Page 13 - Muraszombat_es_videke_1888

Negyedik évfolyam. 4. szám. Muraszombat, 1888. január 22.

A „Muraszombati gazdasági fiók-egy!et“ s a „Muraszombati dal- és zene-egylet“ hivatalos közlönye.
-------- 1I I M ) > : \ V A S Í R V H 1. --------
E l f .f i 7. «* t é s i á r : Kéziratok, levelek s e^y li szerkesztőségi közlemények a
tvj- s/. i'vic :i fri. Félévre 1 fit 50 kr. Negyodévív 75 kr. Felelős szerkesztő: KOVÁCS K A R O LY . szerkesztőséghez intézeudók.
Ksryes szám ára 10 kr. Hirdetési dij : 1 ha-álios petitsnr egyszeri hirdetésnél 10 kr

Előfizetési pénxek és miaum! iók a kiadóhivatalim/, Kuidtí-fcuhíjd'jnos: (tR C X B A TM M ÁRK. t.öhhszöri hirdetésnél soronkint (>kr. Uélyegdij So kr.
(fírflnhaum Márk) intézeudók. Nyíl i tér petitsora 25 kr.
A gyümölcsíák ültetésénél szükséges tudnivalók. Ka mámo znati, gda szadoveno drevje zaszájamo.
A közutak két oldalának budi'ütésére vonatkozó megyei sza­ Tou je zse znáno delo, ki. sze te poti na obádvá krája pouleg
bályrendelet, tudvalevő dolog, inég a múlt évben életbe lépett, és a vármegyöszko zapovedi zaszaditi inorejo. i tou je zse zacsétek vzeio
folyó évben községeinknek, m elyek az nrtzágutak m ellett fcküsznek. v-preminoucsem leti, vu etoin leti sze pa tou delo nej szaino z-vék-
az ültetést komolyan meg kell kezdeniük, sőt legnagyobb részben be | sega tála vcsiniti, nego dokoncsati more.
is fejezniük. | Vt,o.*n dugoványi poprejk za potrebno previdimo pri drevja vő
Ezen körülményre tek in tettel szükségesnek tartottu k általános­ i poszadjenyej nikaj uaprej prineszti tein bole, ár uede eden gazda z-
ságban egyet m ást a gyümölcsfák kiültéséről elmondani annyival in­ tem prouti sztao „vejm mi radi szadimo szadoveno drevje, aü ono
kább, m ert nem egy gazda társunk fogja azon ellenvetést tenni, hogy xd vecs zrokov volo nejm a zrászau. Ki szó te szabályrendelet dogo-
„hisz szívesen ültetünk mi gyüm ölcsfát, de hát bizony az több okból tovili, oni szó szkerb meü na one prilike, pouleg steri liasznovitoga
nem d isziik". A szabályrendelet megalkotói tekintettel voltak azon szadovi noga drevja posza«iiti iiemore, i v-szabályrendeleta 4. §. szó
körülm ényekre, melyek m ellett hasznos gyüm ölcsfát ültetni nem lehet, szvetio vő djáli, ka vsze povszud, gde je te grünt za tou valón v-
s a szabályrendelet 4. §-ábau világosan kitették, hogy m indenütt, hol pervom rédi sze more basznovito szadoveno drevje posznditi, drügo
a talaj-viszonyok megengedik, első sorban hasznos gyüm ölcsfák ülte- drevje pa tam gde szadoveno ueraszté i grünt. je nej za tou valón,
t ndők, s egyéb fanemüek csak ott. hol gyüm ölcsfa-tenyésztésre a ta­ ( meszto szadovcunga drevje meü, novo tüdi lehko szadiim*.
laj és fekvés nem alkalm as, a gyümölcsfák helyett a befásitásra sze­ A*ii ii sem vármegyővj /a volo zráka ieliko vöpovejmo, ka za
derfák is használhatók. drevja zasziijenyé prevecs priücsen, i esi jeszo éti ali tam meszta,
Megyénk éghajlati viszonyait illetőleg elm ondhatjuk, hogy az a I stera szó nej prilicsna, to od tóga zliája. ka szó tam veüki bregovje
gyümölcsfatenyésztésre kiválóan alkalm as s ha vaunak is itt-o tt ki­ i to drevje od veterovje doszta tel pí, nejm a zrásza i teda tüdi zvék-
vételek. az annyiban lehetséges, hogy egyes magasabb fekvésekben a I sega tála od tóga kak grilnt lezsí, nej pa od zráka viszi tou
gyümölcsfák az erős szelek m iatt igen soks t szenvednek s a m iatt Vu oni m esztaj, steril szó velikomi veterovji vő djána, sze tüdi
kellően nem (linziének, — de akkor is a fekvésnek s nem az égh aj­ j ieliko poszadi basznovito szadoveno drevje, szaino ka sze teda ode-
latin k tulajdonítható a sikertelenság. j bi aű more p*emen, ár kak je znáno, szadovenoga drevja nistere féle
Az erős széljáratnak k itett helyek is esetleg hasznos gyümölcs­ | szaino v-toplejsem meszti, nistere v-merzlejsem i escse trétics nistere

