Page 15 - Muraszombat_es_videke_1889
P. 15

Ötödik  évfolyam.                     4. szám.            Muraszombat,  1889.  január 20.











        A  „Muraszombati  gazdasági  fiók-egy!et“  s  a  „Muraszombati  dal-  és  zene-egylet“  hivatalos  közlönye.
                             --------   -I    J IIX D K S   S /.O H IÍ A T O V   = = -
            E l ő f i z e t é s i   Ar :                         Kéziratok,  levelek  s egyéb  szerkesztőségi  közlemények
    Egész  évre  3  frí.  Félévre  1  fit  50  kr.  Negyedévre  kr   Felelős  szerkesztő:  VOGLKB  JÓZSEF.
                                                                   egyelőre  szintén  a  lap  kiadóhivatalához  intézendók.
            Egyes  szám  ára  10  kr        Kiadó-tulajdonosok:  H irdetési díj ;  1  hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél  10 kr
     Előfizetési  pénzek  és  reclamnliwk  a  kiadóhivatalhoz   VOGLKB JÓZSEF  és GBÜNBAÜM  MÁRK.  többszöri  hirdetésnél  soronkint 6 kr.  Bélyegdij  30  kr.
          ((írünbaum  Márk)  intézenilök.                                N yilttér  petitsora  25  kr.
                 Uj  keresetforrások.                         Dela  nouve  vretine.
       Murába  vizet  hordani  tenne,  ha  földiniveseinknek  azt  mondanék,   V-Müro  do  nosziti  bi  csinio  on,  esi  hi  polodelczom  tou  pravili,  ka
    hogy  a  földinivelés  és  az  azzal  összeköttetésben  levő  állattenyész­  polodeisztva  itak  tam  sztoji,  gde  je  nigda  bilou.  Tou  drüge  krajine
    tés  még  most  is  ott  áll.  ahol  régen te.  Ezt  más  körök  is  érzik,  mert   tüdi  obcsütijo,  ár  esi  te  polodelecz  nejma  penez,  teda  sze  na  vsze
    ha  a  földmivelőnek  nincsen  pénze,  akkor  minden  téren  észrevehetőig   kraje  viditi  dá  terstva  pomenkávanye.  Csi  te  polodelecz  vecs  vzeme
    akad  a  forgalom.  Ha  a  földmivelő  többet  vesz  ki  a  takarékpénztár­  vö  sparkasze  kak  je  notri  djao,  te  gvüsno  znamejuye  od  befézsnoga
    ból  mint  betesz,  úgy  biztos  jele  az  a  beteg  állapotoknak.  —  Miután   sztána.  Oda  oni  zsalosztni  sorsi,  (kakti  krajine  nase  pouva  i  márhe
    ezen  szomorú  állapotok  (ugyanis  a  környékünk  termesztményei-  s  ál­  razsürjávanye  ali  szi  nyéna  mála  czena)  do  nezuánoga  czajta  dúgo
    lattenyésztésének  csekély  érteke)  előre  meg  nem  határozható  időkig   derzsali  dugi  czajt.  tak  je  tü  vrejmen  okoli  sze  zglédnoti:  z  káksim
    tarthat,  úgy  itt  az  idő  körültekinteni,  mi  módon  lehetne  oly  kere-   modusom  bi  sze  lehko  poszkerheli  na  tóm,  ka  bi  oni  faling  na  kolko-
    setforrásokról  gondoskodni,  melyek  bár:  csak  némileg  is  eme  erezhető   tolko  pomocsti  mogli.
