelent választmányi és működő tagok jelenlétében
ismeri sérelmeinket, megígérvén, hogyha tör­ pártok) bizottságok pedig, kik az iparpár­ tették le ünnepélyesen, mely után az elnök szép
vényileg három hó alatt nem volna lehet­ tolást tűzték ki céljoktil. a meddő tétlenség­ buzdító szavakkal üdvözölte az uj tagokat.
ből lépjenek a cselekvés terére.
séges sérelmeinket orvosolni, úgy azt ren­ — A helybeli korcsolya-egyesü let bálja.
deletileg fogja megtenni. A helybeli korcsolya egyesület február hó 1-én
A miniszter eme kijelentését a küldött­ Hirdetmény. jelmez estélyt rendez a „Korona Szállóban", mely
ség örömmel vette tudomásul. Azóta már iránt már most nagy az érdeklődés. A bálra szóló
igen ízléses meghívókat már a hét folyamán küldi
hat hó is elmullott de a sérelmek sem tör­ Alulírott Alsólendva nagyközség elöljárói szét az egyesület. Belépő d ij: Személyjegy 2
vényileg, sem rendeletileg orvosolva nem részéről közhírré tetetik, miszerint a község, mint korona, családjegy 5 korona.
lettek. jogi testületet illető, minden év julius hó 28-án Postai aján lott levelek kézbesítése.
és augusztus hó 28-án, — ha vasárnapra esik,
Ilyen szomorú állapotok mellett nem úgy az utána következő hétköznapon tartatni Varga Sándor helybeli postamester az ajánlott
lehet csodálkozni, ha kisiparosaink ezrei szokott két országos vásár helypénzszedési joga levelek kézbesítésével egy uj rendszert hozott
mennek tönkre és kezükbe véve a ván- folyó 1905. jan u ár hó 24-én életbe, amennyiben az ajánlott leveleket a levél­
hordó mindjárt a házhoz elviszi s nem kell azért
dorbotot kivándorolnak, hogy abból a mes­ délelőtt '.I órakor tartandó nyilvános árverésen 3 külön a postahivatalhoz lemenni — s ezért el­
terségből, amelyből itthon jelenlegi ipar- évre, — haszonbérbe fog adatni. ismeréssel adózunk neki, csak egy óhajunk volna
i m enyeink miatt megélni nem lehet, Az árverés a városház tanácstermében fog még t. i. az, hs az uj rendszerű postai levél­
máshol keresse meg kenyerét. Azok a kis­ eszközöltetni, a feltételek alulírottaknál megtekint­ gyűjtő.szekrényeket is meghonosítaná városunkban,
hetők. mert ezzel sok kellemetlenségtől mentené meg a
iparosok pedig, akiket hazaszeretetük erős Alsólendván, 1905. január 8-án. közönséget.
láncként csatol hazájukhoz, — dacára, hogy
M ulatság. A tapolezai kereskedő ifjak
ily mostohán bánik velük kénytelenek B a ra n y a y Kálm án Torna Já n o s Önképző Egyesülete folyó hó 21-én táncmu­
hivatalszolgának, rendőrnek, kézbesítőnek községi főjegyző. város biró. latságot tart.
stb. beállni.
idiiit. Minek ment oda, ahova nem hívták? Aztán És leborult a földön, ahol mint kis gyerek \ kis malac visított az ólban és az öreg

. ii!•! -.;t i■h úgyis meg kell halni. A szegény futkozott. Vad erővel marcangolta a hányák sötét­ asszony lelkén keresztül villant az első gondolat:
rn k j bl h minél hamarább hal meg, jében megkérgesedett szivét az emlékezés és a — A malacz! . . . Le kell ölni. . . A fiam
legalább nem k. ík olya • 'kát . . . így gon- föld szerelme. Arccal leborult erre a földre és eszi meg.