fákkal beültethetek, csakhogy az esetben megválasztandó a faj, m ert szploj v-merzlom meszti rasztéjo, t.ik mámo moudus ua vszáko meszto
m iként általában ism eretes, a gyüm ölcsfélék egynémely faja csak me­ i /.aisztino pri szadovenoga drevja vöposzajanyi tou spila te nájvéksi
legebb fekvésekben, más ismét csak sajátságainak teljesen megfeleld, | moudus, ár na példo esi v-ta niszika mocsvarua vretiuszka meszto
mig ellenben egy harm adik kevesebb igényű faj még a zordonahb | grüskovo drevje poszadimo, tákse hitro preide ali esi ua példo szíi-
fekvésű helyeken is díszük, tehát módunkban áll minden egyes helyre vovje poszadimo, ono de raszlo. Jablan i, stere ménso szteblo májo,
a megfelelő fa jt kijelölni s lényegében véve a gyüm ölcafa-kiflltetésnél pouleg tóga mocsuoga zrásza, taksa vu táksi m esztaj. gde vöter píse,
ez játszsza a főszerepet, mert ha például alantabb fekvésű vizenyős , tüdi rasztéjo. ali szád sze retko dozori, ár ga pred zorjeuosztjov to
helyre körtefákat ültetünk, ezek csakham ar el fognak pusztulni, mig vetrovje dőli sztroszi.
ellenben pl. a szilvafa ugyanott diszieni fog llövid szaru kisebb al­ Tak na példo, ka naj drügo uaprej ne pri neszéin, te dobre bors-
mafélék. melyeknek e m ellett erős növésű a faja, magasabb, szélnek dorfszke ali zimszke m usanszkere lehko v-iáksi mesztaj poszadimo,
kitett helyeken is diszieni fognak, inig ellenben nagyobb gyümölcsök gde sze drüge féle jáboke ne nájdo. Ali esi sze medtemtoga naj vu
ritkán fognak megérni, m ert már érés előtt a szél által leveretnek. I taksa meszta, gde to szadoveno drejve na példo, vodo prek ne püsi-.-
így pl. hogy mást ne em lítsünk, a nemes borsdoríi vagy nemes técs vretiuszka meszta, ali gde j-- prevecs kameno, tam ne raszté,
téli masansky még oly helyeken is díszük, a hol más alm aféle alig ka naj volou ne zgübiino, inoremo drügo hasznovito drevje, ali uie-
található De ha m indam ellett mégis fordulnának elő oly helyek, ahol : linovo tá szaditi.
TARCZA. T A R C Z A .
• lo f t ’y i ü o k ö i i y % P rotok oll
felvéve Muraszombatban. 1* nh. januárhó is-án a muraszombati gazdasági napiszani v Szoboti 1888. leta januára 18-toga dnéva, od szobocske krajine
fiók-egyesület választmányi üléséről. vérsztva drüstva vejke odebranezov drzsánoga gyülésa.
Gróf Mattbyány Zsigmoml elnök az ülést megnyitván, ismerteti a ntagy.
kir iiiiins/terium azon rendeletét, mely szerint oly községekben, hol tenyész­ Gróf Uattliyány Zsigmoml predszedník szó gyülejs odprli, uaprej i szpoz-
uávati szó dáli vogrszkoga minisztériuma ono zrendelüvanye, pouleg steroga vu
bikák csekély számmal vannak avagy teljesen hiányzanak, ilyenek jutányos i táksi obcsinaj, gde malo jeszte plemenyák bikov, ali pa táksi nejga, táksi sze
áron, esetleg teljesen ingyen is nyerhetők s felhívja a választmányt, hatá­
rozzon arra nézve, miként kellene a közönség figyelmét ezen rendelkezés ; po fái czejni, i szkoro ksenki dobijo, gór pozovéjo drüstva odebrancze, naj
I szkoncsanye doprueszé na tou gledoucs, kak de mogocsno nase lüdsztvo na
előnyeire minél biztosabb eredményűvel felhívni. I tóga rendelüvanya na dobrotivno naprejidenye bívoszt nadignoti.
Ezen miniszteri rendeletnek a gazdálkodó közönség köreben teljesíté­
s e i legalkalmasabbnak találja a választmány azon módot, hogy egyes befo­ Ka sze naj eto miniszteriumszko zrendelüvanye med polodelczi po-
lyásosabb tagjait kéri lel a közbenjárásra: ennek folytán Pollák I’migrácz prinile i doprueszé, odehranczi szó za náj prilicsnejse naj síi on modus, ka
í » . elgjibirot a muraszombati, Kirelileehner Győző rakicsányi intézőt a már- poszelutc persoune, stere lüdsztvo pQszlüline, bode proszilo na uaprej pomá-

