Page 2 - Muraszombat_es_videke_1889
P. 2
§. A tüzőrség négyféle szolgálatot teljesít; U. in. Őrgyakorló-, tűz 36. §. Tüzőrség csvetére-féle szlüzsbó doperuáSa, kakti: strázsa vucsé-
oltó- és rendkívüli szolgálatot. I esi, ognva gaszács i duzsnoszt, stera je nej tá valón.
37. §. Az őrszolgálat úgy történik, hogy a parancsnokság által napon 37. §. Na strázsi szlüzsba sze tak doperneszé, ka te parancsnokság
kint megfelelő száinn őrség küldetik ki, mely nyárom és pedig martina 1-től vszákdén ji vecs vö posle 11a strázso, sleri v-l^ti uáimre od marcziusa per-
szeptember hó végéig este 9 órától reggel 4 óráig, téleu azaz október hó 1-tól voga do dokoucza szeptembra vecsér od 9 vöre za goidna do 4 vöre, v-zimi
február hó végéig este 7 órától reggeli 5 óráig részben az őrtauyán tartózkodik, ali s z í od oktobra 1-ga duéva dokoncza februára vecsér od 7 zagoidno do
részben őrjáratot tart. — Ezen őrség létszáma beleértve esetleg a kirendelt 5 vöre sztála vn veskoj hizsi, sztála pa po strázsi hódi, ovi 8*r®*?a^?v racsuu
önkéntes tűzoltókat is 100 házig 4, 200 házig 0, 300 házig 8, 400 házig eszi sze zarazraivsi ti vü zrendelüvani önkéntesje tüdi do 100 hizs , do
10, ezen felül 10-tól 16 ember. 200 hizs G, do 300 hizs 8, do 400 hizs 10 i ober oui od 10 do 10 vozren-
38. jj. A kirendelt őrség egy őrparancsnok, ott a hol tüzoltó-egyesület delüje.
van, tűzoltó vezetése alatt este a szertárosnál vagy helyettesénél jelentkezik, 38. §. Ta vö zrendelüvana strázsa eden őrparancsnok (strazse zapoved-
a szolgálatot egy jelenlévő tiszt rendelkezése szerint átveszi, s miután a uik) tani gde tüzoltó-drüzstva jeszte, ponleg nyegvoga pelanya vecsér pri
tűzöl tószerek rendben létéről meggyőződött illetve intézkedett, nyáron esti szertárosi ali gde ta skér jeszte, ali pred poduyim bodoncsim sze zglaszi
10 óráig, télen pedig esti 9 óráig kisebb csoportokra oszolva, a község szlüzsbo kak eden ofiezér prek vzeme, i gda je pregleduo, ka je skér sze v-
ntczáiban őrjáratot tart. Ekkor az őrség első fele az őrtanyára tér, hol éjtél rédi, zapoved vödá, ka v-leti do 10 vöre. v-zimi pa do 9 vöre na ménse
után 1 óráig nyugvást tart, a többi pedig az őrjáratot folytatja. Ejtél után csuporé sze razdeljávajoucs vn obcsine viliczaj . strazse hodbo doperneszé.
1 órától éjfél után 4, illetőleg 5 óráig a másik félrész tart nyugvást, inig Teda te strázse polovicza na strázse raeszto pride i tani do 1 vöre po pol-
a többi őrjáraton van. Az őrjáratok befejezése s a jelentési napló kitöltésé noucsi pocsinek derzsí, ti ovi pa okouli hodijo po strázsi. Od 1 do 4 vöre
után a szertárosnál vagy helyettesénél megjelenve s a megjelenő ügyelő tiszt ali po 5 vöre pa ov tao pocsíva, gda szó ti ovi pá na strázsi. Strázsa sze
nek is jelentést téve — szétoszolnak. dokoncsa jelentési napló sze podpise, pri szertárosi ali pri helyettesi sze
39. §. Az őrség kötelessége őrködni a felett, hogy a községi lakosság zglászi, tömi prednyemi ofiezéri znánye dá — odpüsztijo douiou.
