Page 5 - Muraszombat_es_videke_1885

Kúiiralok, levelek • egyéb szerkesztőségi közlemények a E l ő f i z e t é s i á r :
szerkesztőséghez intézendők. Égése érre S frt Félévre 1 frt. 60 kr. Negyedeire 75 kr Hirdetési díj : 4 hasábos petifsor egyszeri hirdetésnél ő kr
többszöri hirdetésnél soroiikiut 4 kr. ltóiyegdij 30 kr.
Egye* szám ára 10 kr. — Előfizetési pénzek és r e e l a m a -
K é z ir a t o k v is s za nem a d a tn a k .
t i ó k a kiadóhivatalhoz intézendők. Nyílt-tér petitsora 25 kr.
Szükséges-e Muraszombatban hetivásár? I Joli je potrebno v-Szoboti vszaki fjeden edno
Nem fogok csalódni, lia azon m eggyőződésnek adok kifejezést,
drobno ali tjédna szenye ?
m iszerint a t. olvasó velem együ tt jó lélekkel igenlőleg vá la szol;
M iszlim ka sze nevkánim, esi tou právim, ka szmo na tou gle-
m ert a lig szorul m agyarázatra. A hetivásár — m ig egyrészt községünk­
doucs vszi ednoga mislenya ino vszi práviino, ka je potrebno; ár je
ben általa az anyagi gyarapodás eszközöltetnék, másrészt különösen
nej potrobno tolm acsiti, ka tjédna szenye dokién bi zednoga sztrána
napi szükségleteink előnyös és könnyebb beszerezhetése érdekében az
Szoboto jáko pomágalo, zdrűgoga sztrán bi szobi vszaki ka nyerni
épen nélkülözlietlen, mint a következőkből is kitetszik:
za kübnyo ino drüjgo bizsué potreboucso povszem szega potrebno
Helyben a közvetítés term elő és fogyasztó között a legkínosabb
etak naj lezsej notriszpravo.
körülm ények közt sinlődik. A term elő oda van utalva, m iszerint ön­
Priuasz je sztális med kűpczom ino odávezom jáko zsaloszten.
maga keressen term ényeinek fogyasztót. — Házalni kénytelen, hogy
Odávecz je nájrnre prisziljeni szám szvojem i blági küpcza iszkati.
végre is annak adja oda term ényét, ki a legkevesebbet Íg é ri érte;
Od hizse more ponüjati ino naszlejdnye tisztom i odati, steri nyerni
m ert nem akarja újra kezdeni a házalást.
je za nyegovo blágo náj menye obecsao, záto ks sze nescse znouvics
E llen k ezőleg ha valaki olyat, mi a napi szükséglethez tartozik ,
od hizse do hizse trüditi. P rou íi pa esi stoj kaj táksega íscse, ka
keres, m int: főzelék , gyümölcs, baromfit, fát, tejet, tejfölt, vajat, úgy
je vszáki dén potrebno, nájrnre: szkülio, szád, zsivázen, drva, mlejko,
nem tudja, hol vegye. K énytelen cselédjét egyik háztól a másikhoz
vrnye, zmoucsaj, nevej de dobij küpiti, dokién drzsincse znouvies na
küldeni és sok esetben ig y sem kapja meg, m ire szüksége van ; m ig
dugó pout posle, naj meszto tóga nakanyenoga káksi drüjgi zsivis
végre cselédjét újból vándorútra küldi, hogy a kívánt élelm i czikk
pri neszé.
h elyett mást szerezzen be.