touhelvi es bedoliegyi, Furiakovics Zsigmoml muraszombati intézőt a battyámli j ganye. na tou gledoucs v-szobocskoj Pollák Pongrác/ löszolgabirouva, Kircli-
és szent-sebt sryéni. Yursák Sándor urdombi tanítót a tútkereszturi és s/ent- leclmer Győző rakicsauszkoga dvorszkoga Mártonliely i Uodóhegy, Furiakovics
benedeki. Gróf Batthyány Zsigmoudot. a felső-lendvai, hidegkút1, sztgyörgyi : Zsigmoml szobocskoga dvorszkoga Uattyáml i Szt.-Sebestyén. \ ucsák Sándor
es peterhegvi. Gaál Lajos domonkosfai tanítót a szerdahelyi körjegyzőség, I ridomba vucsitela Tótkeresztur ino Szt-Benedek, Gróf Batthyány Zsigmomla
illetőleg lelkeszi hivatalok területén működéssel azon kéréssel bízza meg, Czankovi, Szt.-Gyürgyi i Péterhegyi, Gaál Lajos dimankiseszkoga vucsitela v-
hogy a nevezett székhelyek jegyzőivel magukat érintkezésbe tevén, alkalmas szerdahelyszko notáriustvo ali szi fáma meszta z-tov vüpaznosztjov oproszili,
időpontbau a gazdaközöuséget, esetleg a községek elöljáróit, maguk köre gyűjt- ka szi oiii z-notáriusmi dogucsécs. v-pripravnom vrejmeni te polodelcze ali
ven, világosítsák fel arról, miszerint a tenyészbikák beszerzésére nézve most esi szaino obcsin naprejhodécse vküp pozovéjo, nyim na znánye dájo i nyim
kínálkozik a legkedvezőbb alkalom, miután későbben a községek sokkal drá­ doliro raztolmacsijo tou, ka sze nyim zdaj ponüdi to náj prilicsnejse vrejmen,
gábban lesznek kénytelenek beszerezni: hogy a minisztérium a szolgabiróság ka szi plemenyák biké lehko szprávijo, ár szledka do je niogli doszta dragse
utján előterjesztendő folyamodás iolytáu kész a községeknek egy-egy tenyész­ szpraviti, ka vezdaj po szolgabirouvi edno prosnyo naj k-ininiszteriumi notri
bikát 20 2ö perczent árleengedéssel oly feltétel mellett engedélyezni, hogy poslejo, obcsinain poszebi ednoga biká 20—25 perczent lalej dá, i ka de
u vételár csak másfél év múlva fizettessék, sőt amennyiben a község kimutatja, nyegva czejna za pou drügo leto notri plácsana, na kolko edna ali drüga
hogy közvagyona nincsen, ily tenyészbikát egészen ingyen nyerhet, csupán obcsina vöpokázse, ka nikakse vrejdnoszti nejma, ksenki tüdi dobi, szaino
azért tartozván jót állani, hogy eladás után annak értéke m egtéríttetik: egy­ za tou more szkrb meti, ka gda sze oda. nyagva vrejdnoszt sze naj nazáj po-
úttal ezen határozatot kiuvoiiiatni rendeli, s példányainak a gazdaküzönseg verné; z-eduov potjov je szkoncsano, ka sze tou szkoncsanye more vöstam-
közt szétosztására nevezett kiküldötteket szintén felkéri pati, i ti vöposzluuczi sze opros/.ijo. naj je med polodelczi vö vtálajo.