Page 18 - Muraszombat_es_videke_1885

Yu 111. táli je popiszano, ka 5000-ne podstáve letn i zsojni doliotek
a növendék ezen jutalom dijhoz kötött feltételeknek m egfelel: 30 |
rt pénz-segélyt nyer. na kői sze naj ohmé.
I ‘o le " to «a túl i tó zsojni doliotek de sze obracsao na pomocs onim
— T i tanögybarátok és kartársaim ez figyben sokat tehettek.
_ „e j vneerszkoga j-z ik a - vucsemknm, ki vu stero vogrszko vész
— világosítsátok fel az érdekelt szőlőket, hassatok oda, hogy eme
odidejo zifto, naj sze vu vogrszkom je zik i ponávkijo 1 sze ga obilnej
üdvös eszme necsak papíron maradjon, hanem hogy a gyakorlatban
is megmutassa életképességét! uavi-íiio.
1 esi steri vnesenik sze, poleg naproj piszanya, za „d a rilm najem
— Nem hittem haszontalan munkát tenni, amidőn ezen hatá­
vrednoga vcsini — tak 30 ranjskov na pomocs dobi.
rozatot e lapok hasábjain szóról-szóra közlöm.
V i vcsenyá priáteli i tivárisi v-tom deli doszta lejko vcsm ite.
Hadd tudja meg minden kartársam, hogy az 1885. év a mienk,
Preszvetite vtom roditele/ i bojdite natoin, naj tá zvelicsna i.nszeo
ekkor osztatik ki a jutalom az első kerületben; tehát ra jta ! fel a
in j szántó na papiri bode. nego i vdj ínyi naj pokazse szvoj lojpi cil.
munkára! hiszem, hogy e jutalommal nem kell az idén a második
N e vőrjein. ka bi neh.iszuovito delo — delo, gda to dokoncsanye
kerü letet megkínálni.
Hadd szívjuk be ezen megyei határozat szellem ével ama haza­ v-tej novinaj od recsi do recsi naznánim. _
Naj zná vszáki nioj solszki tiváris, Ica je 1885. leto nr.se. T e
szeretetét, mely azt átlengi. E z érzet adjon mindegyikünknek erőt s
:ze razdeli nőjem vu prvoj okrajini. T ik g o r i! gori na d e lo ! V őrjein
kitartást nehéz feladatunk megoldásán::I, úgyszintén ama számtalan
ka z-te.n nájenotn nede frbelo letesz to drügo okrajino — ponűdftL
akadályok leküzdésénél, m elyek utunkban állanak, — s In* fog teljesedni
Potégniino v-szébe z-sztcin vannegyövszkini dokoncsanyoin ono
a jeles hazafi mondása: „ M agyarország nem volt., hanem lesz !“
T A K Á C S R. IS T V Á N . domovinszko híbézen, stera nyo vu szeld zdrezsávle.
To cMitojnve naj dá vszakotni moes i vödrzsánye vu razvéran yí
tóga zsmetnoga dela, i vu onih vnogih gatij. stero szó nőm na poti. I
Gazdasági figyelmeztető az évnek minden hónapjára, lak sze szpunijo recsi nemcskoga i velkoga dom orodeza:
„V ogrszk i ország je nej bio, nego b o d e !“
vagyis:
T A K Á C S R. IS T V Á N .
m i mindenre kell a gazdának egy év lefolyása alatt gondolni, ha azt éjhajtja,
hogy minden dolga rendien legyen.
Vértov oporninanya na vszaki msszec ednoga leta
I-V!»r ii ii riunhaia.
A gabona-készleteket minden hónapban legalább egyszer meg kell forgatni. ali:
A gazdasági gépek, eszközök kijavítását, igazítását, h:i m*:g nem tör­ na kéj vsze more vért vu tecsáji ednoga Irta miszliti, esi to scsé, ka bode p r i
tént volna meg. siettetni kell, mert e hónap vége felé már több vidéken nyegovom vérsztvi vsze vrédi.
beáll a tavaszi munka; épen azért:
T u F e b r u á r i taxi.
