Page 8 - Muraszombat_es_videke_1889

&z okszerű nevelés után jogosau várhatnánk. Ez* u sajnos körülmény az, im-ly z-láksimi üagMiiiui, z-tábsimi szpoznanyi napunyen, kakse popripravnom vcse-
legtöbb panaszra nyújt anyagot tanító és szülőtől egyaránt. ny | zselno csuknom. Tá zsalosztna prigoda je tou, stera na najyecs tozsbé
A tanító, ki érzi hivatala fontosságát és ezt nem szóval. <1* tette! bizo­ dá priliko kuni vncsiteli, kain sztarisoni.

nyítja; ki éjet-napot egygyé tesz es sokszor az utolsó garasát is feláldozz,i, Te vncsitel, ki zná duzsnoszt szvoje zuamenitoszfc, i tou nej z-recsjouv
hogy azon szükséges ismereteket, melyek képessé teszik nehéz hivatására — nego z-dt Imii jmtrdjáva; ki uoucs i déu za ednáko napráv. i vnogokrát
megszerezze; kinek folytonos tanulása, több évi gyakorlata meghozta azon ‘-zvoj szlednyi gros gór aldüje, ka naj szi po uyeui potre|bua szpoznanya,
helyes tanítási képességet, melynek segítségével a módszertan követelményei stera nyega nepriszpodobno vcsinijo, s/voje csészti na daleszpelávanye

szerint oktathat: az eredménytelenségnek oka nem lehet. Sze poszkerbi ; koga vszigdár vcsenyé v. c >lejt delnoazt je prineszlo hvále
Ha látja, hogy önfeláldozó, minden tehetségét igénybevevő munkáját a vredno zuanoszt. . tere pomocsjov pouleg zselejnya vcsi : ou na uapreidejnya
kívánt siker nem koronázza, méltán panaszkodik és panasza jogos. zrok nemore biti.
Azon szülő, ki mindent megtesz gyermeke neveltetéséért, mert tudja, Cm vidi. ka uyegvo goráidüvauye uyegvo czejlo moucs zsuyov popr;-
hogy ettől függ az életben való boldogul hatása, ha nem látja a kívánt ered­ jévsi délo, to zseluoszt ne koronüje dobro, sze zagvüsuo lehko touzsi, i
ményt, panaszkodik s panasza jogos. nyegva tozsba je isztinszka.
Ha sem a gyermeke jövőjét szemelőtt tartó szülét, sem a hivata- Ón sztuns. ki vsz • doprueszé za vcscoyá szvojga deteta, ár zná, ka od

élő tanítót a kellő eredmény el nem érhetéseért okozni nem lehet, — u.-.y tóga viszi vu /sitki nyegvoiii czejlo blajzseusztvo, esi nevidi pripravno nap-
az okok másban keresendők. rejidejnye, sze touzsi i tozsba nyegva je isztinszka.
Az egyik ok az, hogy a család és iskola nevelése nem egyöntetű. C i n deteta szvojega prisesztnoszt pr**d ocsm* derz-écs sztaris, ni k-
Lépten-nyomon találkozik minden tanító a gyermekek között oly fa (.tyűha j tu­ pozvánv vucsit*da zado-zta csinejuya zadoblenya volo tóga vucsitela uemo-
sokkal, mely éltető nedvét a családban lelte, melynek kiirtására minden erejét gr lati, tak sz** ti zrok: v-driigoiu morejo iszkati.
igénybe vette és az arra fordított oly sok drága időt csak elpazarolta, mert Ali ed.■u zrok js tón, kai je fainilie 1 soule vcS' nyé nej glina z-levoszt,
a gyermekre mindig nagyobb befolyása vau a családnak, mint az iskolám;!:. izákom sztopáji najde v záki VUC'itel med deczov fotivsíkimi zrászi,
Hányszor tapasztaljuk, hogy a szülő ártatlan, tiszta lelkű gyermeke elölt zsivisa moucs je vu faini Ili zadoubilo, stero naj more vö sztrejbiti
a szeplőtlen erkölcs megrontására a legtrágárabb kifejezésekkel él és ezt s/.vojo czejlo tá verzse, j na tou povernyeuo drágo vrejmen je zaobsztom po-
teszi azért, mert szerinte a gyermek meg azt nem érti, nem tudja. Már pedig nüczao. ár na to dejte vszigdár vék**o moucs má ta família, kak soula.
a gyermeki életbeu szerzett képzetek nem csak maradandók, de az egész Kolkokrát szkiiszim > ka j" te sztaris ueduzsen, pred csisztoga szrdczá
.
életre kihatok. detetom. *ia opr.násanya z-tnni naj lagojejsinii ric«mí glász dá, i tou csiní
Ha megtekintünk egy népies táuczmulatságot, mit tapasztalunk ? Látunk záto, ár -zi miszli, ka tou **scse to dejte u*>razini, i nevej. Pa je tou isztina
ott 6—7 éves mindkét nembeli gyermekeket, kik mohó szemekkel lesik a ka tá v-iietmsztvi szprávlena u j sztmo ka Osztáne, nego na CZ"jli zsitek
különben is romlott felnőttek és Serdültek trágár mulatságait. Es nem-e nmesuoszt im jo (J'i pogledneim* edeii nnilat-ag liidsztva gde plésejo, ka