N aj sze eto nepotrebno iszkanve ino kűhnszke vertinye szkerb
E zen felesleges lótás-futás s á házi asszony — akár eladó, akár
pretergne, naj sze med küpczom ino odávezom véksa lehkouta szprávi
vevő — gondja megszüntetésére, valam int a term elő és fogyasztó je droubna tjédna szenye szögurno potrejbno.
közti forgalom megkönnyítése érdekében okvetlen szükséges a h e t i ­
v á s á r . N ego efo szenye naj nesztojí szamo za zsivis, nego za vsze
ti^zlo ka kszakdenésnyoj potrebeucsi szlisi, kak drva, lejsz, vszako-
A hetivásár azonban necsak élelm i szerekre szorítkozzék, hanem
jacsko szilje, tücsna mára (telezi, prójniki), etakse szenye zadovoli
képviselje mindazt, mi az életszükséglethez föltétien szükséges, mint
kam trszcza kain vertinye ár obedma nisteri rajnski haszka vzsebki
fa, különféle termények, vágó-m arh a (borjú, disznó), ez által valódi
osztáne, stere zdaj tomacsom moreta prejkpflsztiti. — E tak bi sze
czéljának felelne m eg és a takarékos házi asszonynak, de magának
vérszlvo zsivázni jáko podiguolo, ár bi dobre vertinye na szvojo tücsuo
a földniivesnek is, ki most egyedül alkusz- és szatócsra van u talva:
zsivázen vszigdár gvüsne küpcze mcle.
nem egy forin tot hozna a konyhára.
Etak bi sz v-nasoj k raji ni vérsztva gerpom ágala ino vszakojacski
Ily módon aztán közvetve a barom tenyésztés is emeltetnék, mert
dohoudki bi sze povéksavali.
a tenyésztő mindenkor találna vevőre is.
Ebből folyólag környékünk gazdasági állapota emelkednék, anyagi Ovacsi telikájse ncszmejmo pozábiti, ka sze vpridoucsem leti v-
gyarapodása előm ozdiftatnék és a kereskedelem élénkülne. Radgonyi zseleznicza odpré, záto zse naprej uase terstvo na nouvi
N e feledjük továbbá: Regedében a vasút a jövő évben m egnyit- zsijtek moremo nabüditi, naj éti vm eszti nasemi trstvi placz naprá-
vimo ino odáveze nepresziljávam o szvoje rejeno meszto zapüsztiti,
tatik és ig y kettős érdekünkben áll, hogy nálunk a kereskedelem
már eleve élénk alakot öltsön ; hogy helyben központot teremtsünk, ino szvoje blágo v-sztrajnszkom meszti odávati, ka bi prinasz rávno
tak dobro lehko vpejneze szpravili, etak nasi pejnezje doíná osztánejo
— hogy a term előket ide szoktassuk és ne kényszeritsük — kedves
szülőhelyünket m ellőzve — árúikat, m elyek piaczunkon épen oly jó l ino bodemo sze tém lezsej nase dácse ino drüjgi oezsáv rcsüvali.
elk eln én ek : R egedébe vinni, egy idegen várost élénkítsenek és áruikért Tak miszlim, kabi szi nas mládi, delaven, rázumen nouvi varaski
bevett pénzt m indjárt ott is hagyják, m elyre — hogy adóinkat meg­ birouv lejpi szpomenek ino veliko zaliválnoszt pred varasáuezmi
fizethessük — nem kis szükségünk van. szpravo, esi bi sze pascso eto tak jáko potrebno drobno, tjédna szenye
A z t hiszem, hogy a munkás, intelligens fiatal uj városbiránk Szoboti ino czejloj krajini vöszpraviti, ino lehko nam vörje, ka bo­
hálára kötelezné le magát, valam int városunk legnagyobb elis- demo nyega vu tóm deli vszi mocsno podpérali.
T Á R C 2 A. Kaj szi Miska gazda ino goszpon notárus v-császi
v-császi guesíjo.
M. Dober dén goszpon nőtáras.
Notárus uram és Mihály gazda beszélgetései. N . Boug dáj vám tüdi Mihál — no ka dobro szte steli ?
