Page 9 - Muraszombat_es_videke_1885

T. évfolyam.
szám. Muraszombat, 1885. január 18.

M A G Y A 11
D
E
V
N
N Y E L V Ű V E G Y E S T A R T A L M Ú H E T I L A P .
- 3 I E G J E L E X IK n i M H \ V A S A H X A P . - --
kéziratok, levelek i egyéb szerkesztőségi közlemények a E l ő f i z e t é s i á r :
szerkesztőséghez intézendók. Egész évre * frt. Félévre 1 frt. 50 kr. Negyedévre 75 kr Hirdetési dij : 4 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 5 kr.
többszöri hirdetésnél soronkint 4 kr. Bélyegdij 30 kr.
Egyes szám ára 10 kr. - Előfizetési pénzek w r ^ r l a n u -
K é z ir a t o k v is s z a ueiu a d a tn a k .
t i ó k a kiadóhivatalhoz iutézendők. Nyilt-tér petitsora 25 kr.
A sok tanács.
Doszta tanácsov.
Sokszor nevetséges, néha veszélyes is az a sok jó tanács-oszto­
Ynogokrát je szmejsno t c s ís zí jo pa skodiivo telko tanácsov
gatás, a mit boldog-boldogtalan azért ereszt világgá, hogy azzal se- dávatí, stere szrecsni ali neszrecsni cslovik dáva szvojem i blizsnyem i
gitseu em bertársain.
naj nyerni pomagati more.
K in t ezen világ-boldogitásból mindenkinek a maga része! Á l­
Táksili tanácsov vszáki zado?zta d ob i! naj szó goszpoudje vládni
lamférfinknak, papoknak, hivatalnokoknak, tanítóknak, nagy- és kis­
ali dühovni, csasztniki ali vucsitelje, mali, ali velik i zem elszki, ple-
birtokosoknak, — de legjobban a szegény főldm iveseknek.
menitási, Háj vecs pa szirouiák zemlodelavcn cslovik. — „E to je nej
— r E z sem jó, az sem jó ; e zt kellene tenni, azt kellene tenni,"
dobro, ono je nej dobro, etak bi moglo biti, ovak bi moglo biti, teda
— akkor a szegény ember sem lenne földönfutó, véres verejték (1
bi sziromák cslovik sze nej sztepao po szvejti, nego krvávo szvoje
munkájának akkor nem más, hanem maga vehetné hasznát" — stb. zaszlüzsenye szám bi vzsivao."
sok jó tanács daczára a világ sora még sem változik. —
A li poleg vszega tóga vnógoga tanácsa szvejt sze li po szvojem
N ^ O n e r t azon jó tanácsok egy része vagy elkésett, vagy korai, vagy
sztárom rédi v rti i obrácsa, vsze p ri sztárom osztane, da ovi dobri
ha alkalmas volna is - - nincs a tanács m ellett a kalács! A k i nincs
tanácsi ali prekeszno ali prerano szó prisli.
benne a bajba, könnyű annak b e s z é l n i , s igen jó orvosságát tudja „P o le g dobroga tanácsa li nega beloga kolácsa." — „Leh ko
m indenki a főfájásnak: m ikor a szomszéd feje fá j!
táksi guesi steroga gláva neboli." — Nam szó zse tftdi doszta lejpi
M ondtak nekünk is sok szép jó szép tanácsot — de k e v e s e n
tanácsov dávali, ali kak i kakda bi trbelo vtaksem liipi delati csi-
m u t a t t á k m e g , hogy a mi helyzetünkben mit tennének maguk. niti, to szó nam pozabili povedati. N ej je csűdo, esi, je dober tanács
N em csoda, ha a jó tanács is roszat szült. — P éld á u l: nej száda rodio dobroga- N a p rilik o: — M i vszi dobro vejmo i
M egm agyaráztatván, átláttuk s ma is hiszszük: hogy Isten ál­ známo, da je veliki bozsi blagoszlov (drüstvo zavaróvalnicze) asze-
dása az a biztosító-intézm ény. kuráncz, da esi szm rt neniila poberé ocso, ki vszakdenésnyi krüli
H a a sors csapása kiragadja az élők közül a kenyértkercső csa­ prip rávla szvojoj. drözsini i czeloj liizsi, ki pa je tüdi zavarvani bio
ládfőt, a szegény özvegy, a gyám oltalan árvák a biztositó társaság­ za szvoje zsivlenye, a zdaj pa sziróta dovica, deca szirotinszka, do-
tól — m ert az apa élete biztosítva volt — m egkapván a biztosított bijo nájein od drüstva zavaróvá!noga. — Csi tócsa ogen i drüga
összeget, — ha tűzvész, jégk á r ér bennünket, a biztosítás szerint neszrecsa nász doszégne, zavaroválni mi v-dárce i zgübo lezsej pod-
veszteségünket m egtérítvén : enyhítve lesz a sorscsapás. neszémo.
