Page 5 - Muraszombat_es_videke_1889

Melléklet a „Muraszombat és Vidéke" 1889. évi I-ső számához.
K ü l ö n f é l e . . R á z l o c s n o f é l e .
_É rv én y tele n levelc/.ü-lapok. Sokszor esik meg az emberen, — I*o*linH*ke k á r t? niíczanye. Dosztakrát szó pripeti, ka med
írás kö/.b n u|abb gondolatok vagy fontosabb közölni valók jutnak piszalon nam drügo vecs kaj v-pamet pride, stero bi radi tüdi notri v-piszmo
es/iinkb-, melyeket okv*tlenül akarnánk közölni, de a nagyon is szűkén djáii, kakti na kárto szpiszali ali na tiszto málo kárto meszto nemremo vsze
kimért l«vel«zőlapnak Írásra szánt oldala nem elégséges a hosszabb közle- gór szpiszati ino szoujo nisterni, ka v-táksem táli te tou vcsinijo, ka v ni-
mények leírására s ilyenkor sokan azt teszik, hogy egy-két sor szöveget, sterni réd ali pa dátum, átresz pri kárti, na drügi kráj de szaiuo átresz
dátumot nevet. stb. átvisznek a czimzésiiek szánt oldalra. Ezen eljárással more sztáti — dalé prek pisejo. Na tou gledoucs opominamo nase cstenyáre,
szemben figyelmeztetjük t. olvasóinkat, hogy egy postai rendeld értelmében ka pouleg postinszkoga rendelüvanye nikseféle piszalo ali zamerkanye ne-
semmiféle sem írott, sem nyomtatott közleniéuyt, jegyzetet, de még nevet sem szmimo na tiszti kráj pri 2 krajezaraj kártaj piszati, — szamo átresz, záto
szabad a levelező-lapok czimoldalára Írni, mert az ilyen levelezó-lapot a da tákse kárte na posti kak nika nej vrejdne nede dalé posilali, liki zaver-
postahivatal mint érvénytelent nem fog a rendeltetési helyére juttatni, mi­ zsejo, liisztvo pa po ten ka ov v-rouke ne dobij, kvár má lejko káksega. Naj
okból az illető a kiadott posta-dij elvesztése által kárt szenved s e mellett tou zamerkanye bode, ka eden kráj je za orszacski sztran, gde átresz pa
ily levelező-lapnak kézhez nem juttatása által kellemetlenségnek s üzleti stempel jeszte, gde drüjgo nemre biti, ino po táksen uarédnon piszali sze
zavaroknak t /> ki magát. Szolgáljon tehát intelmül, hogy a levelező-lapnak szamo mejslinge vö prijdejo.
czimoldala a po<takinc<táré, melyre csak a czimzettuek neve, foglalkozása, — K*c.*e p ri m á h ri tü d i nwvoscséuoszt jeszte. Máhre pouvniczke
s lakása jegyezhető tol. semmi egyéb, és hogy a magánjegyzetek, Írásbeli na tirols/.kou pa na stájerszki bregáj toj nájlepsoj kravi 11a sinyek szrebrani
közlemények e helyütt csak zavarólag hatuak a kézbesítés körül. vünecz obejszijo. Csi pa od edue tákse vöszkázane kravé sze zvünecz dojzeme
— Jlcjj az á lla to k n á l is otthon az irigység. Az állattenyésztők a pa 11a driigo kravo obejszi, te ta pervejsa krava tou tecsasz nagánya, dokecs
tiroli és stájer havasokon legkedvesebb és legszebb teheneik uyakára ezüst sze od uyé z-serega vö ne zemo. Tü je nevoscsénoszt uavarua, ali pri velkoj
csengetyüt aggatnak. Ha egy ily tehén kitüntetése levéve, a nyájban egy goszpodaj. steri szó szkon zse vöszkázani, rávno to na opacsno sego dájo,
másik vetélytársa nyakába akasztatik, úgy az előbbeui mindaddig üldözi és záto da tákso goszpode rávno tou vöszkázanye derzsí nazáj.
rúgja ezt, mígnem egyik vagy másik közülök a csordából el lesz távolitva. — H á ló deezo v arv an y e. Dosztakrát vijdimo, ka raati ali pá
Itt az irigység káros hatású, — mig az é rd e m s z a la g és c s illa g o k k a l dt-rzsina kakti varvuufkinya dojtw na ednon rouki derzsij. Tou je nej dobro
díszített nagy férfiaknál a n y ílt irigység ép az ellenkezőt szüli, mert ez pa na deczo sztran navartio, záto da málo dejte sze tak derzsij te uájveksen
urakat ép e kitüntetés tartja korláton belül. táli ino ali 11a ma tér 110 ali pa na varvauvkinyo tejlo lézse pa tak sz- nyerni
— A k is g y e rm e k e k k a ro n h o rd o z á sa . Gyakran látható, hogy méko tejlo nakrejívo szprávi. Nej je te csüda, esi drovnin dec/.i herb- t p«u-
az anyák, vagy a dajkák többnyire egy-egy karjukon tartják a kis gyerme­ lek táksega varvanye piiklavo osztáne, ino vcsászi esc-ie v-mládon czajti >/.e
keket. Ez nagyon helytelen s a kicsinyek épségére káros kihatású szokás, 11a koudistvo szprávi. Zato je zselno, ka málo deczo po ten bole na íviczi
mivel a kis gyerm-k ily tartus közben testének egy részével rendesen az na rokaj dajnio uosziti.
anyának, vagy a dajkának a mellére támaszkodik s ez által gerincznszlopát
ezen tárapout felé görbítve hajtja, hogy a keskeny, ingó ülőhelyen magat
feuu birja tartani. Nem csoda, ha a még gyenge gyermeknek germc/.oszlopa Piaczi árak. 1 A nap és éj hossza.
az ily ferde tartás következtében állandóan görbe marad s a ki< teremtés, Muraszombat, 1888. deczember 80.
már a fejlődés korszakában néha nyomorékká válik.Ugyanezért ajánlatos, hogy Búza 100 kilogrranionkéut — 6.90 A n a p A h o ld
a kis gyermekeket mentői kevésbbé hordozhassuk a karon.