személye és vagyona — különösen a tűzvészt illetőleg biztonságban legyen. 39. §. Strázse duzsnoszt je szkerb meti na tou, ka naj obcsine persone,
Teljesiti mindazon kötelmeket is, melyeket eddig az éji őrök és az azok nyihovo blágo od nyega uáj bole obarvano bode, i vu gvüsnoszti sztojí. —
mellé kirendelt vigyázók teljesítettek. E végből a helységet folytonosan körül Szpunyáva vsze oue duzsnoszti, stere szó do szega mao ti bakterje 1 k-tem
járják, a korcsmákat, szeszes italokat árulók, valamint a gyanús egyének zrendelüvani szkerbnoszécsi dopernásali Za tóga volo czejlo uoucs okouli
házait éjjelen kint több Ízben megvizsgálják, zárórák betartására felügyelnek, hodijo. keresnie i gde sze pitvma odúvá, telikájse táksi hizsi, gde sze lagoji
s ha rendellenes dolgot vesznek észre, azt a paraucsnokságuál, a község elöl liidjé gór zderzsávajo, vecskrát pogl* duejo, ka keicsmarije zapertka vöre uaj
járójánál, esetleg a csendőrségnél azonnal bejelentik, minden gyanús személyt zderzsijo. 11a tou paziti, — esi luréJno delo na pamet vzeme, jo tou pri za-
letartóztatnak s azt a község elöljárójához kísérik. Tűzvész esetében a tüzjelet povedniki ali pri veskoin ritari, ali pri zsandáraj hitro notri zglászijo, vszá-
adják meg — akár a harangok félreverésével — akár más alkalmas módon, koga mencsuoga csloveka zgrábijo i veskoga rihtara pelajo, Csi sze ogeny
s a készenlétben álló tüzoltószereket a vész színhelyére szállítsák s ott mű szkazsüje, ogr.yeuo zuamenye dajo, ali zvonyenom ah z-drügov prilicsuov
ködésbe lépjenek. Ha a köz- és vagyoubiztouság nagyobb mérvben vau veszé pr'likov, na gasenyé valón skér na mes/.to ognya szprávijo i tani zacsnejo
lyeztetve, a tüzőrség száma megszaporitaudó. gasziti. Csi je obcsina ali nyéua vreidnoszt vékseiu mertüki nevouli vödjáua
40. §. Az őrszolgálat kisebb községekben rendes körülmények közt csak te sze more vecs tüzórov vö zapovedati.
éjjelekre rendeltetik ki. Vásár, búcsú, sorozás, ellenőrzési szemle, katonai 40. Strázsa sze v-ti ménsi veszniczaj s/.amo 11a raocsno vrejmen zren-
átvonulás, vagy oly alkalommal, midőn a személy- és vagyonbiztonság veszé delüje, — gda i gde szenve ali bucsa, szoldákov pobéranye, coutroleria, szol-
lyeztetése feltehető — tehát szeles és viharos időben is nappali őrség is dákov maseranye. ali vu táksi hipi, gda je vrejdnoszt káksoj ueszrecsi vö
rendelendő ki s ez a körülményeknek megfelelő utasításokkal lataudó e!. Az djána — pri velikniu vetrovji, vibéri vu táksem czajti vudné tüdi morejo
egy hét tartamára előre kirendelt őrségi tagok névsora vasáruaponkint elő sztrázsarje vö zrendelüvani bili, i 11a tou gledoucs nyim vucsenyé vö dánio.
zőleg a szerházon vagy őrtauyán kifüggesztendő és a kisbiró vagy az egye Na eden tyeden vö zrendelüvani z-strázsárov iména sze v-uede]o morejo na
sület kirendelt közege által házaukint bemondandó. skernoj hizsi ali na sztrázsárszkoj hizsi vö djáti, i po múlom ritari sze od
41. §. Az őrszolgálat teljesítésében a kirendelt tüzőr magát más tüzérrel hizse do hizse drüstv kotrigam more zapovedati.
is helyettesítheti, de ennek előállításáért o felelős. Az igy jelentkező helyettes
őr a szolgálatban már saját felelősségére működik. 41. §. Te tüzórs na sztrázso me-zto szébe drügoga tüdi lehko posle, ali
42. §. Az őrségre kirendelt de igazolatlanul elmaradó tüzór mulasztásáért, za nyega je on duzsen odgovárjati. Té táksi je vu szlüzsbi sztan za szébe
elkésés vagy korai távozás, az őrségi t.eoudő hanyag vagy rendellenes telje duzsen odgovárjati.
sítése, engedetlenség vagy makacsságért 1 Írttól 10 írtig büntethető. 42. §. Táksi, ki je 11a sztrázso vö zapovedan, vö osztáne, a!i keszuo
43. §. Őrszolgálatra alkalmatlannak vagy egyébkiut használhatlannak pride, ali ranej odide, ali uebouga. r.-máuyosztjov szvojo duzsnoszt oprávla,
talált őrségi tag az őrségből kizárható. Ezen esetben az illető család vagy kak glavács sze od 1 frt do 10 frt kastigati dá.
