Page 2 - Muraszombat_es_videke_1885
P. 2

m  k-sterim   i  jász  szlisim ,  zselem,  da
         Egészség,  békesség  és  m egelégedés  nélkül  nincsen  boldogság.
                                                        K    ednouk  zse  nej  U  z-prousztinn  recsm i  i  nyihovomi
      Kívánom   azért,  hogy  a  kínzó  nyavalyák  s  pusztító  járványok  ma­
      radjanak  tőlünk  távol  örökre;  ne  szakítson  ki  a  balál  egyetlen  gyer­
                                                 dUSnÍ  j  l  5  U,X    i  zadovolnoszti  „c g a   bU jzsensztva.  Zselén,
      m ekeket  se  szerető  szülei • karjai*  közül  és  óvjon  Isten  minden  kisde­
      det  a  korai  árvaságtól.  Száműzve  legyen  közülünk  minden  viszály,
      gyűlölet  és  szerencsétlenség  s  ezek  helyett  lakozzék  közöttünk  a   £    t    azm rí
      béke,  szeretet  és  könyörületessé",  teremjen  bőyen  búzánk,  borunk  és   vari  Bong  vszáko  dejtece  od  ránoga  szirotinsztva.
      mindaz,  ami  életünk  fönntartására, jólétünk  előmozdítására  szükséges   Precnána  bojdi  od  nász  vszáka  nezlozsnoszt,  vszáko  odürjavanye
      V égü l  a  „Muraszombat  és  v id é k é in e k   kívánok  sok  olvasót  és  előfize­  i  vszáka  neszrecsa  i  meszto  tej  „a j  prebiva  med  nam,  mer,  Inbézeu
      tőt  s  hogy  az  előfizetési  dijat  olvasó  közönségének  lassan-lassan,  de   szmUenoszt •  daj  nam  Bong  vnogá  szilja,  vína  ,  vszega  pouvatr  ka
      dúsan  visszafizethesse  —   szellem i  kincsekben.   G A Á L   LAJOS.  jam   i   k -zs ítd    naprejpomágauyi  blájzsensztva  potrejbno.  Nakonc.
                                                 “ ” i :    „M uraszom bat  és  vidéke"  novini  doszta  cstenyaror  .  na-
      Valamit a magyarnyelv elsajátításának módjáról.  prejplácsnfkov  i  zselém  naj  t i   liszt  szvojo  naprejplácsno  “ J“ ®
                                                 esten,-árom  pomali,  ali  bogato  názaj  moro  p la w a t.^ .  .J ^ d n lm v m
         (cs.) Újat nem fogok,  nem  is  tudok  e  tárgyban  felhozni, mert vagy  már
      indítványozták  azt,  vagy  pedig  csak  a  dolog  természetes  útjára  mutatok,
                                                 kiucsaj.          ____________
      mely  szintén  régi.
         Hadd  említsem  fel  legelső  sorban  az  óvodákat  (gyermekkerteket).  Meg
      kell  azonban  jegyeznem,  hogy  osak  a  legprimitívebb állapotában  fogadom  el   Nika  od  vcsenyá-forme  vogrszkoga
      az  óvodát,  mert  egy  bérlakás  magyar  óvodunővel,  vagy  ha  ez  nincs,  egy
      magyarajkú  s  érzelmű  asszonynyal,  mely  utóbbi  esetben  a  helybeli  tanító   Nouvoga  ne  zselém,  ni  nevem  vu  tóm  dngoványi  M prejpnnw zti^araC T
      felügyeletére  volna  bízandó  az  intézet  —  megalakítaná  azt:  az  egyes  fel­  zse  ali  preporácsali  ono,  ali  pa  szamo  na  tóga  dela isztínsz   l   P°   '
      szerelések  még  elmaradhatnak  —  keressen  a  természet  ölében  szemléltető   stera  je  zse  tüdi  dávna.   ..
      eszközt:  hogy  annál  több  ily  üdvös  intézet  állíttathatnék  fel  a  nem  magyar   Nájobprvim mám  naprej prineszti detecse obranbnicze. Ali da to °j,ran
      ajka  vidékeinken.  —  Legyen  továbbá  ezen  intézet  egyszerű.  szamo  v-náj  zacsétnejsoj  sztávi  zselém,  ár  edno  z-árende  zeto  Pre^ u‘ !   ^
         Hogy  ezen  intézménynek  még  e  czéljáu  kívül  sok  jó  s  üdvös  oldala   z-ednov  vogrszkov  obraniezov,  ali  esi  takse  nega,  z-ednov  vogrszkog.
