Page 13 - Muraszombat_es_videke_1885

1. évfolyam.
4. szám. Muraszombat, 1885 január 25,

-------- ! i i :<í j i : l i : \ [ K n i x i i i v v a s I i o a p . ______
Kéziratok, letelek s egyéb sze kesztőségi közlemények a á r :
E l ő f i z e t é s i Hirdetési dij : t hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 10 kr.
szerke isaiSséghez intézemlők. Egész évre SÍ fit. Félévre 1 fit. 60 kr. Negyedévre 75 kr. többszöri hirdetésnél soronkint 6 kr. Rélyegdij; 30 kr.
Kéziratok v is s za Egyes szám ára 10 kr. Előfizetési l'enzek és r e c 1 a in a-
n <* ni a d a t n a k.
t iő k a kiadóhivatalhoz intézemlők. Syilt-tér petitsora 25 kr.
Gazdasági Egyesületünk. Nuse vertnodrüzstvo.
^ an ez is hála Isten n ek! H őst midőn országszerte a legkivá­
Mámo tüdi tou livála B ogi! Zdaj gda sze ti nájrmenitnefsi mo-
lóbb férfiak fáradoznak azon, hogy miként lehetne javíth ató a ga z­
zsevje po czejlom országi vtom trfldijo, kak bi mogoucse bílou vér-
dák rtzönség helyzete, m iként volna elérhető, hogy „ez a főid, melyen
tov sztális pobógsati, kak bi mogócse biló zadobiti, náj „eta zem la
élnünk halnunk kell^ ne csak azt juttassa eszünkbe, m iszerint v é ­
gdc nam je zsiveti i m rejti" nám ncprinása szamo li tó na paraet,
res verejtékkel keressük kenyerünket, hanem azt is, hogy ez a leg­ ka z-nojom szvojega licza szi priprávlajm o szvoj krüli, nego tüdi tó
drágább kincsünk; — ily időben felette nagy örömünkre szolgálhat
ka je ona nas najdragsi kincs; — te je gvüsno radoszt zpoznávati
tapasztalni, hogy gazdakőzőnségünk maga tudja legjobban miként tó, ka vértovje nasi, szarni znájo nájbole, kak szó szarni szebi z-
segíthet magán legtöbb sikerrel.
nájvéksim baszkom lejko na potnócs.
„ S z ö v e t k e z n i " — „ t ö m ö r ü l n i " k ell, hogy érdekeinket „ Z d r ü z s i t i " — z j e d i n i t i " sze nám potrejbno, esi scsémo
csatT*"megóvhassuk, de a minden oldalról nyilvánuló kivánalm ak- szvoja dobra obcsuvati i ober tóga z-vsze sztráni sze kázajócsim po-
k eleget is tehessünk! E zek voltak Iloh rer László ur — Vas- trebócsam zadoszta csiniti! T e recsí szó pravili goszp. Rohrer László,
ye eg y ik legkiválóbb férfiának szavai, — midón az alakuló gyű­ eden imeniten mózs nasega várm egyőva gda szó na szpráviscsi kak
lésen eddigi teendőit bevégezve, elnöki székét átadta legitj. gr. B att­ predszednik szvojc delo opravivsi tó csészt prejkdáli uájm lájsi goszp.
hyány Zsigm ond urnák.
Batthyány Zsigm ond grófi.
^ idékünkön számos tagja van a „V a sm egyei G azdasági E gye- A -nasoj krajini várm egyövszko vértnodrüzstvo vn og« kotrige má,
s flk f- n e k , m iért is újonnan alakult egyesületünk, csak mint ennek i záto tó zdaj nasztávleno nóvo nase drüzstvo kakti csér onoga vár-
fiók egylete fogja működését m egkezdeni, hogy ez által is tömörültebb, m egyövszka drüzstva zacsne szvojo delavnoszt, náj i etak bole zje-
működési körében szilárdabb lehessen. dínyeno i vu szvojem deli sztálnejso bode.
