Page 9 - Muraszombat_es_videke_1889

Ötödik évfolyam. 3. szám. Muraszombat, 1889. január 13.

# #

A „Muraszombati gazdasági fidk-egylet“ s a „Muraszombati dal- és zene-egylet“ hivatalos közlönye.
- = = M EG JEL E N IK M INKÉN SZOMBATON. ===-
E l ő f i z e t é s i á r : Felelős szerkesztő: VOGLER JÓZSEF. Kéziratok, levelek s egyéb szerkesztőségi közlemények
Egész évre 3 frt. Félévre 1 frt 50 kr. Negyedévre 75 kr. egyelőre szintén a lap kiadóhivatalához intézendők.
Egyes szám ára 10 kr. Kiadó-tulajdonosok: H irdetési díj : 1 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 10 kr
Előfizetési pénzek és reelamatiók a kiadóhivatalhoz VOGEER JÓZSEF és GRÜNBAUM MÁRK. i többszöri hirdetésnél soronkint 6 kr. Bélyegdij 30 kr.
(Griinbaum Márk) intézendók. Njrilttér petitsora 25 kr.
A Mura. Müra.
Évszázadok előtt a hozzánk betekintő magasabb stájer alpok is Pred mnogimi sztou letmi od nász vidévsi visisi stájerszki Al-
örök hóval voltak borítva és igy nem lehetett ott sem növény, sem pesbregovje szó tüdi sz-vekivecsuim sznegom bili pokriti i tak je tam
állal, annál kevésbé embert találni. Nem volt ott más: halál és der­ ne bilo mogocse nájdti niti tráve, ne sztvári, sztem menye csloveka.
medtség. Valószínű, hogy ott, hol ma a Mura a salzburgi, felső és Ne je bilo tam drügo: színért i obdrevénoszt. Gvüsno, da tam, gde
közép-stájer hegyszorosokat és regényes völgyeket futja át, csak idő­ dnesz Müra szalzburgove, zgorno i szredno stájerszke brezsne tesz-
közönként folyt viz a jég alatt vagy fölötte. Mig végre a még most kocse i prelépe i dolíue obtécse, szarao tak pa csaszi je tekla voda
sem teljesen kimagyarázott időviszonyok lassan avagy rögtön változ­ pod lédom, ali ober nyega. Dokecs szó sze obszlednyim, escse zdaj
tak. jobban mondva midőn a meleg légáramlat s a nap heve az örö­ De vö zgrüutani vremni hódi pomali, ali na ednok obrnoli, bole re-
kös jég olvadását idézte elő: a szomszédos völgyekben és lapályokon kócs. gda je toplo vremne i szuncsna loplocsa vekivecsen léd gor-
eleven és borzadalmas élet lehetett. A rakonczátlan hullámok nemcsak sztála: je vu szoszednih delínaj i po ravniczaj zsívo i sztráhovitno
a jégáram által lehorzsolt finom kőport, hanem a jég hátán a hegy­ zsívlenye moglo biti. Bisztra voda je ne szamo sz-lédom dől zvos-
aljába hordott s előtolt kőzeteket is magukkal sodorták cseni fimi kameni peszek, nego po lédovnom herbti iz pod bregé no-
Amidőn az áram e kőzetekkel a lapályos vidékre ért, ahol vad szécse i napre rívajócse pecsíue tüdi sz szebom neszla.
folyása enyhült, e köveket hol több, hol kevesebb mennyiségben, göm­ Té pecsíne, gda szó na ravniczo prisle, gde je pomenykao vödé
bölyűre csiszolt alakban lerakta, ami a meghordott rétegből tisztán tecsáj, je voda kak vu na okroglo zvoscsenaj szpodobaj uyé dől na
kivehető. devala, gde vecs, gde menye stero iz nanoszécse zemleno gibe je
A legnagyobb jégtömegek eltűnése után a hegyekben is szerves csiszto viditi.
élet támadt. Gda szó nájvéksi lédi, preminoli je na tej bregáj tüdi organicsno
Képzeljük magunkat a stájer havasok közé, amidőn még hegyet zsivlenye nasztanolo.
völgyet sflifl őserdő fedett. — A levegő kőddel terhelve és — mivel Képzemejmo sze med stájerszke sznezsuike, gda je escse bregé-
a melegítő napsugarak az erdő sűrűjébe nem hatolhattak — nagyon dolíne goszti presztárinszki iog pokrivao. Zrák je sz-meglov bio ua-
hűvös volt. A temérdek hőmennyiség hónapokig, sőt a magasabb he­ punyen i za volo ka szó topli szuncsni tráki vu logovo gosztso ne
lyeken évekig is heverhetett, mig azt egy melegebb légáram felol­ mogli pridti, — je trno hladno bilo. Pre ninogi szneg je vecs me-
vasztotta. szeczov czeló navisisih mesztaj vecs let lezsao, dokecs ga je edno
Ekkor ismét óriási vízmennyiség jöhetett a völgyek és lapályra, toplese vreme gór sztalílo.
még pedig oly tömegben, hogy vidékünkön az egész Mura-lapályt a T<da je pá prevecs vödé moglo pridti na dolíue i ravnicze, escse
szemközt elvonuló emelkedésekig elözönlötte, murva és kőzetekkel pa telko, ka po nasoj krajíui czelo műrszko ravniczo polejála iuo jo
borítva el mindent. sz-murvov (zemla) i sz-kaményom naszípala.
Hogy mily mértékben és meddig tartott ez, ki nem puhatolható Ka vu káksoj meri i kak dugó je to trpelo, je ne mogocse vö