fakad bennünk sirva a lélek, ha meggondoljuk, hogy azon ártatlan és meg vzememo ni pamet ? Viduuo tou (i —7 lejt s/.taro deczo z-obojega szpoula,
talán tiszta lelkű gyermekeket, maguk a szülők vezetik oda gyenesen ózél't. ki z-velikimi ocsmi glédajo ti gór zras< ni gerdi mulatság.
hogy ott a felnőttekből példát véve, tanuljanak. Jeli ne zacsne vu na.uii szerdeza joukati. c i szi priraiszlimo, ka ouo
A legtöbb szülői háznál azon tapasztalatra jön a gyermek, hogy az neduzsrm i e-cse lejko csisztoga szerdeza ládajouesiiu tani Imdoucso d* ezo
iskolában az emberről, világról és Istenről szerzett fogalmai tévesek, mert szó szarni ti isztinszke piipelali tá, ka tani od ti gór zraseui szi naj példo
szülői tettében vagy beszédében ép az ellenkezőt látja. vzernejo i vcsijo.
Hát még a pálinka ivásra való korai szoktatás, mely megmételyezi a Pri vecse hizsaj szi ta decza miszli, ka vu sculi sze nevesene: od Boga
-jelent, tönkre teszi a jövőt, eltompitja az elmét, alkalmatlanná teszi a szép od csloveka. od szvejta. szó falincsua, ar vu sztarisov djányi aliszi zguesá-
és jó cselekedetek végbevitelére, hol veszi kezdetét ? vanyi ta opacsna vidi.
Nemde a családban? Szomorú kép ez, nem is folytatom tovább. Az eddig Ka pa escse, ka je ua palinké pitviuo rano navodimo, stera pitviua
mondottak is eléggé bizonyítják, hogy a család és iskola nem egy és ugyan vezdaj esemér. na nikoj szprávi to prisesztno, szlabo uaprávi to pamet, ue-
azon utón halad. priprevna csiní ta lejpa i dobra dela, — gde sze zacsne tou ? Jeli nej pri
A másik ok a szülők szegénysége. Hiába van nagyon sok szülő áthatva familii ? Zsaioszteu kejp je tou, niti dalé nebom nadalüvao. Dos/ega mao
a neveles fontosságától, hajótörést szenved az akarat, ha az anyag hiányzik. povejdana zadosztja szvedocsijo tou. ka je ta família i soula uej vsze edno,
A ruhátlanság egy oly akadálya a rendszeres iskolába járásnak, melyen a ue bodi po ednoj i is/.toj ponti.
szigorú reudeletek nem segituek. Továbbá száz meg száz iskola található, Te drügi zrok j<- zt.aiisov sziromastvo. Zaobsztom je vnogo sztarisov
hol a gyermekek 50##-a nincs ellátva a nélkülözhetetlen tankönyvekkel és obvzéto od vcsenya zuamenitoszti, ii Iád je potertoszt trpí tá vola, esi skér i
Írószerekkel. Ily körülmények között a tantervűén körülirt tananyag eltani- priprava fali. Gvautauye n**jga i tou je zadiva vu soulo nej hoduoszt, na
tása talán megtörténhetik, de aunak^betanitása, a gyermek sajátjává tevése sterom ta uajmocsnejsa reudelüvauye nemorejo pouiocsti. Nadale sztou pa
merőben lehetetlen. sztou sóul sze nájde, gde deczé 50°« tao u* jma potrejbue knige, i za pisza-
Az eltanitottakat a gyermek megtanulhatja, ideig óráig emlékezetében nya volo potrebocso. Med etaksiin sztálisom vtom tantervi popiszaua piszanya
meg is tarthatja; de a mily hamar megtanulta, oly hamar elfeledi, mert skér nevesenoszt sze lehko /gödi, ingó oímga navcseiiyé, ka naj dejte tou
nem volt saiátja. Gyorsan jött, gyorsan ment. zadobi je ne mogocsuo. fa vucseua s/e to dejte lehko navesi. nistero vöro
A nevelés akadálya harmadszor, hogy a szülök nagy része nem látja vu glávi obderzsi, íli kak hit.ro szí* je tou navesilo, rávno tak hitro pozábi,
át és nem is akarja átlátni a rendes iskoláztatás fontosságát. Tekintve gon­ záto ka je nej bilou uyegvo lasztivuo. Hitro prislo, bitro odislo.
dol kozásmódjukat, ezen nem is csodálkozhatunk. Vcsenya zádim je obtrétyiin, ka sztarisov véksi tao ueprevidi i niti
Azon szülő, aki attól az apától örökölte minden tudományát, a ki azt nescse previditi rédnoga vcsenya znamenitoszt.
sem tudta, „miféle fáu terem a betű.* gyermekét csak akkor küldi az isko­ Poglednovsi mislejnya ruoudus szi ni té uemamo csüdivati.
lába, ha már otthon épen semmi szüksége sincs rá. On sztaris, ki je od ouoga ocso öröküvao vsze szvoje vcsenyé, ki je nej
A tudomány olyan tőke, a mely csak későu jövödelmez; tehát ha itt a zuao tou: „ua káksem drejvi rüszté ta letera“, dejte szanio teda poslo vu
tavasz, melyet oly sóvárogva vártunk, akkor Isten veled iskola a viszont­ soulo, esi gu domá zse /.a nikoj uej terbej.
látásra, mely csak majd a hó leeséskor veszi kezdetét és megy a gyermek Vucsmioszti taksa tikev, stera keszuo prineszé dohotek ; tak esi je tű
borjut, diszuót, no meg libákat őrizni. (Folyt, köv.) szprotoletje, stero szuio tak zsnietuo csukali. tak teda z-Bogom soula do
• y- nazájpogléda, stero pa teda dobi zac.'étek, gda te szueg dőli szpádne, ide
Helyi és vidéki hírek. dejte teocze, szviuyé i drüge nogi pászt. (Nad. pride )
— P ályázat. A felső-lendvai körjegyzői állomás betöltésére pályázat
hirdettetik. Pályázati idő február 28-ika. A folyamodványok febr. 20-áig a Domácsi i zvünszki glászi.
muraszombati szolgalmiról hivatalhoz terjeszteudök he. Az állomással liG7 frt P ályázat. Za szpuoenye felső-leudvarszkoge notariustva meszta
évi fizetés jár. sze pályázat glászi. ProSiiye vremni je február 28. Molbeuicze sze do febr.
— M u raszo m b at község s az itteni kereskedők és vendéglősök 20-ga k-ninras/.ombatskouii szolgabirói hivatali morejo notri dati. Sztanenyeiu
között létre nem jött egyezség folytán a község az általa behajtani elvállalt 607 frt letna plácsa hódi.
S előirt fogyasztási adóösszegnek 1889. évre való beszedhetéso és az adókö­ — Z a to lo k a M ii"as,/.o iiihat slii k o /.,ó g i etisui terzsezi pa
telezettek által behozaudó és fogyasztandó áruezikkid; elleuőriziietésére Szo- korcsmáro'i s/.o sze in* zglihali oher od városa pr-kzéte i uuprepis/.ane
kál József és Sómén János urakat ellenőrökké választotta meg. uotri p.dmrajocse porc/.mszke sutiime na 1889. leto, i záto naj bi od porczie
— A h a d se re g u jjú szervezése és a kis-iparosok. A cs. és kir. plaesmkov ua untri prnmseno potrosecsuo hlágo gór pazüi, szó goszpodje
közös hadügyminisztérium a bőméinek szállítására nézve pályázatot nyitott Szokál Józsel i 8ömci) János za elleuőre zebrám.
és a részvételre a kis-iparosokat is helyezte kilátásba. Erre nézve 4 társulat
alakult: a budapesti, brüuui. kaiserebersdorfi és gráczi katonai ruhatár. A Vojno M'rega na novo orgaiiizeraiiye i m áli innal ri.
budapestinek szükséglete 000,000 írt, a többi háromé egyenként 400,000 írtra C'. kir. közös hadügyminiszter szó ua ledernih izd- lkov lif"i<*lányé <r|.-docs
mg, mely összeg 14 részében a kis-iparosok részesítendő!:. pályázat odprli iuo vu tao vzétji málim mestrom tiidi priliko oln-csi ili. Na
— A e se n d la k i plébánia adminisztrálásával Koii'-z Alajos ottani to gledoucs szó 4 tiváristva nasztauola; budapestinszki, brüuui. kaiserebers-
kápláu, — az admiuisztráczióra való felügyelettel pedig tt. Gáspár Ferenc/, dorfi i grác/.;-,ki c/.oldutskih gvantov napraviteli. Budapestinszkomi potrehnos/.t
muraszombati plébános lett megbízva. GUO jezér irt. ovih trem po eduiui 400 j**zér frt zadene, vu stere sutume V*
— lágy fo n to s tu d n iv a ló ra h ív ju k föl a t. állatbirtokosokat. táti máli nu'stri Midi nmro tao vzéti.
F. é. január 1-én életbe lépett ui állategészségügyi törvény értelmében, ra­ — K z-C ceinliaki (tissina) plébáuie ravnitelsztvom Kousz Alajos tani