      van,  szükségtelen  itt  megemlitenem;  azonban   mégsem  hagyhatom  érintet­  tejnya  i  jezika  znánov  zsenszkov,  vu  sterom  szlednyem  szpadáji  bi  sze  p a . -
      lenül  a  gyakori  tüzeseteket,  melyeknek  többnyire  a  tudatlan,  felügyelet  nél­  telsztvo  obraubicze  na  vu  mesztí  bodoucsega  vucsitela  moglo  zavüpati
      küli  gyermekek  voltak  okozói.  (A   Szombathelyen  most  megalakult  óvoda­  jo  goriposztavilo;  ta  potrejbna  nisterna  szpráva  zdaj  escse  lehko  tá  ösztöne
      egyesületre  e  tárgyban  nemes  feladat  vár.  Szerk.)  —  naj  iszcse  vu  narocsaj  natúré  zápregléd  dugoványe  —   ka  hi  sze  naj  teui
         Ezen  intézményt  már  annál  is  inkább  pártolom,  mert:  mint  anyanyel-   vecs  taksi  zvelicsanszki  obranbicz  moglo  gori  posztaviti  na  ti  nej  vogrsz­
      vét  az  anyatejjel,  úgy  hazánk  szép  nyelvét  is,  e  korában,  a  csecsemőkorban   koga  jezika  krajínaj.  —  Naj  bode  nadale  ta  obranbicza  prouszta.
      szívná  inár  be  a  gyermek!  —  Ha  édes  szülei  nem  voltak  raagyar-ajkuak,   Ka  eto  posztávlanye  zvüntoga  czíla  vnogo  dőlni  i  zvelicsanszki  sztránov
      úgy  legyen  mindenkor  a  magyar  anyja  —   az  ovoda,  a  magyar  atyja  pedig   má,  tou  mi  je  nej  potrejbno  tű  naprejnosziti,  pa  dönok  nemrem  tá  zatuinti
      a  néptanoda.                              te  vnouge  ognye  szpadáje,  sterim  je  navékse  ta  nezevesena,  brezi  pazke  )0-
         Hat  éves  korában,  mint a törvény is  rendeli, a  gyermek  az  iskola  falai   doucsa  decza  zrok.  (V-Szonibathelyi  zdaj  vjedínano  obranbicz-tüvánstvo  vu
      "közé  jut  8  ott  tölti  idejét  egész  11,  illetve  15  éves  koráig.  Ezen  időszakról   tóm  dngoványi  lejpo  goridánve  má.  Brodník.)
      szólani nem tűztem ki feladatomnak most,  csakis  az iskola falain  kívül  töltendő
                                                    Eto  posztávlenyé  ztem-bole  zseléin,  ár  kak  dejte  materszki  jezik  z-rna-
      időről akarok egyet-mást mondani. Hiszen tudjuk, hogy ezen iskolalátogatási idő­  terszkim  mlejkom  czécza  v-szébe.  tak  sosem  naj  bi  nase  domovine  te  1 jpi
      nek jó részét  az  iskolán  kívül  tölti a gyermek; mely idő alatt  —  mint mondani
      szoktuk  —   ismét  rommá  válik  az,  amit  az  iskola  épített.  Tehát  hassunk   jezik  tüdi  vu  tóm  ezájti,  tou  je  vu  czeczátnoszti  vszébe  zelou!   Lsi  szó
      oda,  hogy  oly  módot  találjunk,  melylyel  elért  eredményünket  (itt  csak  a   nyerni  roditelje  nej  bili  vougri,  naj  nyerni  boude  v-szigdár  vogrszka  xnati
      magyarnyelvben  tett  előmenetelt  értem)  biztosíthatjuk.  E z t  e lé r jü k ,  ha   tá  obranbicza,  vogrszki  ocsa  pa  národna  soula.
