Page 11 - Muravidék - Adalékok a szlovéniai magyarok nyelvéhez és kultúrájához
P. 11

lönböztető jeggyel rendelkezik, szintén önmeghatározási nehézségekkel
kell szembenéznie: a muravidéki szlovén írók sajátos hangot képvisel-
nek a kortárs szlovén irodalmon belül. A tágabban értelmezett Muravi-
dék etnikai-nyelvi-kulturális arculatát a folyamatos érintkezések és
elvándorlások mellett három nagyobb lakosságcsere is alakította.

   A szlovéniai magyar íróknak tehát szembe kellett néznie az iroda-
lomteremtés feladatával, hiszen a középkori hagyományok megszaka-
dásával a térségben nem hogy magyarnyelvű irodalom, de még értelmi-
ség sem volt. Egy folyamatosság nélküli földrajzi-települési alakzat kö-
zösséggé válása a tét a nyelv- és kultúravesztés folyamatos fenyegetésé-
nek árnyékában.

   A Muravidék esztétikai megformálásának középpontjában Lendva
és a Lendva-hegy áll. A magyar nyelv közösségmegtartó és -erősítő
szerepe mellett – erre utal BENCE LAJOS (1956) tanulmánykötetének cí-
me (Írott szóval a megmaradásért), valamint a muravidéki magyar köl-
tők 1998 végén megjelent antológiájának címe is (Igét őrizve) – a hely
és az ahhoz való viszony határozza meg a szerzők tájékozódását. A
szlovéniai magyar irodalom helyzettudatának meghatározó eleme a
hely, és csak másodlagosan az anyanyelv. A magyar nyelv szerepe
egyébként ritkán tematizálódik a szövegekben: SZOMI PÁL (1936–1989)
műfaji szempontból magányosan álló Szeretni kell című regényében,
valamint VARGA JÓZSEF (1930) azon verseiben, amelyekben a közössé-
giség nyelvi meghatározottsága összekapcsolódik az értelmiségi szerep-
vállalással (Az én birodalmam, Az én csillagom). A Muravidék megjele-
nítésének hagyományát a számos tekintetben irodalomalapítónak te-
kinthető VLAJ LAJOS (1904–1966) teremtette meg: „Alpok kölykei: sző-
lős dombok” (Ősi dajka). A táj lírai topográfiájának alapeleme az ere-
dendő szépség, amelyben egyszersmind gyakran tárgyiasulnak emberi
értékek is, megteremtve ezzel ember és természet legtöbbször kiegyen-
súlyozott kapcsolatának képzetét: „Bennem a Muravidék / dús szépsége
díszlik” (VARGA JÓZSEF: Verseim). Ugyanígy töltődik fel jelentésekkel a
vidék ábrázolásának az a módja, amely az átmenetiséget, a szérű-hely-
zetet, a sokszálú kötődésrendszert teszi meg a régióról alkotott kép leg-
hangsúlyosabb tulajdonságának: „Huzatos hely, vad hordák / tanyája”
(BENCE LAJOS) „Utak kereszteződnek / Pannónia szívében, /szlávok és
avarok, / kelták s hadat üzenő rómaiak keresik az utat...” „Gyepűvidék,
senkiföldje” (ZÁGOREC-CSUKA JUDIT 1967). A petőfies ihletésű tájleírás

                                      10
   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15   16