Az erdők lassankéuti ritkulásával (tán akkor, midőn a tenger zracsún&ti. Sz-retkocsov logóv (vendar te, gda je niorje tam preislo,
ott enyészett el, ahol ma a Sahara sivatag terül el), a hirtelen betörő gde dnesz Szahara püsztina sze razsirjáva) náglo pridocsi topli juzsni
meleg déli szelek és esők már nem találtak oly hőmennyiséget, mint vötri i desdjevi szó zse ne naisli telko sznegá, kak pervle; vödé te-
azelőtt, a vizőzöulések csökkentek s lassan-lassan vidékünk is benépe­ csénye je poinenyávalo i pomalem sze nasa krajína sz-naródom na-
sedett. púnila.
Mivel azonban ezen lerakodások csak laza tömeget képeztek, a Ár je pa to dől naszedjávanye szamo lehki grünt napravilo, po­
folyó medre sem volt állandó és sokkal gyakrabban s nagyobb mére­ sztéi* tekocsih vcdín je tüdi ne bila sztálna i szi doszta vecskrát
tekben változtatta medrét, mint azt mai nap teszi. i sz-véksov merov íszkaia szvoje meszto, kak dnesz.
Ezen futólag tett visszapillantás után mi muramentiek szoros Po étim hitro vcsinyenim nezájglédcm poleg tóga premislenya
értelemben véve stájerföldön vagyunk, mert majdnem minden kőzet, mi kre Műre sztanüvajocsi szmo na stájt^zkoj zernli, ár szkoro vszáki
melyet a Mura-völgyben lelünk, stájer származást árul el. kameu, steroga vu mürszkoj dolini nájdemo iz stájerszko szvoje zhá-
A mi szántóföldünket és alatta a még sokkal mélyebben fekvő jauye kázse.
murvát és az azalatt levő, a jégáram álfal agyaggá gyúrt kőzetet, Naso orátjozemlo, dele dőli escse nizse lezsécso murvo — i pod
sőt meg az aranymosók által nyert aranyat is hozta és hozza még uyov sz-lédom na iloviczo nameseno kaménye, czeló escse zláto, stero
mindig a Mura. zláto peréjocsi doblávajo, je tüdi Müra prineszla i escse zdaj szplój
Szomszédos hegyeink lemosása ezzel szemben nagyon csekély s noszi. Tejh bregov dolpránye je proti tömi jáko maiczko, i z-véksim
többnyire agyagos kinézésű. ilovicsnoga videnya. Csi rávno, ka od tóga vremena, ka sze dől na-
Daczára hogy ezen lerakodások óta már nagy idő múlt el, a s/elo, je zse doszta vremena minolo, dől naszédcsi zemléküp je escse
lerakott földtömeg még mindig nem oly erős és ellenállhatlan, hogy a szploj ne tak inocsen i proti ne sztojécsi, ka bi sze proti bisztre
Mura sebes folyásával daczolhatna. — Ez vidékünkön sokkal inkább Műre tecsenyé posztavo. To je na nasoj krajíui doszta bole vpamet-
észlelhető, mint a stájer határon. És mégis Stájerországban már rég zéti, kak na stájerszkom határi. — I itak v-stájerszkom országi zse
dolgoznak a Mura medrének szabályozásán, holott nálunk még csak zdávno delajo za reguleranye Műre, prinasz szó pa komaj v-premi-
a múlt évben kezdték szerényen és csakhamar be is szüntették a nocsem leti zacsnoli szkerblivo, i li hitro pá gorsztavili delo.
munkálatokat Vu zdájsnem 100 delavnih rok dela tam, gde Müra uas határ
Jelenleg 100 munkás kéz dolgozik ott, ahol a Mura határunkat ti ka, da naj bi nyo v-novo posztelo szpravili.
érinti, hogy azt uj medrébe szorítsa. E munka stájer mérnökök által Eto delo stájerszki inzsineri (merniki) szpelávlajovsi tákso zibeo
vezettetve oly medret nyit a Murának, hogy irányát nálunk — ha odpréjo Müri, ka szvoje meszto — csi poglavársztvo toj nevaruoszti
a hatóság e veszélynek idején elejét nem veszi — esetleg arra fogja prlé zacsétek nevzeine — more biti v-tiszti kráj zeme, gde je pred
venni, hol ezeréves ágya feküdt és hol ma virágzó helységek állanak. jezermi letmi nyéna poszteo bila i gde dnesz lepe vesznicze szojo.
Mi kötelességünknek tartjuk az illeiékes hatóságot ezen veszélyre Mi za szvojo duzsnoszt derzsimo na to dosztájocso poglavársztvo
figyelmeztetni, hogy szakértők (de nem csak egy) küldessenek ki a na eto pogibelnoszt szilno opomínati, da to delo vucseui (de ne szamo
tényálladék megállapítása- és a tavali munkálatok szigorú felülvizs­ eden) sze náj poslejo vö, ka bodo to vidli i lánszko delo szigurno
gálása végett. poglédnoli.
örülni fogunk, ha felszóllalásuuk alaptalan, mely esetben kész­ Veszelíli bomo sze, csi je nasa tozsba ne isztinszka, vu steroj
ségesen beismerjük tévedésünket; de ha a valódi veszély beállna mi­ príliki szmo k-rédi szpreviditi szvojo znorenye, nego csi bi sze isz-
előtt az intézkedés megtörtént volna, akkor feleljen és lakoljon is tiuszka pogibelnoszt zgodíla prvle kak bi kaj vcsinili, te naj odgo-
érte a bűnös. várja i naj trpi za to tüdi tiszti krivecz.