      g y e r m e k e i n k e t   a lk a lm a s   m a g y a r   k ö z s é g b e   c s e r é b e   a v a g y    \ u  sészt  lejt  sztaroszti,  kak  právda  véli,  dejte med solszke sztené  príde
      s z o l g á l a t b a   a d ju k .         i  tain  trosi  szvoje  vrejmen  czelou  do  12-i  tüdi  do  15  lejt sztaroszti. Od etoga
         Elegendőkép  elértük  czélnnkat,  ha  gyermekeink  csak  a  n a g y   s zü n ­  vrejmena  gúcsati  mi  je  ni  nej  nakanyeno  goridánve zdaj,  szamo odzvuna souie
      id ő t   töltik  mngyarnjku  lakosság  közt,  mely  esetben  az  nj  tanév  kezdetével   szpunvávajoucsega  czájta  scsém  gúcsati.  Ali  da  známo,  ka  etoga  v-soul >  ho-
      ismét  visszatérhetnének.  így  a  tisztán  magyarajkú  lakosok  közt,  az  ovoda  s   décsega  vrejmena  eden  velki  tao  dejte  itak  tüdi  odzvűna  soule  szpunyava;
      a  néptanodában  szerzett  magyarnyelvbeni  ismereteiket  gyakorlatilag  alkal­  v-sterom  ezájti  —   kak  segou  mámo  praviti  —   pá  zrüs  posztáne  ono,  ka  je
      mazhatnák,  mely  ismeret  igy  megszilárdulva,  a  tanítás  koronáját  képezné.  soula  gori  posztávila.  Tá  moremo  tak  delati,  naj  tákso  príliko nájdemo,  z-ste-
         De  szóljunk  e  terv  olcsó  s  czélirányos  kiviteléről  is.  rov  to  doprineseno  v-csenyé  (tü  szamo  to  vu  vogrszkom jezíki  oprávlen,  na-
         Népünk  szegény  nyelvét,  a  vend  nyelvet  ritkán  iparkodnak  elsajátítni,   prejidejnye  razmim)  lehko  ogvüsaino.  Tou  sze  zgodí,  esi  naso  deczo  vu  pií-
      igy tehát az egyik  olcsó mód:  a  csere nagyon  gyér  alkalom  lesz;  marad  még   licsne  vogrszke  vesznicze  v-soulo  ali  na  szlüzsbo  dámo.
      két  eszköz,  u.  m.  a  gyermeknek  kiadása  magyarajkú  községbe  szolgálatra,   Zadoszta  szmo  k-ezíli  prisli,  esi  do  decza  szamo  vu  tóm  velkom preliaj-
      vagy  fizetés  melletti  eltartásra.       nyanyi  med  vogrszkoga  jezika  mesztancsari,  vu  sterom  szpadáji  bi  z-zacsét-
         Hogy  vond  népünk  gyermekeit  szívesen  küldi  magyar  helyekre  szol­  kom  nouvoga  solszkoga  leta  pá  lehko  nazáj  domouzprisli.  —   Tak  bi  lenko
      gálni,  az  ismeretes;  de  hogy  a  szüle  gyermeke  után  fizetne  is,  az  már  rit­  medtimi  vogrszkimi mesztancsari  vu  obranbiczi  i  vu  národnoj  souli  szpráv-
      kább  jelenség, mert anyagi állapota nem engedi,  különösen  pedig,  mert  szük­  leno  vogrszkoga  jezika  znánye  príliko  meli  nűczati,  stero  znanyé  etak potru-
      ségtelennek  tartja  az  ily  kiadást.     jeno,  bi  vcsenyá  korouno  zadenolo.
         Legyen  megengedve  most  arról  szólnom,  hogy  mennyiben  lehetne  főúti   Ali  guesmo  od  tóga  naminyávanya  fal —  ino czilnogo  vözpelávanyi  lü li.
      jelenségeket  a  magyarnyelv  terjesztésének  szolgálatába  fogadni  ngy.  hogy  az
                                                    Nasega  szlovenszkoga  národa  jezik  sze  vougri  jáko  nej ascsijo  navcsiti,
      eredmény  áldásos,  á lt a lá n o s   legyen,  tehát  nemcsak  az  egyedi  eredményt,   tak  ta  edna  fal  prílika  memba  jáko  rejtko  nüczana  bon;  —   osztáne  escse
      hanem   az  általánost   akarum  vele  elérni,  azaz:  képezze   a  tanításnak   dvouja  pont,  kakti  deczé  tádávanye  vu  vogrszke  vesznicze  naszlüzsbo,  ali  na
      koronáját.  —
         Hogy  a  nép  gyermekei  szívesen  mennek  s régi  szokáson  alapulókig jár­  drzsánya  za  plácso.
