Page 7 - Also-lendvai_hirado_1913

Alsólendva, 1913. XVIII. évfolyam 2. szám. Vasárnap, január 12.

Alsólendvai Híradó

Előfizetési ara :
Felelős szerkesztő: Laptulajdonos és kiadó: Telefonszám: 13.
esz évre ................................. 8 K
I evre ......................................... 4 „ OSZESZLY M. VICTOR. B AL K Á N Y I ERNŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: B a I k á n v i
orvod e v re ................................. hrno könyvkereskedésében Alsőiendván.
->vcs szám ara _'Ü fillér. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
\ nyilttér sora egy korona.
Tanfelügyelői kirendelt­ sem próféta a maga hazájában, a tanítót tornyára szervezzenek tanfelügyelői kiren­
pedig még ma is sok helyen a maguk deltséget !
séget Zalába! cselédjének tartják. A tanfelügyelő szemé­
Ennek az eszmének a megvalósítása-a
lyes tárgyalása az iskolafenntartó közegek­ vallás- és közoktatásügyi minisztertől függ,
A Muraköz és a v e n d v id é k m a g y a ro s ítá s á é rt. kel és a Itatás, amit rajok gyakorol, döntő De a kezdeményező lépés megtételére a
tényező a mizerábilis állapotok orvoslására.
Zalavármegye népiskolai kormányzása Ez okok is elégségesek arra, hogy ezt vármegye tanfelügyelősége, illetve közigaz­
nem könnyű feladat. Nehézzé teszi vár­ a nagy kiterjedésű es népes vármegyét a gatási bizottsága hivatott. Ezeknek figyel­
megyénk geográfiai helyzete: nagysága, népoktatás érdekei szempontjából ketté mébe ajánljuk, gondolkozzanak rajta es
népessége, községeinek száma és elhelye­ válasszák s — mondjuk Csáktornyára cselekedjenek.
zése. Hegyes-völgyes szőgekben-zugokban tanfelügyelői kirendeltséget szervezzen a Az a szellem, amely éppen nemzeti
gazdag vármegyénk tele van hintve apró vallás- és közoktatásügyi miniszter. érdekből szükségesnek tartotta az alsólend­
falvakkal. Mintegy 600-ra rúg megyénk vai járás kettéosztását és a bclatinci köz-
községeinek száma. A lakosság meghaladja De követelik nemzeti szempontok is. igazgatási járás felállítását, még inkább
a 464 ezeret. A falvak — nagyrészt apró, Zalavármegye déli részét sűrű töme­ szükségesnek vallja majd, hogy nagy, népes,
kicsi helységek — rendesen messze esnek gekben lakják horvátok és vendek. Ezeknek nehéz kormányzatit vármegyénket a népis­
a fő közlekedő vonalaktól: vasúttól és hazafias érzése ellen ma még alig van kolai felügyelet szempontjából kettéosszák
országidtól. Ezekhez azután silány karban kifogás. A fölmerült panaszok szórványosak. és Csáktornyára tanfelügyelői kirendeltséget
tartott, gidres-gödrös, kopolyás községi De már megkezdődött az aknamunka, hogy kérjenek.
vagy dűlő utak kapcsolják az apró falvakat. ezt a horvát és vend népet hazafias érzésé­ Az országban több példa van már rá.
Ekként ennek a sok-sok apró falunak a ből kivetkőztessék, hogy a szláv eszmét Itt, Zalában is igen-igen szükséges.
meglátogatása bizony nem könnyű munka, szivükbe lopják és a magyar nemzettől
erős testi szervezetet, sok időt és fáradsá­ eltántorítsák. A szokolisták, a Muharegye­
got követel. sület elárasztják őket imakönyvekkel, nap­ A göcseji és hetési magyarok.
A törvény szerint minden iskolát éven- tárakkal, újságokkal, s nem egy Zágrábból
kint legalább egyszer meg kell a tanfelü­ küldött, sőt még egy-egy szombathelyi A göcseji és hetési magyarság természet­
gyelőségnek látogatnia. De honnan vesznek egyházmegyei pap is buzgón terjeszli ezeket rajzával már sokszor foglalkoztak a tudományos
ily tömérdek község iskolájának meglátoga­ a lázitó iratokat s a személyes érintkezés körök. A leglelkesebb rasszantropológiái kutató,
révén is iparkodik, hogy a zalai horvátok tlr. B á r t ti ez Lajos az 1911 év nyarán a hoz­
tására embert és időt? Mert a faluk szá­
és vendek között a nagy délszláv eszmét zánk szomszédos Göcsejben és Hetésben vizs­
mánál még több az iskolák száma. Némely
elterjessze. Ennek pedig az a súlyos követ­ gálatokat végzett, melynek eredményeképpen 120
községben 2— 3 külön iskola is van a fele­
kezése lehet, hogy a Muraköz és Délzala magyar férfi és 2C nő rendszeres méreti és mor­
kezeti tagozódás szerint és némelyik isko