A z alakuló közgyűlésen több, m int 150— 180 gazda ve tt részt. Na nasztávlajócsem obcsinszkom szpráviscsi je vecs kak 150—
Ilo h rer László a m egye székhelyéről, F örster Ottó a m egye egyik 180 vértov tao vzélo. G. lio lirer László z-Szom batbelya, g. Förster Ottó
legtávolabbi helyéről — keresték fel kis községünket, hogy tanácsukkal, z-dalecs od nász bodócsega meszta szó nász goripoiszkali v-Szoboti,
buzdító szavaikkal s pénz-áldozattal is támogassák törekvéseinket. náj z-szvojini tanácsom, z-szvojm i recsmí i pejnezi nász nagiblejo i
Csak a gyűlés folyam áról szólva, nem tehetem, de ezúttal feles­ podpirajo vu nasoj pascslivoszti.
leges is az ily egyesületek czéljárói, működési köréről és hasznáról l)a zdaj szamo od tóga szpráviscsa namejnim guesati, nepotrejbno
értekeznem . — A n n y i r a é r e z z ü k s z ü k s é g é t a n n a k , hogy a sze mi vidi pri toj p rilik i dolipíszati vszo ono, ka etaksa drüzstva
í o k o z ó d ó á l l a m i t e r h e k és t á r s a d a l m i k ö v e t e l m é n y e k ­ káksi czíl i káksi haszek m ájo.— N a t e l i k o z s e c s ü t i m o vszi
k e l s z e m b e n — ha elbukni nem akarunk — a n y a g i h e l y z e ­ tó , k a j e n á m p o t r e j b n o m e d v s z i g d á r s z e p o v e k s á v a -
t ü n k e t j a v i t a n i, j ö v e d e l m ü n k e t ö r e g b í t e n i k e l l : hogy j ó c s a m i o r s z á c s k i m i i d r ü g i t i v á r i s t v a z m é c s e v a m i —
m egyei gazdasági egyletünk által eddig a gazdasági m űveltség te r­ esi nescsemo cziló na nikoj pridti — s z v o j s z t á l i s p o b ó g s á -
jesztése, talaj-javítás, fa- és gyümölcsnemesités, állat-tenyésztés terén v a t i i s z v o j i d o b o t k e p o v é k s á v a t i ; ka po vármegyövszkom
nálunk is m eghonosított s gyak orlatilag is m eg-m egpróbált eljáráso­ vértno-drüzstvi doszibmao vu razsirjávanyi vérsztva-znánoszti, vu po-
kat nemcsak magunk között nagyobb mérvben foganatosítani, de bógsanyi grünta, drevja i száda i vu plodjenyi liizsni sztvár tüdi pri-
azokkal a főldm ivesek minél tágasabb körét m egism ertetni — min­ nasz podomácseno i z-delom vöpokázano opravilo (eljárás) nej szamo
den hosszabb discussio nélkül feltétlenül szükségesnek és gyorsan li med szebom bole i bole ponávlali, nego onc znánoszt i med
létesítendőnek tartottuk. kmete kak nájbole razsíriti — szmo brezi dugoga zgovárjenya za
A la p szab ályain k : a m egyei gazdasági e gylet alapszabályai. Kü­ potrejbno szpoznali i vöpovedali.
lön elnökségünk, pénztárunk és választmányunk van ugyan, d e — Nasega drüzstva regule sző one, stere má várm egyövszko vértno­
s z e r v e z é s i é s i g a z g a t á s i k ö t e l e s s é g e i n k n i n c s e n e k . A drüzstvo. I'oszebne csesztnike i odebráne mózse mámo, ki ravnajo tó
tagsági dijak csekélyek — de azok kizárólag vidékünk gazdasági drüzstvo brezi plácse. K o trige tóga drüzstva malo placsfljojo; i tüdi
érdekeinek előm ozdítására fordittatnak. tá summa sze jediuo vu nasoj krajini ua naprejpomáganye km etszki
A tagok csak előnyökben részesülnek; a teh er az elnökséget és dugovány ponüeza.
választm án yt nyomja, — m iért is méltó, hogy minden józanul gou- K o trige májo haszek, dobicsek; — zsmécseva predszednika
T Á R C Z A. Kaj szi Miska gazda ino goszpon notárus v-császi
v-császi guesíjo.
Notárus: Z-pnznam, ár morém z-poznati, ka sziromák cslovik szi more
Nőtáras uram és Mihály gazda beszélgetései. pamet trejti, kak bi té v-nogeféle dácse placsüvati raogo, — ali tou tüdi
moremo z-poznati moj drági Miska, ka bogme z-nicse szaru nemre ország
Xötárus: Elismerem — el is kell ismernem, hogy gondot ad a sze­
gény embernek azt a sokféle adót fizetni, — de azt viszont el kell ismerni, gori drzsati — rarnati. Edua obcsina nemore brezi vödávanya biti, z-tém
menye eden czejli ország!
edes Mihály barátom, hogy semmiből bizony nem lehet az országot fentar-
M iska: Pa zdaj tü jeszte od nistemoga leta szoldacska dácsa, ta je
taui, kormányozni — még egy község sem lehet meg kiadások nélkül, hát
egy egész ország! pred tem tüdi nej bíla, zdaj tou tüdi plácsati moremo?