      nak  is magyarajka községekbe  szolgálni, az tény ;  iparkodjunk  azért  azt  minél   Ka  nas  szlovenszki  národ  szvojo  deczo  rád  posíla  na  vogrszka  mejszta
      jobban  általánossá  tenni,  egyúttal  oda  hatni,  hogy  oly  magyarajkú  közsé­  szlözsit,  tou  je  znáno;  ali  ka  bi  roditel  za  szvojim  detetom  plácsao  tüdi,  tou
      gekbe  menjenek  szolgálni,  ahol  tisztán  beszélik  a  magyar  nyelvet.  je   zse  bole  rejtka  zgodba,  ár  nyerni  nyegva  sztáva  nedopüszti  i  naimre  za
         Ez  ügyben a  magyar községek néptanítóihoz  intézzünk  felhívást.  nepotrejbno  drzsi  etakse  vödávanye.
         Ok  ugyanis  tudathatnák  velünk  idejekorán,  hogy  hány  őrző-gyermek   Naj  mi  dopüscseno  bou  zdaj  odtoga  nika  praviti,  na  keliko  bi  megou-
      szükséges  |az  ottani  gazdáknak  s  mily  feltétel  mellett  fogadják  fel  ezen   cse  bilou  tá  vise  imenüvana  znanujnya  ali  szi  prílike  vu  vogrszkoga  „czica
      gyermekeket,  végül  bajlandók-e  a  gazdák  fizetés  mellett  idegen  ajkú  gyer­  razsürjávanya  szlüzsbo  najéti  tak,  ka  bi  vcsenyé  blagoszlovno  i  vszepov-
      mekeket  2— 3  hóra  elfogadni.  Ezen  idegenajkú  gyermekekre  azután  a  hely­  szudno  bilou,  ár  nescsem  szamo  pri  ti  edni  tó  czil  doszegnoti.  nego  vsze-
      beli  tanító  volna  hivatva  felügyelni  s  nekik  egyhen-másban  utasítást  adni.   poprejk  pri  vszaksem,  tou  je  tou  naj  vcsiní  eto  nasega  vcsenyá  korouno.
      —   így  az  a  jó  is  el  volna  érhető,  hogy  gyermekeink  nem  egyenkint, hanem  Csi  národa  decza  rada  ide  i pouleg sztáré  návade tüdi hodijo vu  vogrsz-
         Hisz  Magyarország  édes  hazánk  —   ez  a  szülő  édes  anyánk;  —   nem  !   Yidite  drági  priátel,  na  tóm  faláti  zemlé,  steroga  za  Vogrszki  Ország
      volna  hát  hálátlanság  a  gyermekektől,  ha  édes  anyjuk  nyelvét  meg  nem  ta­ j  i  za  naso  domovino  imenfijemo  —   zsiví  <>— 7  milionov  vogrov  i  40— bojezer
      nulnák  akkor,  midőn  arra  alkalom  nyílik.  I  szlovenezov,  tak  vogrszkoga  jezika  lűdih  je   sztoukrát  vecs, kak  szlovenszkoga
         Látja  édes  barátom,  ezen  a darab  földön,  amelyet Magyarországnak, édes  I  jezika.  Csi  tak  sztou  krát  vecs  lűdih  nászoproszi,  ka  bi  sze pouleg szlovensz­
      hazánknak  nevezünk,  —  él  (»— 7  millió  magyar,  és  mintegy  40— 50 ezer vend   koga  jezika  i  nyouv  vogrszki  jezik  návcsili  —   jeli  nála  to  ne  zapovídávlc
      ajkú  polgár,  tehát  a  magyar  ajkú  több  mit  százszor  annyi,  mint  a  vend  ajkú.  zse  szántó  postene  duzsnoszti  znanoszt,  naj  tömi  zselejnyi  zadoszta  vcsinímo.
