Page 11 - Muravidéki iskolák és könyvtárak az anyanyelv megmaradásáért

9

GÖNCZ László

Gondolatok a muravidéki magyarok nemzeti tudatának állapotáról és
az oktatás helyzetéről (vitaindító bevezető)

A nemzeti tudat állapotának jellemzői

A nemzeti és etnikai kisebbségek kutatásával foglalkozó szakemberek között egy-
behangzó véleménynek számít, hogy a nemzeti kisebbségek megőrzésének fő té-
nyezői az anyanyelvápolás és annak körülményei, az oktatás és a kultúra szerve-
zettsége – azon belül egyebek mellett a könyvhöz, az irodalomomhoz és a könyv-

tárpolitikához való viszony –, a politikai-jogi keretek jellege, továbbá az adott kö-

zösség politikai és más típusú szervezettsége és nem utolsósorban a többségi nem-

zet viszonya az adott közösséghez.

Általában attól is függ egy nemzeti közösség helyzete, hogy milyen nagyság-
rendű és történelmi körülményekkel szembesülő csoportról van szó; inkább jel-
lemző-e rá az alkalmazkodó, illetve beilleszkedő vagy a zárkózottabb, a többségtől
elhatárolódó közösségi attitűd.

A muravidéki magyar közösség esetében rendkívül kis lélekszámú csoportról
van szó, amely az elmúlt kilencven esztendő túlnyomórészt kisebbségben eltöltött
időszaka során elégé rákényszerült (nemegyszer rákényszerítették) az alkalmazko-
dásra, ami értékrendjében, nemzeti tudatának jellegében eléggé észlelhető. Ezzel
együtt is megállapítható – főleg annak tudatában, hogy a nemzeti kisebbségek ha-
tékonyságának vannak objektív mennyiségi határai –, hogy a muravidéki magyar
közösség erőteljes lélekszámbeli fogyása ellenére, néhány területen említésre mél-
tó, értékteremtő tevékenységre tett szert.

Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a kisebbségi státus, ütemét tekintve a többségnél
szükségszerűbben, állandó belső és szervezettségi átalakulásra szorul, aminél
a legfontosabb, hogy a nemzeti tudat feladása semmilyen feltétel mellett sem jelent-

kezhet alternatívaként. Ha az ilyesmi valahol bekövetkezik, akkor ott tényleges
nemzeti kisebbségi csoportról csak múlt időben beszélhetünk. Ezzel kapcsolatosan
ismételten fontos hangsúlyozni, hogy a mennyiségi és minőségi fogyás erőteljes
jelei ellenére, a muravidéki magyar közösségre az említett negatív jelenség még
nem jellemző, mivel több vonatkozásban és számos területen – mint például az iro-
dalom, tudományos tevékenység, amatőr művészeti mozgalom, műkedvelés, anya-
nyelven történő tájékoztatás stb. – ellensúlyozni tudja azt.

A fogyás jeleit erősen magán viselő, azonban még mindig „életképesnek”
mondható helyzet a muravidéki magyarság vonatkozásában nem lehet megté-
vesztő, ezért állandó jelleggel és tudatosan kell foglalkozni a kisebbségi lét alakítá-
sának kérdésével, a tevékenység és a szervezettség rugalmasságával. A „magunk-
kal törődés” azért is nagyon fontos, mert – a közhiedelemmel ellentétben – az eu-
rópai integrációt megtestesítő vagy szimbolizáló nemzetközi testületek és szerve-
zetek alig nyújtanak ehhez külső biztosítékot. Közismert ugyanis, hogy az Európai
Unió keretében általános kisebbségvédelmi normarendszerről nem, vagy csak na-
gyon korlátozott mértékben beszélhetünk. Az is valószínű, hogy e téren a közeljö-
vőben gyökeres áttörés aligha várható…