leszakad Magyarország testéről s a ma még fológiai adataihoz jutott. A 120 magyar férfi ter­
Iában ismét több külön osztály külön taní­
ábrándok világába tartozó nagy délszláv mete 152— 179 cm. között váltakozott. A közép­
tóval, a tanulók száma nagyságának meg­
birodalomhoz kapcsolódik. mérték 105 89 cm. s ez a mérték a nagy közepes
felelően. Ennek a sok-sok osztálynak meg­
látogatására, kellő megvizsgálására és el­ Ennek a súlyos nemzeti veszedelemnek termetcsoportban foglal helyet.
lenőrzésére a vármegyei tanfelügyelőségnek leghatalmasabb ellenszerei a hazafias tanítók A méretek szerint a göcsej—hetési magyar­
seni elég embere, sem elég ideje nincs. Ezeknek hivatása, hogy az idegen ajkú ság túlnyomó többsége (60 83" „) középtermetű s
Mert nem szabad megfeledkeznünk népet hazafias érzésében megtartsák, közöt­ ezen ticltil a nagy közepes termet a jellemző
arról, hogy a hivatal minden személyének tük a magyar nyelvet elterjesszék, a horvát (32 50" „). Elég gyakori azonban egyfelől a magas,
szinte minden idejét leköti és igénybe veszi papok, egyesületek, újságok stb. hatását másfelől az alacsony termet is, míg a nagyon
a tanfelügyelői iroda bürokratikus munkája. ellensúlyozzák és megsemmisítsék. magas termet egyetlen esetben sem fordult elő.
Az iskoláknak és a tanító személyzetnek A muraközi iskolák nagyrésze m.v is Dr. Bartucz méretei szerint a hetési magya­
ügyei, hajai ezer és ezerszámra futnak össze felekezeti, a zágrábi érsekség fönnhatósága rok jóval nagyobbak, mint a göcsejiek. De magá­
a tanfelügyelöség hivatalában. Ezek az ügyek alatt van, ezek azután — könnyen tneg- ban Göcsejben sem egyforma mindenütt a magyar­
az itj népiskolai törvények nyomán, amikor eshetik, — hogy nemcsak nem dolgoznak ság termete. Legalacsonyabb Göcsej északi és
a tanítók javadalmuk egy részét az államtól a magyar szellem és nyelv megerősítésén, középső részében, az Os-Göcsejben, mig Göcsej
kapják, egész lavinává nőttek, amelynek sőt egyenesen a horvát érzés és nyelv ter­ szélein, főleg pedig délen és nyugaton épugy,
jesztésének szolgálatában állanak. mint Hetésben, magasabb az emberek termete.
földolgozására és elintézésére alig elégsé­
ges a meglevő munkaerő. Hol marad ak­ Ezt csakis a tanfelügyelet eleven ellen­ Ez a vend keveredés kétségtelen jele.
kor a tanfelügyelőségnek első és legfonto­ őrzése akaszthatja meg. Ezeket az iskolákat Göcsej és Hetés magyar népe távolról sem
sabb munkája: az iskolák meglátogatása, a hát éppen nem elég évenkint egyszer meg­ oly egységes tipnsn, mint eddig hitték.
A göcseji nők termete 142 —168 cm. között
tanító munkájának komoly bírálata és ellen- tekinteni, hanem állandó felügyelet ala kell váltakozott, 154 43 cm. középpel, ami 1146
urz®se És hói marad a tanfelügyelet köz­ helyezni. cm.-rel kisebb a férfiakra vonatkozó eredmény­
vetlen érintkezése az iskolaszékekkel és az Erre az állandó felügyeletre kell a Csák­ nél. Vagyis Göcsejben a nők termete 93 09" „-a
-^ fe n n ta rtó felekezetekkel és községek­ tornyái tanfelügyelői kirendeltség. Ez már a a férfiak termetének. A göcseji, hetési, nagykun­
kel ? Pedig erre az érintkezésre s az ebből közelségnél fogva is erősen érezteti majd sági és csongrádmegyei méréseket összevetve az
° y u sugalló erőre itt Zalában igen nagy hatását a megye horvát és vend részein,
szükség van. Bizonyítják ezt a pár év óta másrészt a tanfelügyelő sokkal gyakrabban, eredmény az, hogy a mai magyarságnak köriil-
belül egyharmada alacsony és kisközepes, egy-
napvilágra került súlyos népiskolai mizériák. sűrűbben jelenhetik meg egy-egy Csáktornyái
harntada nagyközepes, egyharmada pedig magas
Szinte kergették egymást a megyei lapokban vagy alsólendvai járási falu iskolájában, hogy
és nagyon magas termetű. A legjellemzőbb azon­
a. ootrányos népiskolai állapotok: a dllle- ezt a hatást közvetlenül is éreztesse. ban általában a középmagas termet, mely az cse­
ezii iskolaházak, az agyonzsufolt tantermek Tehát népnevelői és nemzeti szempon­ leknek több, mint feleben fordul elő.
szenzációi. Ezeknek a , megorvosolására tok egyaránt sürgetik: osszák ketté Zalavár­
ll,aga a tanító rendesen képtelen. Senki megye népiskoláinak kormányzását s Csák­