Nálunk ez is másként történt, s másként történik ma is. — A li pri nász je tó nacsi negda biló, pa zdaj tüdi. — Szkoro
Csaknem minden trafikos és „term én y-ü zlet“-tel kereskedő egyén vszáki trafikans je tüdi ágens pri káksem czifrasztom drüstvi, stero
egyszersm ind ágense valam elyik czifra nevű, de másként nem ösmert nam je szploj nepozuano, potom szkoro vszáki mejszecz sze prípedajo
biztosító-társaságn ak; ezeken kivül csaknem minden hónapban fiakke- ali prijaliajo dvá trijé goszpoudje, ki májo glázsena ocsáj, zsute szvetle
ren va gy lóháton m eg-m egjeleut két-három u r --------- szem üveggel, láncze na vöraj, szvetle prsztanke na rolcaj i koga li morejo vloviti,
nagy sárga lánczczal, fényes gyűrűkkel ujjain s a k it csak m egfog­ prisziljávajo ga (aszekurirati) zavarvati sze próti szinrti, ognyi, tocsi.
hattak — biztosítottak annál mindent: életet, tüzet, jeget. — Nem A potom bit.ro je priso b lagoszlov!!
is késett az áldás! N ej je minulo pol leta, zse szó nasi lüdjé bili obtozseni v-Bn-
F él év, — egy év ala tt em bereink mind perelve voltak Buda­ dapesti, v-Ocsáni, v-Abouyi, v-Kanizsi, v-Soproni.— Za tri dui trbej
pesten, Ócsán, Abonyban, Kanizsán, Sopronban 6, 7, 10— 14 frt és plácsati ali sze pa szpravicsati zato, da je právda na vekszl. A li
já r. erejéig. Három nap ala tt fizetni k ell vagy kifogásolni, — mert ka baszni tak ózdalécs sze brániti právdati, da to doszta kosta
váltó-per. U gyde o ly tá voli helyen többe kerül a védelem, mint a pa v császi nepomága. K i záto hitro plácsati nemore, ekzekuczio
fizetendő összeg — s nem is biztos. A ki gyorsan fizetni nem tudott, dobi ino meszto pomócsi i trósta more plácsati do 40, 50, 60 fo-
m egexequálták — s a biztosítási rem ény belekerült 40, 50, 60 frtba. rintov kastigc.
P e d ig m ily egyszerű itt is az igazság s m ily kis fáradságba ke­ P a vendar kak szvetla je éti pravicza, kak malo trüda, pa bi
rü lt volna a biztosítás áldásos volta m ellett m egm agyarázni azt is, sze vsze szrecsuo popravilo, da bi sze stoj najso ki bi raztolmacso,
hogy m ilyen baj kerekedhetik abból, ha a most 3— 4 évről szóló da na 3, 4 lejta duzsrio plácsilo, esi sze popunoma ne zgodi, gda
biztosítási dijak fedezetére k iá llíto tt — néha pénzösszegben ki sem pretecsé vekszl — káksa sztoga pride n evola! — Csi sze tüdi rasz-
T Á R C Z A. Kaj s z í Miska gazda ino goszpon notárus v-esászi
v-császi guesijo.