Sietni kell a tavaszi vetőmagvak rostálásával is, nehogy készületlenül
találjon bennünket a tavasz. Vetésre mindenféle magból, a legtökéleteseb­ Szálja vrsáje moremo vszaki mcjszccz koucsibár cukrát prcinejsnti.
ben beéredt é? legszebben kifejlett magvakat kell használni, mert ezek csí­ Vérsztvu más iné, skéli esi szí szó escse nej vrédi, moremo zdaj vsze-
ráznak ki legtökéletesebben 8 leggyorsabban, ebből fejlődnek a legerősebb gavejcs vréd posztaviti, ár na kouczi etoga mejszecza vuisteroj krajini sze
növények, szóval a legszebb vetőmag után várhatunk leggazdagabb termést. protob jsnye delo zse zacsinya; rávno záto:
A csöves tengeri-készletet meg kell forgatni, s a tengeri morzsolását Sze trb< i szcsiscsenyom szemenszkoga zrnya pascsiti, naj nász proto-

is meglehet kezdeni. 1ej tje no nájde ucpripravnc. Za szejádev ezakoga zrnya to naj zrclejse pa
A régi sövények kijavítását és uj sövények készítését is munkába le­ náj kusztejse moremo odlócsiti, ár otakso zrnye pozsené náj hitrejne ino tüdi
het venni. náj mocsuejsi* klicsc. stero do meló dober odraszek ino szamo z-ctaksega
A hóolvadás niegindultával, vagy nagyobb esőzések idején gondunk szemena lehko csákamo obiion roud.
legyen, hogy az épületek közelében összegyűlő viz onnét lefolyjék. Vlatuato knkorczo zdaj vecskrát trbej p remet a ti ino zdaj zse tüdi lehko
Az igavonó és tenyéez-állotokkal az ősszel félre tett legjobb takar­ uyou lüscsiti zacsneiuo.
mányt : nK.st kell fektetni. Általában tanácsos e hónapban az eddiginél bő­ Sztáré ploté zdaj moremo poprávlati pa uóvo grájko telikájse zdaj
vebben etetni, hogy a t enyészni a rhu jó erőben kerüljön ki a legelőre, az opraviti.
igavonó-marha meg jó erőben álljon a tavaszi munkába. Gda sze sxnojg zacsne raztápati ali esi ovacsi dezsevuo vrejinen nász
Ha tehát nincs elegendő jó takarmányunk, az igavonó állatoktól ne pohája, moremo od ram be vodou po járkoj vkraj vracsati.
sajnáljuk az abrakot sem. Az ökröknek legjobb szecskával keverve árpada­ Prezsnoj pa brtdioj mari moremo na sztráu djáno naj zsirovuejso kermo
rát adni. zdaj tá polagati. Poprejk je jáko tanácsuo vu etoni mcjszeczi kak do szej-
Mihelyt a tavaszi munka beáll, az igáslo raknak is ki kell szolgáltatni mao obilnejso polagati, naj zsivina vu dobroj kouzsi prijde szvojoga vremena
a rendes abrak-adagot. ua pásnik, prez.-na mára pa naj zpunimi bedrámi iuo zbisztrimi rogáini idu
A vemhes kuuc/.ákrn nagy gondot kell fordítani, hogy bajuk ne essék. preil plüg ino bráno na protolejsnye d<do.
Különösen bőven kell almozni alájuk. és vigyázni sírra, hogy penészes szé­ Csi tak nemamo zsirovuoga poláganya te prezsnoj inári obroks ne
nát, vagy dohos zabot ne kapjanak, és hogy naponkint meg legyenek jár- torbej prekrátiti. Za jiinczo rega bolsega, kak szecskov narcjoni jecsméni sirout.
tatva. A leellés után a kauezákuak 2 -3 napig zab helyett csak buzakor- Kuk sze pa protolejsnye delo zacsne,te kőnyom nynv obrok telikájse vöide.