M ihály: Azután most itt van pár év óta a katona-adó — ez sem volt N. Ilávuok od nyé szám vám steo edno-driigo povedati, dobro ka szte
előbb, most ezt is kell fizetnünk? mi jo uaprej prineszli, Miska. — Isztina, ka szoldacska dácsa ali pa kak
*
-V. Epén akartam már erről egyet-mást elmondani, jó hogy előhozta jo posztóvá iméntije: .dácsa szoldacskoga odszlobodjenyá1 nam tüdi od
M ihály gazda! — A katoua-adó — vagy mint a törvény nevezi: hadmen­ 1880-ga leta inao raiue tezsí, ali záto ju dönok neszmimo tak ua uáglomo
tességi adó — igaz, hogy 1880. évtől fogva szintén nyomja Táljainkat, krivoszóditi. Poglédva tak, ki placsiijojo tou szoldacsko porezijo.
azonban igen téved édes barátom, hu ezt feltétlenül elitéli és igazságtalan­ Tón porezijo szó vszi oni mladenczi duzsni plácsati, ki szó — ár za
nak nevezi. — Lássuk először is kik fizetik a badraentességi adót? té aztán nej prilicsni, ali pa za drügoga zroka volo dencn szi póleg rekla-
Ezen adót tartoznak fizetni mindazon nem egészen keresetképtelen — máczije — nej szoldáczke pósztali; ovacsi pa zdravi, prilicsni szebé szvoji
és nem is egészen vagyontalan ifjak, akik bármi okból katonai szolgálatra rók délom pohrániti. i nej czeló brezi imétka — do szvoji 32 lejt.
alkalmatlanoknak találtatnak, vagy pedig a katonai szolgálatból egyéb ok­ Tou znajoucsi li poglédmo káksi áldov on raludenecz more prineszti,
ból, például felmentés (reclamatio) folytán elboesájtattak, egész addig: míg •téri szoldák osztáne! Za püaztiti more szvoje lűbleuike, tri lejta sze po
lüczki kotáj niautrá, trpij, zdravje i v-császi zsivlenye kocxkáliva, domácsem
32. életévüket be nem töltötték.
Ha most már ezt tudják, vegyük csak egy kiesit szemügyre, imlyei pa med tem czajtom pri virsztvi szploj dvé delavne róke falite. l>a tri lejta
áldozatot hoz azon fiatal ember, a kit besoroznak katonának? pretecsijo, i on domó pride, po czájti kumáj sze palik k-trűdnovitnomi pol-
Elszakítják szeretteitől — hálom éven keresztül idegen helyen túr, szkom deli — steroga sze odvado — , nezaj na vádi. I ztém dácsa, stero z-
britkimi szkuzanii azvojoj domoviui duzsen s/.punyávati, — néma koueza I
szenved, életét és egészségét koczkáztatja, mig ez alatt az otthon maradot­
vszakso dnigo leto v-császi vnaj véksom deli more na mujstro doklecs szvoje
tak folytan érzik a gazdaságban a távollevő két munkás kéz hiányát.
Midőn a három évet kiszolgálta, idő kell megint mire bele éli magat 12 lejt vö ne szpuni.
a lé é nem szokott munka fáradalmaiba. — Es ezzel még nincsen vego adó­ Naprej znam ka mi na tó té odgovor dáte: hja, za koj pa tá iunjstra?
— jász vám pa odgovorim: esi bi tá mujstra nebi bila, bi ona vucsenoszt
jának, melyet mindennapi verejtékével tartozik leróni hazájának ! - Ezután
stero szoldák vti prvi trej lejtnj sze navesí, prokletno malo hasznila gda bi
még minden második évben, - sokszor a legnagyobb munkaidőben - be­ náj bole trbelo vö zkázati, sto je decsko na meszti!
húzzák fegyvergvakOldatra, mindaddig, míg » 12 evet le nem szolgálta
Erre persze azt mondja Mihály gazda, hogy hat minek az a fegyver- Rejszau je. ka predtem nej biló uiujstre, ali te je tüdi 8— 10 lejt mo-