s i im is és nem válaszolt áztatta a könnyeivel. — Nem, nem az enyém a malac rcbegte
i lm le\ elére. A/óta nem hallott róla és ezt a A zajra megfordult özvegy Bús Tamásné szorongva. A szomszéd . . . igen a szomszéd
fiát is elfelejtette, éppen úgy, mint a halott férjet és megijedt. Tán beteg ez az ember, hogy leesett ? tartja nálam . . . az ólát elhordta a szél .. . Nagy
és gyermekeit. Tán itt hal meg? Vagy talán csak részeg. Harag szelek jártak a multkorábban itt. . . nagy szelek,
A/ '"'reg asszony derűsen tipeg-topog az ól lobbant fel az öreg asszony szivében. Akár meg­ Bús Andris csodálkozva nézett az anyjára.
körül. Gyarapszik a malacka, milyen szépen telik halni jött, akár részeg ez az ember, rosszul tette, — Malac? Micsoda malac? Hát meg se
: p"íavskája, püffed a hasacskája! Mégis csak hogy az ö portájára jött. Csak nem hagynak az ölel édes anyám!
szereti az Isten B; Tainasnét, hogy öreg korára ilyen elhagyatott öreg asszonynak nyugtot. Az asszony megindult a fia felé. Kitárta a
egészséget idott neki, hogy ilyen szép malacot Odatippegett a leborult ember mellé! karjait.
hizlalhat tel. Aki nem tékozol és dolgos, aki nem — ízzé, hájjá kee! mi baja van keenck ?
megy bele bolond vállalkozásokba és hallgat az Keljen fel, kee! Nem vagyunk ám a senki Az állat az ólban, mintha a végét erezné,
eszére . .. portásai! No nézze meg az ember! • panaszosat visított.
Egy férfi jelent meg a kapu előtt. Városi Amaz lassan felemelte a fejét. Megismerte Ölelkeztek s az öreg asszony szivéből ki­
munkásruha van rajta, halvány, fakó arcát fekete az anyját. tört a harag:
kurszakál borítja. Ilyen arcuk van azoknak, akik Hát mit akar kee? Mért nem megy kee — Nem az enyém . . . hidd el!
a föld alatt, bányában dolgoznak huzamosan. innen? Hisz nincsen semmi baja. No nézze meg — Nem baj, szólt Bús Andris. Van nálam
Különben ép, egészséges ember, hatalmas kidol­ az ember? pénz, veszek neked egyet.
gozott tenyerei sokáig fogják még bírni a robotot. A férfi felállott. A nehéz kő leszakadt az öreg asszony
Ahogy széjjelnézett a nyomorúságok nap­ — Anyám, mondta, nem ismér ? Én vagyok szivéből.
sütötte udvarán és mindent a régi helyén talált, az Andris. Hazajöttem. — Nem azért mondtam . . . motyogta zava-
felragyogott a szeme, Bús Andris volt ez, aki Az öreg asszony megtántorodott. rodtan . . . nem azért mondtam . . .
nem halt meg odakünn ; mégis csak talált munkát, — Te vagy? rikácsolta.
es dolgozott. Hazahozta a szive, a honvágy, Aszott, öreg szivét elfogta a fájdalom, a És aztán keserves sírásra fakadt.
amely feltámadt az idegenbe szakadt magyar harag. Hogy mi fáj neki, hogy mért haragszik, — Hisz nincsen nekem, szegény öreg asz-
munkásban még akkor is, ha ezen a földön, azt ,nem tudta hirtelenében elgondolni a maga szonynak egyebem, csak ez a kicsi-kicsi malacom.
ahol született rosszabbul bánt vele a sors meg fáradt agyvelőjével. Csak nagyon rosszul esett ERDÖSl DEZSŐ.
az emberek, mint a kutyával. Hazajött Bús Andris, neki újra látni a fiát, akit halottnak vélt, akire
mert úgy érezte, hogy haza kell jönnie. már esztendők óta nem is gondolt.