más tagot állít vagy pedig a jelen szabályzat 30. §-a alkalmaztatok ellenében. 43. §. Ki je takso szlüzsbo utíj valón, 011 sze lehko vö zapré; v-táksem
44. §. A gyakorló szolgálat a tűzön tudni és tennivalók rendszeres czajti família illesztő nyega lehko drügoga posztávi — ali v-30. §. naprej
elsajátításában áll. E végből a tüzőrök tartoznak a tél folyamán lehetőleg dáua nücza.
január és tebruárbau a kijelelt helyen és időbeli a részükre tartandó elméleti 44. §. Tá szlüzsba sze od person more navesiti. Za tóga volo szó duzsni
előadásra megjelenni. — Tartoznak továbbá a május vagy juuius hónapban fi feierverkarje vzimi esi je mogoucse január i február mejszeczi na vözreu-
megtartandó uagygyakorlatnál, esetleg a szükséghez képest több gyakorlatnál delüvaiiom illeszti i czajti na vcsenyé vküper priti. Duzsni szó zvüua tóga
is a riadó jelre, megfelelő szereléssel, sügűsen megjelenni, ott osztályba so május ali jnuius uiejszecza ali esi je potrejbuo vecskrát ua ex-czeranye
rakozni s a parancsnak híven eleget tenni. kak sze nyim 11a znánye dá czakuinpak hitro naprej sztoupiti, tani vu réd
45- §. Az elméleti vagy riadó gyakorlatoknál igazolatlanul elmaradó, Sztoupiti i zapoved doperueszti.
vagy ott rendetlen magaviseletét tanúsító tüzór 50 krtól 5 trtig büntethető. 45. §. Ki od vcseuya ali ex- czerauya brez zroka vö osztáne, ali pa csi
Igazolatlan elkésés vagy korai távozás hasonlóképpen büutettetik, sze tara nedosztojno oponása, od 50 kr. do 5 frt sze dá kastigati. Csi brez
40. §. A tüzőrség műszaki kiképzését és oktatását ott, a hol önkéntes zroka keszuo pride ali odide, sze tüdi kastigati dá.
tűzoltóság vau, ennek tisztikara vezeti. Egyéb helyeken pedig a vármegye lü. §. Tüzórov vcseuyé i navcseuyé tani gde önkéntes drüstvo jeszte,
tüzoltószövetség járási tűzbiztosa vagy felügyelője, ez utóbbinak lelmerüló szám te preduyi doperneszé. V-driigi mesztaj vármegyöszki tü/.oltó-szövetséga
fuvar és napi dij költségét a község viseli. járáski biztos ali inspektor, kim sze foringa i napi dij od vészi more plá-
47. §. A fogattal rendelkező községi lakósok tekintet nélkül arra, vál csati, doperneszé tou.
jon külüuibeu is köteles tüzórök-e vagy umu, — tartoznak előzetes kirende- 47. §. Vu vészi bodoucsi vszi on* mesztaucsarje, ki z-prézsuov márov ládajo
Bár minden nép megüuuepli a karácsonyt, mégis ez ünnepet sehol sem Vszako liisztvo szveti kolediie szvétke, döuok nigdi ne nájdemo ouoga
látjuk oly becsben, mint a németeknél. Magának a karácsonynak, mint egy tak 11a veiikoj cseszlivoszti kak pri uemezaj. Koleduim szvétkan návoda
házi ünnepek hagyományai, a szokások és babonák, a mesebeli alakok, mind vujvücsüvanye i szkazsüvanye vnngo féle báb, vesz od uemezov szhájajo, od
kiválóan német eredetűek. Ez az a közös forrás, melyből minden nemzet steri je vuong' driigi uávod szebi za szvojo i rávno szamo koledeu! V-Europi
merített a maga külön karácsonyához. De miliő különbség a részletekben! od ednoga krája do driijgoga sze nikaj racslocska ne uájdc k-koledam.