— H ay d n a híres zeneneszerző. a ki Austriábau közel a magyar ha­ Rozs . . métermázsaju 4.80 5 — zZ kel nyugsz. kel nyugsz.
tárhoz született, Eszterházy herczeg házi zenekarának vezetője volt. Midőn Zab . „ —.— 5.— *-5 9 13
1.
egyszer a herczeg az összes zenekarát elbocsájtani akarta, Haydn azon ere­ 752 415 ti 44 9-r,->
4 16
7 53
deti ötletre jutott, hogy egy syiu phon iá t irt, melynek végdallamaiban Hajdina . . . „ —.— 5.50 2. 752 4-17 905 10 20
7-52
felváltva minden hangra egy solo jutott, moly igy hangzott: „A gyertyát Köles „ —•— 5.40 | ». 10-20 10 57
eloltani és távozni*. -- így tehát egyik gyertya a másik után el lett oltva Lóhermag . . „ —•— 45.— 4. 7 52 418 11-30 11*25
418
7-52
és a zenészek is az utolsóig eltávoztak. — A herczeg Haydennel egyedül ü. 430 ; éjfélk. 11-52
visszamaradván, érezte mit jelentsen ezeu sajátságos kamarazene, megölelte Neuman Adolf. 6. 7 51
Haydnt s minden a réginél maradt.
S z m e j m o sze!
N e v e s s ü n k !
_ fid c aig áro v je gue* bio ino A. píta, kak je tou vej szó sze
— A sziv aro k d rá g a síig á ró l lévén szó, kérdi A : Hogyan, ön oui sztavili, ka nedo kadijli, pa zse tóga Ouszmoga kadijo ? Vijdijo te zse
daczára fogadásának már a nyolc/.adik szivart szíjjáV Lássa, akkor éli már vecs terplejnye mám, záto da raeni dojde eden czigári na czejli tyeden.
állhatutosabb vagyok, mert nékem egy szivar elég egész hétre. — B. Kak je tou mougoucse?
— 13. Hogyan lehetséges ez? — A. Záto ka jász nancs ne kadin.
— A. Mert egyáltalán nem szivarzoiu.
— V -o*teriji : Ka míszlite szouszid, bode bojna?
— A k o rc sm á b a n ! Mit gondol, szomszéd, lesz-e háború ? — Vcsaszi poven. Kelko vöra jeszte?
— Mindjárt megmondom. Hány óra van ? — Po pou noucsi 3 vöra.
— E]tél után 3 óra. — Te boude bojna . . . domá z-zsenouv.
— No akkor lesz háború . . . otthon a feleségemmel. *
*
Vu manyouszti je najsao gazda te koszcze.
Henyélésben kapta az ur a kaszásokat. _ Ka, klantosje, — právi gazda, — lipou delate, ali steri je te náj-
— Na, gazemberek, - mondja az ur, — gyönyörűen dolgoztok, hanem véksi manyák med várni? tisztomi edno dvajscsiczo dam.

melyik a leglustább közöletek V annak egy húszast adok. Vszi szó gorszkocsili, szamo eden czigany je ousztao vu szénczi lezsécs.
Mind fölugrott, csak egy czigány maradt az árnyékban fekve. — Velki gospod! - odgovori, — jeli nebi püstili notri v-mojo zsebko
— Nágyurám! — mondja aztán, — nem csuzstátná ide a zsebembe
ázst á husást? restellek fíkelni. to dvajscsicso? manyárim gorstanoti.
Tisztoga je bila dvajscsicza.
Persze az övé lett a huszas.
#
Nisterni didezke szó sze vküp najsli z-ednov zsenszkov, stera je sza-
Nehány tanuló iisszetalálkozváu egy szegény aszonynyal, ki szamarakat
máro gnála, pitajo od uyé hunezfutje:
hajtott, kérdik tőle a pajkosok : — Kamu idete ví, szamdrszka matif
— Hova megy kend, szamarak anyja? _ Yu varas, lilbléni moj szín, — je nazáj vszeikla zsenszka.
.— A városba, édes fiam, — vágott vissza az asszony.
Ednomi goszpoudi sze povido czigányszki obráz, stöo naguesati czigána,
Valami urnák megtetszett a czigánynak a pofája, rá akarta beszélni a ka náj sze dá dolzmálati.
czigányt, hogy hagyja magát le rajzoltatni. — Dádé! — véli nyerni goszpoud, — jász te dám dolvzen.
- Tanti! — mondja neki az ur, — levetetlek én teged. — Niká nede zstogá, plemeniti gospoud, — sze bráno czigán.
— Semmi sem les ábbul, nagyságos ur, — védelmező maga a czig*n>. — Hát s z í zse vido koga dolvzétif
— Hát láttál már valakit levenni? — Zs-gáoge dőli? — pita nezáj czigány.
— Ázs ákástufáru? — kérdi vissza a czigány.