Page 17 - Muraszombat_es_videke_1885

I. évfolyam.
3. szám. Muraszombat, 1885. február 1.

M A G Y A 11
V E N D N Y E L V Ű V E G Y E S T A R T A L M Ú I I E T I L A P.
-------- H F . U J E L R X I K J II J I D l'V V I K Í R Y I P
-p V z ir a te k , levelek s egyéb szerkesztőségi közlemények a
E l ö f i i e t é . l á r :
J£ szerkesztőséghez intézendók. " re ? frl Félévre 1 frt. 50 ki. Necyodé.re 75 kr Hirdetési UIJ : 1 hasábos pütitsor egyszeri hirdetésnél 10 kr.
többszöri hirdetésnél soronkint G kr. Rélyegdij 30
r K é z i r a t o k v i s s z a n e m a d a t n a k . Kínon n a éra In Vr. - Elöütctésl péntek és r e o l a ni a- kr.
Nyilt-tér petitsora 25 kr.
A magyarnyelv elsajátítása a népiskolában.
Od pavesenyá vogrszkoga jeziko vu narodni soláj.
V asm egye törvényhatósági b iiottiá gá n a k Szom bathelyen 1884.
Vasvárm egvövszke právdeue oblásztnije (törvényhatósági b izott­
évi novem ber hú 24-én s folytatva tartott közgyűlése — a m agyar­
ság) leta 1884. novembra 24-toga i nadale drzsáni gyűlés, vu dél’
ul elv-alapítvány kezelési szabályainak tárgyában kiküldött bizottság
m unkálatait — elfogadta. ravnil vöposzlánoga odbora (bizottság) „Postáve vogrszkoga jezika*
je gorivzeo opravila.
Különösen kieinelendónek találjuk a határozat következő pontjait:
Za poszebno imenitno drzsirao z-sztoga dokoncsanya vövzéti ete
, A m egyei m agyar-nyelv-alapitváuy két részre o szta tik : 10,000 piknicze.
és 5,000 írtos alapítván yra."
„ A 10,000 fitos alaptőke kam atjövedelm ei — a m agyarnyelv „Postává vasvárm egyőszka vogrszkoga jezik a " sze na dvá tála
razdelíla. Edén tao sztoji z-10,000, te drűgi z-5000 raojskov.
tanítása körül sikeresen működő néptanítók — 8 azok növendékei
számára kiosztandó m agyar tan- és olvasó-könyvek beszerzésére for- T e 10,000-ne podátávo zsojni dohotek de sze okracsao na knige
dittatuak.* vogrszkoga vcsenyá i stenyá, stere bodo med — vu vcsenyej vogrsz­
„ A m agyar n yelvet sikeresen tanító néptanítók szám ira három koga jezik a trüdlivim i vucsiteli i ined vucseuikmi, ka szó pridui bi­
jutalom dij állapittatik meg, u. m .: egy 200 írtból, egy 150 forintból li vu navesenyej tóga jezika, razdeljene.
és egy 100 írtb ól álló."
Z a vuesitele, ki z-haszkom vcsijo vugrszki jezik v-národui so­
„ A m egye területén bárom kerület alakíttatott. A m u r a s z o m- láj, szó 3 „darilni-nójem i" fundaui. Z-sterih te prvi z-200, — drügi
b a t i és szt.-gotthárdi járás nem m agyarajku községei az első ke­ z - 150, — trétji z-100 ranskov sztoji.
rülethez tartoznak."
N a to gledocs szó na vasvárm egyővszkoj ravniczi 3 okrajíne vö-
T eh á t ezen határozat szerint csakis a nem m agyarajku közsé­ vrezane.
gekben működő néptanítók folyam odhatnak jutalm azásért. — Vannak,
Szobocskoga i szv. Gotthárdszkoga — vészi k-toj prvoj okra-
k ik c határozatban kizárva látják azon néptanítókat, akik vegyes, jini szlisijo."