M iska: Naj meni raztolmacsijo goszpon notárus, ka zadene po szlo-
Nótárus uram és Mihály gazda beszélgetései. venszkom vérsztva drüstvo ? Zse vecskrát szám csüo od tóga guesati, ali záto
povszemszega itak nerazmim, ka tou pomejui?
if . Mondja csak notárus nr, mi az a gazdasági egyesület ? Sokszor hal­
Nótárus: Priátel! Vérsztva drüjstvo je vu nasem zseleznom várraegyővi
lottam róla beszélni, hanem egészen nem vagyok vele tisztában, hogy mi­
kép ran az? oni posteni lűdi ino neotepenoga zsijtke (právim posteni lűdi ino mozsov,
steri nekrádnejo. ne uovijo pa temuicze nepribajo) etaksi mozsov drüjstvo
-V. Barátom! A gazdasági egyesület Vasrármegyében azon becsületes
je eto, steri sze szvojim podpiszkom zavézsejo, ka bodo zdelom ino szót
és feddhetlen előéletű (csak a becsületeset mondom, mert aki lopás vagy sik­
kasztás miatt be volt csukva, azt nem veszik be) amint mondom, tehát azon iu ocsjouT vértivanye uaprejpomágnli.
becsületes és feddhetlen előéletű férfiak gyülekezete, akik aláírásukkal ma­ K ak Tii ednoj obcsini zsivoucsi lüdjé edno vküp podocsnoszt vözadenejo,
gukat arra kötelezték, hogy egyesült munkálkodással a földmivelést es a naj obcsine k otrige eden tóga drü jgoga podpérajo: ráTuo tak szi m orete t í
M. Tért Zseleznoga Tárinegyóva vérsztva kotrige m iszliti, stere csigli vu czej-
gazdáazatot minél előbbre haladni segítik.
Amint az egy községben élő emberek együtt képeznek egy egészet, a lom várm egyövi ráztepeno prebivajo, edno tákso obcsino vözadenejo, stere
obcsine vszaka kotriga vszako leto záto plácsa edno gvüsne snmo vu drüzs-
melynek rendeltetése, hogy a község tagjai egymást támogassák, úgy a
.Vasm egyei gazdasági egylet* tagjait, habár azok az egész vármegyében szét­ beno kaezo, naj etak zjákosztnim iuo telovnim tálom tiszte pom ága, steri
zemlou delajo, steri szploj zem elszkoga dohoudka zsivéjo.
szórva és külön községekben laknak, egy olyan községnek képzelje Mihály
gazda, amelynek minden egyes tagja azért fizet évenkiut bizonyos összeget Naj lüsztro navesij kak terbej csedno iuo zdobijeskom vértivati.
az egyleti pénztárba, hogy az igy egyesített erkölcsi és anyagi erojel, a Naj pu szvoji poglaváraj zná orszácskim ravnitelora naznánye dati
földműveléssel foglalkozó néposztály szellemi művelődését és anyagi jólétét kákse falinge ino zádavc szpametüjemo okol nasi vérsztv.
előmozdítsa, hogy a közművelődést és mezőgazdasági szakértelmet fejlessze, Náj zemla od leta do leta véksa vrejdnoszt má, naj vértovje na zemlou
hogy a földmivelés érdekeit a kormány előtt képviselje, hogy a mezőgazda­ lezsejse ino falejse pejneze iuo pomoucs dobijo.
ság köröl mutatkozó hiányokat és akadályokat megszüntesse, hogy a fold
M. K ak vidim goszpon notárus, tou drüjstvo je vszakom i vérti na ha-
hitelét emelje és a gazdáknak a tőkét olcsóbbá és könnyen hozzáférhe­
szek, a li zdaj je tou pítanye, je li jé lehko vu eto drüjstvo sztoupiti, ino nej
terbej doszta plácsati ?
ti/°Á mint látom a nótárus ur előadásából, ez az egylet minden gaz­
N. Zse szám zgoraj pravo escse eduok velim, ka posteni cslovek vsze-
daembernek hasznára van, de hát lehet tagja minden ember, es nem kell-e
povszéd meszto dobij, szamo razvüjzdane, nerédne mouzse nevzemejo gór vu
eokat ^ zetn i^ bb .g emlitettenJ most j„ mondom, becsületes embernek min­ posteno drüjzstvo. — Ednoga leta plácsilo je pa tak málo, ka sze nyerni
ysznki vélt lehko podverzse, brezi tóga, kabi on tou jáko vpámet vzéo. Sto
denhol van helye, csak a megbélyegz-tt embereket nem veszik be| l,“ tc“ *- je rédna kotriga etoga drüjstva, tiszti plácsa vszako leto 3 rajnske — sto
ges társaságba. - Az évi fizetés pedig oly csekély, hogy azt nimde n .sze­ je pa szamo pomagajoucsa kotriga, tiszti plácsa vszako leto 1 rajnski. Vu
gény ember magára veheti a nélkül, hogy megérezné- A ki rendes tagja az