gadós betegségben szenvedő állatok után kárpótlást kúp a tulajdonos s pedig odnut káplán. —ua ravnitelsztvo z-gorpazéuyom Fötisztelendő Gáspár Ferencz
az állat becsértékének felét: aj Ha a hatóság keleti marhavészben marad, UHiraszoinbatszki plébános szó zavüpani.
(aulrax) vagy rühkorban betegállat leöletését rendelte el ; bj ha a hatóság Aa edno iiiícxno /.náuye gorxaxovéino máro derzsnijke:
ragadóslob. takonykor illetőleg bőrféreg gyanújában álló állat leölését ren­ Poulek 1889-ga leta januar niciszecza pervoga duéva vö dánoga reudelüvauye
delte *1 és az állaton leöletése után is csak gyanús tünetek észlelt,ettek. A~ za nmro zdrávnoszt gbiloucs, — /a onin — steri szó vuavarin-n betegi vért
állat becsértékének két harmadát aj ha keleti marhavész vagy I jifene gya­ od tóga ed.mi tao plácsáno dobij: kakti: inári czejno to polojno, a) esi biro-
lulja miatt rendelte el a hatóság a bunkózást és az állaton leöletése után vija pri mari kiigo, ah szklezm ln*teg üli szrablivosztno máro dá doj bujti;