(ven d -m a gya r) nyelvű községekben működnek. — Tudjuk azonban,
P oleg tóga dokoncsanya tak jedino za „darilni najem ", — szamo
h o g y az ily községekben a m agyarajku gyerm eksereget többn yire a
vu nej vogrszkoga jezik e vészih bodocsi i vcsijoczi vucsiteli — dájo
hivatalnokok s a kereskedők szolgáltatják, m ely esetekben azonban
lejko notri szvojo prosnyo.
a kikü ldött bizottság — vélem ényem szerin t — mindenkor m egfogja
Szó jo, ki v-tom dokoncsanyi vözaprejte vidijo one lüdsztva vu-
találn i a középutat.
csitela, ki vu soláj vecs jezik ov — po példi: szlovenszkih i vogrsz-
H o gy az ily iskolákban a taneredm ény többnyire nagyobb m int
kih — sze vcsenyom trdijo.
a tisztán idegen ajkú községekben, az áll; az is elvitázhatlan, hogy
ezen iskolák taneredm énye sokkal m aradandóbb: m ert a tanító buz­ Znáno je, ka vu táksi veszniczaj te véksi racsun deczí vogrsz­
gói kodása és fáradozása m ellett ott van a gyerm ekek kölcsönös ta­ koga jezik a dávlejo tam sztojécsi cseszniki i trszczi. Vu toj priliki
nítása. vöposzláni odbor (bizottság) — pouleg mojih miszlih — vszigdár
Azonban az is igaz, hogy ily helyen, hol a m agyar tan-nyelven nájde to szrednyo pout.
kívü l egy-két idegen nyelven is kell magyarázni, oktatni, — a munka K a jo vu táksoj soli vcsenyá izíd vszigdár véksi kak vu tühinsz-
háromszoros, — hisz ily tanító feje csak úgy zsong-bong a babiloni koga jezik a soláj — je isztiua. Ali- i to tüdi sztoji, ka je vu táksi
n yelvzavartól. — Ily helyeken a jó akaratú igyek ezet m ellett min­ soláj vcsenyá izid tüdi sztanovitnejsi, ár pouleg gorécsnoszti i trdli-
denesetre ezen n eh ezített körülm ény is szám ításba veendő. voszti vucsitela, decza számo eden drflgoga vcsijo.
A III. fejezetben körül van írva, hogy az 5,000 frt alaptőke A li to je pálig tüdi isztina, ka, gde zvün vogrszkoga jezika, jo es-
évi kam atjövedelm ei hova fordittatnak. cse potrebuo po ednom ali drügom tflhinszkom je zik i vcsiti i tolmacsiti
E zen fejezet szerin t ama kam atjövedelem a nem m agyarajku is­ — je delo 3 krát vékse, vejm táksi vucsitelov glára szamo tak sűmi od
kolák azon növendékeinek segélyezésére fordittatik, kik valam ely babilonszkoga jezik ov zmejsanya.
m agyar községbe távoznak s o tt bizonyos ideig tartózkodnak a czél- Vu táksi mcsztaj jo tfldi pravicsno, naj sze poleg dobrvolne one-
ból, hogy m agukat a m agyar beszédben gya k o ro ljá k ; m ely esetben, toszti vucsitelszke, vpam et vzeme — tá zsmetnejsa pFilika tüdi.
T Á R 0 Z A. Kaj szí Miska gazda ino goszpon notárus v- esászi
v-császi guesíjo.
Nótárus uram és Mihály gazda beszélgetései. Xotárus: Ejs, ejs, csüdivan sze jász na tón, ka szte tou Miska vért
escse nej znali.
Xotárus: Ejnye, ejnye csudálkozom én azon, hogy azt még Mihály Miska: Bőgnie na tákse szán nancs nej rniszlo,— od mojega detinsztva
gazda nem tudta! mao szán szigdár tou csüo, ka esi stoj kaj nájde, tiszto je nyegovo; — vcso-
M ih á ly : Biz éu ilyesmire nem is gondoltam; gyermekkoromtól fogva raj zadvecsera, da je pojeb Stevek soule domon priso. i je tiszti lejpi bics
mindig azt hallottam, hogy aki mit talál, az az övé; tegnap délután, hogy kázo, steroga je po szvojen naprejdávanyi na orszacskoj czeszti najso, szán
a Pista fiú haza jött az iskolából és mutatta azt a szép ostort, amelyet ál­ szó escse szán veszelüo, — nigdár szán taksi lejpi bics nej meo.