         Ha  most  ez  a  százszor  aunyi  ember  arra  kér  fel  bennünket,  hogy  a   Pouleg  tóga  je  tak  jáko  naturálszko,  kaj  je  právda  vogrszka  i  ka  nancs
      mi  vend  nyelvünk  mellé  még  tanuljuk  meg  az  övét  is.  nem  a  tisztességes   nemremo  z-vészi  sztoupiti,  ka  hi  nebi  nám  potrejben  bio  vogrszki  jezik.  1  z-
      kötelességtudás  parancsolja-e,  hogy  kívánságának  eleget  tegyünk?  velkim  baszkom  hódi  i  tou,  esi  nam  ne  trbej  v-szigdár  po  vészi  iszkati  cslo-
         E  szerint  természetes  dolog,  hogy  magyarul  törvénykezünk,  hogy  a  fa­ |  véka,  ki  hi  nam  nikelko  vogrszki  rédov  —   raztolmacso!
      lunkból  is  alig  léphetünk  ki  a  nélkül,  hogy  a  magyar  nyelvre  szükség  ne
                                                    M.  V-tom  zse  puno  isztino  májo  goszpon  notárus.
      volna  és  hogy  ugyancsak  haszonnal  jár  az  ránk  nézve,  hogyha  minden  sor
      Írásért  nem  kell  befutni  a  falut,  és  embert  keresni,  ki  azt  nekünk  meg­  X .  Ali  csi  bi  sze  i  najso  taksi  cslovik,  ki  szám  szvoj  haszek  nevej
      magyarázza.                                dohro  proprijéti  miszlivsi,  ka  nyerni  nej  trbej  znati  vogrszki  jezik,  escse  i  té
         AL  Abba  már  tökéletes  igazsága  van  notárus  ur.  de  zs-nyéj  (najmre  z-tou  novine)  velki  haszek  zajímao.  Ar  hodo  v-nvej  hasz-
         A-  De  ha  még  olyan  ember  akadna  is,  aki  nem  tudná  a  saját,  maga   novitna  kázila.  Kak  trbej  csedno  pole  obdelati;  kak  z-véksim  baszkom  máro
      érdekeit  jól  lelfogni  és  . zt  gondolná,  hogy  neki  bizony  annak a  magyar  nyelv­  krmiti.  Najdejo  sz  vnyej  právde.  stera  vszáki  domovincsar more znati.  Z-ednov
      nek  a  megtanulására  nincs  szüksége;  az  is  kénytelen  lenne  meggyőződni,   recsjov:  esi  sze  je   stoj  ka  vo  detinsztvi  vcsio,  to  tejko  szi  z-tov  novinov  po-
      hogy  annak  az  újságnak  az  olvasásából  hasznot  merít,  mert  lesznek  benne   uoví.  Ki  je   pa  za  műdo  sze  vcsiti,  ou  sze  pa  lejko  vési.
      hasznos  útmutatások  a  föld mi vetésre  nézve  —  felvilágosítások  a  helyes  mar­  M.  Ka  pa  trbej  plácsati  za  nyo,  goszpon  notárus?
      hatenyésztés körül,  —  ismertetve lesznek  a  törvények, amelyeket  tudni  minden
                                                    X.  Ne  zoszágajte  sze  Miska  —   nej  doszta.  Szamo  75  krajcarov  na
      polgárnak  szükséges,  egy  szóval  a  ki  gyermekéveiben  valamit  tanult,  az
                                                 fertao  leta.  Dobite tak  za  té  péneze vszako  nedelo eden  novino.  To  je   vküp  13
      azt  gyarapíthatja,  aki  elmulasztotta:  pótolhatja.
                                                 novin.  Ni ti  ne  kosta  tak  edne  t; krajcarov.  Csi  te  to novino  szamo eden  fertao
         M.  És  mit  kell  azért  fizetni  notárus  ül ?
         N.  Meg  ne  ijjedjen  gazduram, nem  sokat  mondok,  csak  75  kr.  egy  fer-   leta  steli  Miska,  tak  previdite,  ka je  vsze velka isztinn,  ka szám vám  právo.  —
      t '  y  szt emlői e,  kap  ezért  minden  vasárnap  egy  újságot  vagyis  összesen  13   Ka  de tak, dáj  lloug!   K.  K.
      Untot,  i.em  kerül  tehát  egy  drb  »i  kiajczárlm  sem.  —  Ha  igy  fertály  esz­
      tendeig  olvassa  gazduram,  tudom  bizonyosan  meg  fog  győződni  az  általam
      most  ehnondettak  helyességéről.  Hegy  úgy  legyen  —   adja  Isten!   1\.  K.
   1   2   3   4   5   6   7