is csak a keleti marhavész, illetve a 1énfene gyanúja volt megállapítható. b) esi birovija plüjcsnou ali vuzgrivon betegé lezsécso ali pi tákso dá bujti
Az álhit egész becsértékét, aj 11a a hatóság valamely állat leöletését az uj stera v-kouzsi ma beteg, iuo po dojkláuyi sze beteg vö szkazs •: Nadale mári
törvény értelmében bármely okból rendelte el s az leöb tése után egészséges­ ' 3-tyi tao te placse; a) esi je birovija pmileg kúg". ali szkl znoga betega
nek (ragadós betegségben nem szenvedőnek) találtatott, b) Ha a hatódig lezsécsoj mari doj kolenyé zrendelüvala. ion pri mari sze e-cse za dojkolenyon
vészterjesztó tárgyaknak megsemmisítését rendelt" el. A házi állatok bírt tiidi küga ali pa szklezni beteg poszvedocso. Od máre czejlo vrejdnoszti t.*
kosai kötelesek a birtokukban lévő állatok megbetegülését vagy azok •!- plácsa: a) Csi birovija kákso stécs máro poulek nonve právde dá doj bujti,
hullását a községnek azonnal bejelenteni. A község kötelessége az esetet iuo csi sze po tisztin vö poszvedocsi, ka je tiszto zdravo bilou, pa nej b.*-
állatorvosnak 8 a szolgabiróságnal: intézkedés végett bejelenteni. A vizsgálat tezsno. b) Csi birovija taksa blágo dá na nikoj szpraviti. stero lejko navarno
s a bejelentését díjtalan. A szolgabiróság intézkedése nélkül a hullát elta­ gráta. Taksi vértovje, steri máro derzsijo s/.o duzsui szvojo máro, esi káksi
karítani tilos. A ki ez.-ii pontokat nem teljesíti. 100 írtig meg lesz büntetve, b.teg dobi ali csi zgiju- pri veski poglavárou notri zglásziti. V, ski pogla-
azonfelül pedig ragadós betegségben szenvedő állatja után kártérítést nem !:• )•. váron je pa duzsnoszt t ikse delo pri máre vracsit.-li (kurschmidi) taki notri
— lía lo u u K ötelesek so rsh ú zása. Hétfőn folyó hó 7-én a , - >.giasziti ua dalé politiskoj biroviji, ste*-oj je duzsnoszt nüczno dugováuye
rosházuál az 1869. évben született hadkötelesek sorsot fognak huzni. naprej /.éti. Tákse notie glasenyé brezi szaks- piácse odi. Brezi politiske bi-
— Azon ta rta lé k o s k a to n á k , kik a/. 1888. év deez. 31-ével a rovije szloboscsine veszuyeno máre pokopati neszmi. Sto té punktumé ne
honvédséghez lesznek áttéve, honvéd-igazolványaikat illetékes körjegyzőjüknél obdrzsij S'.e lehko do 100 raiuski peiiiez zastrofa, iuo ober tóga vu betegi
katonakünyvuk visszaadása mellett átvehetik. lezsécsoj mári za tea nikse piácse ne dobi.