Európa egyik szélétől a másikig minden nép karácsonyában vaunak oly vo
nások, melyek semmiben sem hasonlítanak egymáshoz s egészen más-inas Vu Fraiicz.u kon koinaj lejko právnno koledue szvétke za familinszke
képet adnak a szent karácsony ünneplésének. szvétke, szamo dvou|0 návoda jeszte tü. stero vu ediiom túli vu seukov tá lányi
Fraucziaországbau pl. a karácsony alig mondható a család üuuepéuek. j — te Mikloii' szvojov bejlov brádov nalecsüje vszeféle senk, vu csrejvlicze
Csak két szokás él itt, a mely a karácsouyi ajándékozásokkal vau kapcso maié deczé, stera decsicza vu kaiueu, ali pml rohr polozsijo vecsér koledui,
latban, a Mikulás, fehér szakálával s a kandallóba helyezett gyermekczipók, uáj sze nyim senk pouyen notri pisztí. Taksega liípa sze eden moski vu
melyekbe karácsony éjjelen a „Kis Mikulás" a kéményen át teszi b« aján Miklosko oblecsé, steri od hizse do hizse hódi. i decz.i szaga, csi nedo verli,
dékait. — Főleg a vidéken egy-egy áldozatkész polgár szokott Mikulásnak te nyim na koledue rzvétke Jézus nikaj ne perneszé, i naprej nyim dáva
öltözni, aki úgy jár házról-házra, megkopogtatva az ablakokat, tudakozódva, csokorke vö z-eduoga zsakla, steroga ua hranii polozseno noszi.
hogy jók voltak-e a gyermekek, s ha igen, czukrokat oszt ki nekik vallara
tett zsákjából. Vu Angolszkom ne poznajo kolednoga duéva. nego meszto szvejcs vuzs-
Az angoloknál nem ismeretes a karácsonyfa. De igen is ég a viasz géjo eden veliki pen, pred komeuoni, i pri onom szviuszko glávo pecséjo, i
gyertyák helyett e napon egy roppan tuskó a kandallóban. Emellett a templo esc se tesztou ali bedre szvinszkoj forrni glihno omejszijo, i pecséjo, ni ed
mokat itt is feldíszítik karácsonykor repkényuyel, zöld agakkal, a házban szebou szí pa gór sztálajo.
pedig a fagyöngyöt függesztik fel a tetőzetre. Csaknem minden angol család
elkölti karácsonykor a hagyományos diszuóföt, s ahol erre nem telik, ott Vu Svédskom vszakoj küjnyi sztojí eden jalicsek. steri je szvejcsami
legalább a sütőknél vesznek egy-egy lepényt disznófő alakban sütve. gori czifráni, poulek nyega polozsijo z-bejloga tesztá szvinszkoj glávi glihni
Svédországban ellenben minden konyhában ott van a karácsonyfa, de a krüh. Dosztakrát tüdi taksega c/.ajta szlamo torijo v-hizsi, steromi te velko
fehér kenyeret majh mindenütt vaddisznó alakban sütik, vagy legalább an uioucs májo vüpati. Z-iuálov dájo gór pojeszti, naj sze bole plodi, pa od
nak képével czifrázzák fel. Gyakran vetnek el karácsony este szalmát is a szaksega betega sze uáj obvarje, kouli pou noucsi szlamo koulik drejva za-
szobában, melynek aztán különös erőt tulajdonítanak. Megetetik a marhával, szücsejo, ali pa vö 11a nyivo zniecsejo, ka de ten bole bougse pouvalo. Escse
hogy a betegségtől megóvjak, éjfélkor a fák körül csavarják, vagy a szán zazsgáue szvejcse tüdi szranijo za bajilo.
tóföldre szórják, hogy jó termést hozzon. Még az égetett gyertyákat is el-
teszik varázsszerül. Tak vö gléda radosztuo szvétek v-Spanyolszkon országi — Madridi tüdi
Igen élénk a karácsonyi ünnep Spanyolország fővárosában, Madridban de szvéto noucs za „dobro noucs“ zovéjo. Táksega czajta ua pláczi doszta
is, ahol a szent estét „jó éj“-uek nevezik. Ilyenkor a térekeii egy egész se satorov jeszte, v-stt riu vs/.akseféle pecséuye szadüj 1110 drovnijo odavajo.
reg árubódé van, melyekben mindenféle süteményeket, továbbá különféle Velko odajo malo tüdi táksega hijpa szijo pantliczke, inolitvene kuige, pesziui
gyümölcsöket, czukros és maiozsás lepényeket árusítnak el. Nagy kelete van ino szvéti kejpi.
ilyenkor a tarka selyeinpántlikáknak, iuiádságos könyveknek, uépdalokuak,
olvasóknak, szentképekuek és hangszereknek. Vörjeiu, ka mojim cstitelom tüdi je bio ete szvétek rados/.ti dén, i 7,90-
Megvagyok győződve, hogy kedves olvasójuk miudegyikéuek jutott a levavsi, ka bi tou nyitni velko veszeljé szpravilo. ober tóga tüdi zselém
szent estén egy is, más is. Tiszta szivemből kívánom, bogy szerezzen nekik
nagy örömet, és ezt a kívánságot megtoldom egy mással is : U lá jisen o iioiivo lelő !
B uldog u j é v e t! András doktor. András doktor.