    hiányokat  fedeznék.                             Pred  ocsmi  moremo  obprvim  derzsati  nase  brezsne  szouszide,  ár
       Szem  előtt  kell  tartanunk  legelőször  is  szomszédos  hegyi lakóinkat,   oni  doszta  lagojejso  zeuilo  májo,  doszta  menye  liaszka  vlecséjo,  kak
    mert  ezek  sokkal  kevesebb  hasznot  húznak  sovány  földjeik  után,  mint   ravens/k*  mesztancsarje.  Szküszenya  známo,  ka  oni  sziromaskejsi  bi
    a  rónák  lakói  Tapasztalásból  tudjuk,  hogy  ezen  anyagi  tekintetben   radi  vecs  s/.voje  zeni lé  meli.  Nefalí  éti  tüdi  na  delo  vola,  niti  moucs,
    szegényebbek  több  hasznot  akarnának  és  szeretnének  is  földjeikből   szamo  ta  ravnajoucsa  moucs.  Tou  bi  pozváui  bili  dati  ti  vandrajoucsi
    nyerni.  Nem  hiányzik  itt  sem  munkakedv.  sem  tehetség,  csak  a  vezető   vucsitelje  í  vérsztva  drüzstva.
    erő.  Ezt  nyújtani  a  vándortanitó  és  a  gazdasági  fiok-egyletek  volná­  Opomenouti  bi  terhelő  te  polodelcze,  ka  ouoga  zrásza  pouvanya,
    nak  hivatva.                                 8t*i‘0  malo  liaszka  prineszé,  ali  czilou  ali  sztála  naj  gór  beuyajo,  i
       Figyelmeztetni  kellene  a  földuiivelő-közönséget,  hogy  azon  te r­  nii-szto  oni  k-zemli  pripravna  vecs  liaszka  dávajoucsa  naj  pouvajo,
    mények  termesztésével,  melyek  kevés  hasznot  hoznak,  egészben  vagy   ra  doszega  mao  za  dráge  peneze  z-drügi  országon  vdáblamo  i tou
    részben  hagyna  fel  és  helyette  a  föld  minőségéhez  képest  nagyobb   bi  nacsi  moglo  biti  i  pouleg  nasega  mislej nya  bi  sze  lehko  zgoudilo.
    értékű  kereskedelmi  növényeket  termesztem',  melyeket  ezideig  drága   Toll  bi   •  ImU-  f-  mhmm  »v«'.»!e!czi  mogli  p»--d  ocsmi  derzsati,
    pénzen  a  külföldről  kaptunk,  holott  ennek  ellenkezőlej  kellene  lennie   ár  z-ráksim  pouvam  na  málem  ineszti  sze  tüdi  b-jpi  dohotek  szkázse.
    és  nézetünk  szerint  lehetne  is.              Na  púid * prinasz  sze  vezdaj  detehcsuoga  szemena  malo  pouva.

       Ezt  főkepen  a  kisbirtokosoknak  kellene  szemmeltartaiii,  mert   Vapuosztoj  zemli  létsa,  grásecz  grah,  kühin,  anizs  i  escse  vecs  k-tem
    ily  terményekkel  kisebb  helyen  is  ugyanazon  eredmény  érhető  el.  priszpodobna  pa  lipou  zrasztéjo  i  lejpi  dobotok  dájo.
       Nálunk  p.  o.  a  lóhermag  termesztése  még  mindig  csekély.  Mész­  Peszecsne  i  kamene  pásnike  tüdi  mámo,  v-steri  mesztaj  od  szun-
    tartalmú  termő  földben  különösen  a  lencse,  ezukorborsó,  h tb  és  egyéb   cze  vrocsiue  vsze  vö  zgori,  ali  csi  sze  v-táksa  meszta  akácz  (bozse
    hüvelyes  vetemény  tenyészik.  De  még  a  köménymag,  ánizs  és  hasonló   drejvo)  ali  kakse  drűgo  drevje  zaszadí  szénczo  derzsécs  obarje  od
    vetemények  is  alkalmas  talajt  találnának.  vö  goreuya  traviczo  ali  szajenya  i  escse  to  drevje  tüdi  lepi  dohotek  dá.
