Page 9 - A családom anyanyelve

magyar nemzeti nyelvterület vasi-zalai regionális köznyelvének jelen-
ségei is.

A vegyes lakosságú területen a magyar–szlovén kétnyelvűség érvé-
nyesül. A Szlovén Alkotmány 64. szakasza biztosítja a magyarok szá-
mára azokat a jogokat, amelyek által egyenjogúan gyakorolhatják anya-
nyelvüket az oktatás, a művelődés, a közigazgatás és egyéb területeken.
Dolgozatomban feltárom a muravidéki nyelvjárás sajátosságait: foné-
ma-, magán-, és mássalhangzó-rendszerét, alaktani sajátosságait és az
egyéb nyelvtani kivételeket is. Nyelvi vizsgálatra megfelelő anyagot
Göntérházán, a szülőfalumban gyűjtöttem, amely a nemzetiségileg ve-
gyesen lakott területhez tartozik. A gyűjtött anyagot magnószalagra
rögzítettem. A beszélő alanyok, köztük Csuka József nagyapám (1919–)
és édesapám, ifjabb Csuka József (1944–), öcsém, ifjú Csuka József
földművesek, akik beszélik a muravidéki tájnyelvet. Dr. Juhász Dezső
nyelvész a hetési nyelvjáráscsoportot a nyugat-dunántúli nyelvjárási
régióhoz sorolja, hiszen a Muravidék apró falvaiban élő őshonos ma-
gyarság nyelvhasználatában – a többi idetartozó nyelvjáráshoz viszo-
nyítva – csekély mértékben érvényesülnek eltérések, különbségek.

1. 2. A muravidéki magyarok tájnyelvének hangtani sajátosságai

Köztudomású, hogy a muravidéki magyar nyelvhasználat két dologban
merőben más, mint az anyaországi. Egyrészt archaikusabb, nyelv-
járásiasabb, éspedig a kétszeres peremhelyzet meg a térség létét merő-
ben megváltoztató történelmi sorsesemények következtében. Másrészt
erősen kontaktusos, a szlovenizmusok megléte ma már nemcsak nyelv-
használati, de tendenciaként nyelvi szintű is egyben. A magyar standard
szerepét a nyelvi érintkezések síkján a szlovén vette át. Egyértelmű,
hogy ez a helyzet a magyar nyelvjárásiasságokat érintetlenül hagyta, s
ezzel egyúttal nagymértékben hozzájárult a konzerválódásukhoz. Oly-
annyira, hogy a legerősebben élő jelenségek elsősorban hangtaniak,
alaktaniak, esetleg szókészlettaniak (KOLLÁTH A., 2004).

A rögzített beszédben néha előfordul a regionális köznyelv interfe-
renciája is, amely nem ritkaság a muravidéki tájnyelvben sem. A táji
köznyelvek a maguk vidékén, így a Muravidéken is uralkodnak a
nyelvhasználatban: a társalgásban és a közéletben is, valamelyest még
az előadói és szónoki stílusban is. De ahogy a nyelvjárásokra állandóan
hat a nemzeti nyelv és a köznyelv, úgy a nyelvjárások, mint eredetibb

7