M ihály: Szerencsés jó napot kívánok notárus ű r! M. Szkoro szám prav nevem goszpon notárus, — te dni szem od bi-
Xófárus: Adjon Isten magának is Mihály gazda, — no mi jót hozott? rovíje niksa píszma doubo, i geto ni píszati ni esteti nevem, mogo szám
M. Bizony magam sem tudom még nótárus űr! Valami igazságot kap­ dománye delo szvoje tak niháti i knyim pridti, naj opitam ka zdrzöávajo vu
tam a bíróságtól a napokban, s mintán én sem Írni sem olvasni nem tu­ szebi ? Tak dobri naj bodo — naj pregléduejo.
dok, kénytelen voltam abba hagyni otthon munkámat, hogy eljöjjek és X . Bőgnie szó znamenita Mihál, stera sze vnyfk pisejo; ár prájh tráv-
és megkérdezzem mi van ebben az Írásban ? nik vas preminoucso jeszén od szouszeda Stevaua za 300 rauiski kupiéin,
„V. Bizony Mihály gazda ebben nagy dolgok vannak nem is kisebb birovija zdaj na licitácii odá.
M. Bogme ga ne odá — esi jes/.to kaj pravice pod nébov. Vej szem
mint hogy azt a rétet, melyet István szomszédtól vett a múlt őszön 300 fo­
rintért, most bírói árverésen eladják. ga jász z-redovnim kontraktusom kűpo, pri griintni knignj na szvoje imé
prepíszati dao, deszéti péuez od nyega plácsao, letosz ga koszio; — nemro
M. De bizony azt nem adják el, ha van igazság az ég alatt! Hiszen
én azt rendes szerződés szerint megvettem, a tkünyvnél nevemre Írattam, a tak driigoga bidti, nego li moj.
X. Vsza tá vám vörjem lübléni prijátel moj, ali birovija ga dönok
vételi illetéket befizettem, már a nyárban kaszáltam is, ugylehet-e az valaki
záto odá, — i célon po pravici.
másé mint az enj'ém. _ , . Gda szte trávnik kűpili, jeli szte dáli poglednoti, ka je teda zse 200
X . Mind elhiszem én azt édes atyámfia! — De azért azt mégis elad­
raniski dugá pri griintni kuigaj na nyega bilou zpelauo ?
hatja a bíróság, és pedig egészen igazságosan . , M. Na tou szem jász bogme nej pazo.
Mikor a rétet megvette, meguézte-e a tkcnyvnél, hogy arra mar ak­
X. Víste M ihál! Grüntne knigo szó od tóga, naj vszáki ki tani ka
kor 200 frt be volt táblázva ? z-pitáva zezvej z-keliki i káksi tálov sztoji cejlo imánye? — Koga sze po
M. Arra bizony én nem ügyeltem ! . . pravici dosztája? — Jeli jeszte kaj bremena na nyem? Kakse doubi i kelko
X . N o látja Mihály uazda ! A telekkünyv arra való, hogy mindenki,
je? Csi jeszte kaj dngá na nyé gorzpelano, tou sze tak tuá razmeti, kaj
a ki ezután a telekkönyvi hivatalnál kérdezősködik, megtudhassa imnu ré­
esi Sze z-eejla ali pa nyega edem tao — odá ali seuka ali kuk örocsína
szekből áll valamely birtok, ki annak a jogos tulajdonosa — van-e azon komi stó s/.ledka prejk dá — , ki j“ je pi>jk vzéo, tou bremen de dűzsen
teher — milyen és mennyi? Ha egy követelés be van táblázva valamely tüdi nosziti. — Ták.se bremeu je k-griintni tak prikapcseno, kak tejlo k-düsi.
birtokra, az annyit jelent, hogy ha az a birtok, akár elada., akar ajandeko-
— Miszlim prevídite Mihál, ka je t.ou tak prav. Ví szte pozábili poglednoti,
1ÍS, akár öröklés ntjáu bárkinek adatik, az nj tulajdonos a mar feuallo ter­
nejli bi kaj bremena na té griint bilou gor/.pelano, i zato Bze zdaj za volo
het ebből a birtokból viselni tartozik, — Ez a teher úgy borza van nőve
dugá vas kfipleni trávnik odá.
a birtokhoz mint a test a lélekhez! Azt ngy hiszem belátja Mihály ga.da, ° j|y Tak s/e mogoucse griint táksi, na sterom gorzpelanoga bremena
kaj jeszte, nemro küpiti breztoga kaj kiipec kváren nebi bio?
h° ey ön ^mulasztotta megnézni, vájjon nines-e terhelve azon birtok, melyet