lítása szerint az országúton talált, még magam is megörültem neki, soha­ X. Prevecs vkmiczi odite drági szouszid, esi szi tak miszlite. Csi cslo-
sem volt olyan szép ostorom! vik kaj zgibij, tou sze szigdár, — kak primeni, tak pri drűgon — ívűit
X . Nagvon is a sötétben botorkál édos szomszéd, ha igy gondolko­ rzvoje falinge, i tak zredovednoszti prpeti, stero za neszrecso imenüjemo. —
d ik ! — Ha az ember valamit elveszt az rendesen — ngy nálam, mint más­ Csi zdaj nameui sze taksa neszrecsa zgodij, na példa odan edno kravo, i od
nál — saját hibája nélkül, tehát puszta véletlenből történik, amit pedig szenya domou idoucsi zgibin moj bugyelláris z-pejnezi vrét, gyej má dtiso
köznyelven szerencsétlenségnek szoktunk nevezni. — Ha most rajtam^ ilyen tiszti cslovik, steri tou nájde i nazáj ne dá ? — na kelko je posteuejsi taksi
szerencsétlenség történik, teszem azt eladom egyik tehenemet és a vásárról csiovik od tou vaja? Z-nikim nej. — Eden tak kak ov tou odneszé, tiszto
hazajövet elveszítem tárczámat pénzemmel együtt, nem lelketlen ember-e deuo za szvoje, ka je nej nyagovo, i k-storomi nyerni vért szloboscsino nej
az, ki megtalálja és vissza nem udja, — mennyivel becsületesebb ilyen em- dao, — nájmre sze szamo v-tiszton razloucsita, ka tou vaj za odkráduyenon
bér a tolvajnál? Semmivel sem. Egyik úgy mint a másik att viszi el, azt deli odi, tiszti ki je najso, je pa tizto nej iszko.
teszi magáévá, ami nem az övé, és mihez neki a gazda jeget nem adott, leg­ M. Da pa proszira, zgübleno blágo néma várta?
feljebb abban különböznek csuk, hogy a tolvaj utana jár az ellopandó do­ X. Nejma ? — Tou je pa takse csedniloszt, drági priáte!, od Bteroga
lognak, uiig ellenben uki találta, az nem kereste. na prvo videuoszt konyszka nouga vö gléda, i szanio düsuovejszt scsé lakov-
M. De hiszen kérem az elveszett dolognak nincsen gazdája
uoszt ztem zaszpávlati.
Szaksi eslovek zná, ka je niscse nej tak nouri, ka bi szvojo za nücz
ald, £ " I g t l r j " “ S
blago na czeszti gde stécs ta meto, — tou tüdi morete znati, drági priátel,
ka kak sze kuksoga sté dela zj rávlenyé tak zgodij, — ka vöpoven, — ali
zcsinyenyem pokázsem, ka liszto delo za szvojo scscn zpoznati, nnpéldo csi
h a s s s n a l h a t o u
d o n á b a u l e v ő es :s h a s z n a i n a t t a r g y a * , . . , . ednoga konya kiipin. tisztoga oszvojo stalo zsenim, — csi eden nos kiipin,
i a azt is kell tudnia édes barátom, hogy valamint akarmifele
j
i
á n _ J a< — azl IS ... ifiiplnntem. vacv tetteimmel niu- tisztoga k-szebi zeraeu, — rávno tak je tiszto ovo delo na méné gledoucs
y
dolognak megszerzése úgy ^ rté“ ,k’ 'akarom tekinteni, például, ha szamo te zgiibleno, szamo te je nej mojé, esi vöpoven, ali zniojen csinyenyeu
tatom meg. hogy azt a ilolg * . . ou J0)0 Í reá„, nézve csak pokázscu. ka ober tisztoga vecs ládati nescsen.
egy kést veszek, azt magamhoz veszem , ep úgy