       Homokos  és  kövecses  talajú  legelőkkel  is  bírunk,  melyeket  a  nap   Koliko  nerodni  meszt  jeszte,  stere  dén  denésnyi  kak  püsese  szto-
    heve  kiéget,  de  a  melyek  okszerű  akáczfaülietések  által  a  kiégéstől   jijo  i  niksega  liaszka  ne  dájo,  oiia  bi  lehko  szedovenim  drevjom  za-
    megóvhatok  volnának  s  e  mellett  a  fák  is  nem  megvetendő  értéket   szadili,  stero  bi  za  krátki  czajt  dober  haszek  noszilo.
    képviselnének.                                   Ztiáno  je  tou  pred  nami,  ka  to  dobro  vő  zkermlena  marha  sze
       Hány  terméketlen  területet  —  mely  ma  pusztán  áll  s  hasznot  nem   dnesz  tak  kak  nigda  za  dobre  peneze  odá,  ali  ta  hitvána  pa  uikse
    hajt  —  lehetne  alkalmas  gyümölcsfa-ültetés  által  rövid  idő  alatt   czejnő  néma.  Jeli  bi  nej  bolse  bilou  ta  bojdikaj  szeménye  na  meszou
    hasznothozóvá  tenni!                         szpraviti ?
             M   T Á R C Z A .      ;                            T Á R  C Z  A .  %§ L_________
                  Uj  Muraszombat.                             Növi  Muraszombat.
       Korszakot  alkotó  volt  Muraszombatra  nézve  a  szolgabirói hivatal,  a  kir.   Vrémén  dobno  vcsinenye  je  bilo  na  Muraszombat  gledócs  szolgabirovie,
    járásbíróság  es  telekkönyvi  hivatal,  a  közjegyzóség  és  távirda  szervezése;  —  j  |  kir.  járásbirovie  i  grfuitnicze,  krályeszko  notáriustve  i  távirde  (telegraf)  or-
    ezen  időhöz  közel  esik  a  csendőrségi  intézménynek  életbeléptetése  is;  —  uj   ganizerauye;  blüzi  szpádne k-toini vremeni zsandársztva gorposztávlenye tüdi;
    iskolák  állíttattak  fel  a  forgalom  növekedése  tette  a  postahivatal  nagyobbi-   —  nőve  sóié  szó  grátale  posztávlene,  povéksanye  obernoszti  je  vesinilo  za
    tását  szükségessé  s  a  népet  az  uzsora-uralom  alól  felszabadító  takarékpénz­  potrebno  povéksanye  postahivatala,  —  i  naj  bi  sze  lüdsztvo  od  uzsore  ob-
    tárak  alapit attak.  —  Lakosainak  száma  gyarapodván,  a  nagyobb  és  kisebb   lászti  gór  oszlobodilo.  szó  sparkasze  nasztanole.  —  Sze  povéksao  sztanovni-
    birtokosokat  uj  épületek  emelésére  serkentette;  úgy  fejlődött  az  alig  20  év   kov  racsun,  véksi  i  ménsi  vérti  szó  sze  szílili  nőve  zidancze  zidati;  tak  sze
    előtt  még  piszkos  sárfészekhez  hasonló  Muraszombat  csinos  városkává.  Eny-   zrászeo  komaj  pred  2o  letmi  escse  zamázan  k-blatnoj  gnezdi  szpodoben  Mu­
    nyit  külső  oldaláról.                       raszombat  za  lepi  várasecz  Telko  od  nyegove  zvöneske  sztráni.
       Muraszombat  ez  irányban)  fejlődésével  karöltve  jár  több  társas egyesü-  1 i     V-tom  táli  rásztja  Muraszombata  zrokoiu  hódi  vees’  tiváristnih  egyesü-
    let  keletkezése,  s  alig  van  az  országban  Muraszombathoz  hasonló  nagyságú   letov  nasztanenye  i  komaj  je  v-országi  k-Muraszombati  szpodoben  yelki  vá­
    város,  hogy  e  tekintetben  ilv  gazdagon  el  volna  látva,  —  és  e  vidék  értel­  ros,  ka  bi  v-tom  zglédki  tak  obileu  bio,  i  ete  krajine  szpametnoszti,  náimre
    misége,  sí  papok,  tanítok  és  körjegyzők  folytonos  érintkezésben  vannak   popi,  vucsitelje  i  notáriusi  szó  na  edno  vtikanyi  sz-szredinszke  piknve  z-vu-
    a  központ  intelligens  elemeivel.  --  Kölcsönös  eszmecsere  és  társas  összejöve­  csenejsimi  lüdmi;  —  za  ubcsinszko  mislenya-menyávanya  i  za  volo  tivárisni
    telek  czéljából  alakíttatott  a  casino,  a  tűzoltó-,  dal-  és  zene-egylet,  —  ott   vküp  prihájanvov  czila  je  uasztanola  kaszina,  má  ogenygaszitelni-.  peszme  i

    van  a  gazd.  fiók-egylet  s  az  óvoda,  melyek  szilárd  szervezetüknél fogva élet­  1 muzsiké  egylete,  vérsztvo drüstvo i ovodo, steri od mocsnoga organizeranye  szó
    képesek  s  erősbülni  fognak.                zsivlenya  mogocsi  i  mocsnejsi  grátajo.
       Nem  szabad elfelednünk a  *Muraszombat és vidéke*  ez. hetilap életbelép-   Neszmimo  pozábiti  vu  zsivlenye  sztopenye  „Muraszombat  és  vidéke*
    tetését  sem,  es  azon  reménynyel  kecsegtetjük  magunkat,  hogy  ez  a  mostani   tyédni  novin,  i  sze  sztem  vüpaoyom  trostamo, ka du one  denésnyi  porod  pre-
                                                        de  vido  pridocsi  porod  nyihov  haszek.  Sze  vcsákajo  vrejmen,  ka
                                                  zsivele
    nemzedéket  túl  fogja  élűi.  és  látni  a  jövő  nemzedék  vívmányait  v-Muraszombati  tyédna  szejma  i  po  ineszeczaj  zsivinszka  szejma  bodo,  —  ka
       Megéri  azt  az  időt,  hogy  Muraszombatban  heti  vásárok  és  hónaponként
    marhavásárok  lesznek,  hogy  vasalja  Dohrouakon  át  a  Balaton  felé  fog  ha­  (le  ni/egora  zseleznicza  nad  Dobiénak  proti  Balatoni  tüdi  pelala,  ka  do  spar­
                                                  kasze  fálno  po'zodo  pouüvale, i  uyühvi  taovzétnike czejli raztálek do na  dobre
    ladni,  hogy  a  takarékpénztárak  olcsó  kölcsönt  nyújtanak,  meg  hogy  részvé­
    nyeséi  az  asztalikat játékon yczélokra  adják,  hogy  a  regálék  megváltása eied-   c/ile  (iáli.   ka  iz  hájanya  regál  resenya do korcsmárosi  na  telko  eden  pred
    ményeként  a  vendéglősök  olyannyira  versenykepesek  lesznek,  hogy  az  italt   drügoga  síi,  ka  do  pitvino  szkom  zobsztom  tocsili,  ka  na  té  fálocse  glász  de
                                                  lih  míiogo  tü  dolpriszelilo,  stera  prilika  de  városa  povéksanye  csinila,  notri
    majdnem  mggen  mérik,  hogy  ezen  olcsóság  hírére  sokan  le  lógnak  itt  tele­
    pedni,  mely  körülmény  a  város  nagyobbodását  eredményezendi;  ez  okból  itt   priszsljocsi  peki  do  zse  tak  fálno  szpecsenoszt  escse  na  vékso  delali,  i  na
    letelepedő pékek az  amúgy  is  túlságos  nagy  süteményt  még  nagyobbra  fogják   uovo  szepriszeljeni  meszári  nedo  sztáré  krave  klali,  nego  nájbogso  meszo  do

                                                  odávali  lüdsztvi.  — Brez  zobue  i  uekoszmáte  sztáré  krave,  tak  na  dupliskf*
    sütni,  és  az  uj  letelepedett  mészárosok  nem  loguak  vén  teheneket  vágni, ha-
   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19   20