pát kell adui. Na brelie kobile pa poszebna pazka more biti, naj sze nyim ueszrecsa
Az istállók szellőztetését most se in szabad elmulasztani. nezgodij. Poszebno je potrebuo etaksim obilno uas/.tilati ino paziti, naj sz»
A borjuk és malaczok alá gyakran és bőven kell almozni. nyim pesznivo szinou ali zdögnyeni vresz nepolága ino na tou naj sze vszaki
A lomalaczczoU koczák bő és kellő minőségű takarmányozására uagy óén vpzhodijo. Gda sze zse kobile breiuena resijo, to nyim 2 — 3 dnij moszto
gond fordítandó. A malacz.okat 14 napos koruktól már répára lehet szok­ ovsza osenics ne otróbe dobro polagati.
tatni, s 4 hetes koruktól az árpa egy részét lassankiut tengerivel kell pó­ Nf.s/.niejmo pozabiti stale 1 ete mcszecz rédno vö vöfrati.
tolni és fokozatosan teljesen át kell menni velük á tengeri-etetésre. Ha a Prcd teleze ino prászcze i zdaj obilno sztélé trousziti.
malaczok ahnnja alá hamut hintünk, nem lesznek tetvesek a malaczok. Praszicze, stere szó zse szpokolile naj dobro ino obilno poláganye májo.
Az olvadás által a földeken megszaporodott víznek a vízlevezető ba­ Prászcze pa gda szó zse 14 dnij sztari je dobro na jecsmen vaditi, za 4
rázdákon szabad folyást kell nyitni. tjedno ja zse malo knkorczo zmejsz toriti ino nyé tak pomali szplój na ku-
Ha a nap heve a földet megpirítja, h fagy által felhúzott őszi vetése­ korczo ijáti. Csi prászezoni pod szteio vlové pépéi poszipávamo, uebodo nig-
ket könnyű fahengerrcl meg kell heugerezni. dár vüsivi.
A szalmás trágyával meghordott luezemásokról és here-földekről le Na nyivai visisnyoj sznezsnoj vodi potij moremo naszekati.
kell a szalmát gereblyézni.
Gda zs s szmicze zemlo poszisí, te moremo od szrena gorpotégnyene

E hó végén kedvező időjárással a könnyebb és szárazabb fekvésű tala­ szetve zlelikim valékom d dpoválati.
jokon sok vidéken az ősszel felugarolt földekben a vetést, is meg lehet kezdeni.
Szia mén: ni a gnójom ua torjendeteliscsa moremo csiszto pograblati.
A szántóföldeken lévő apró vízmosások nagyobbodását sövényelés által o/Jcjdnye dni etoga meszecza, esi dobro vrejinen hódi, vlehkom pe-
meg kell akadályozni. A nagyobb vízmosásokba alul füvet s az olda­ szicsnom grünti ino na linón viszécsi ino vjeszén zoráni uyivaj vu nesteri
lokba akáczát kell ültetni.
krajinaj zse lehko prot lejsnyo szehádev zacsnejo.
akkor veszett el, csak akkor lett nem az enyém, ha kijelentem — vagy tet­ Tou jn tüdi [irav, ka nacsi. esi sze mi szvinya z-dvoura vö oszlobodij,
teimmel mutatom meg. hogy a felett, többé nem akarok rendelkezni. Éz ter­ sto sté bi lejko pravo, tá néma vérto, tou szán nnjso.
mészetes is, mert különbéi., ha disznóm kiszalad az udvaromból, akárki azt
mondhatná, ennek nincs gazdája, ezt találtam. iS/.veklo je poton, ka csi kakso blago, steri c.slovik vu züjtki nücza,
Nyilvánvaló tehát, hogyha valamely dolog, n melyet az emberek az stero jo zagviisno nik.ikogt, - brezi v.írta na czeszti le/.sij, /.etoga escse
életben használni szoktak, vagyis amel y bizonyosan v a l a k i é , gazdátlanul nej tón prijde. ka bi tou te naj prvi vaudra®, steroga pont tautá pela, za
szvoje illegő derzsati.
az utszélen hever, abból még nem következik az, hogy azt a legelső csa­
vargó, kit útja arra visz, magáénak tekinthesse. .1/. Dobro je, dobro, postüvan ji. ali cs» ne póznán, sto je zgiibo, te
M. Jól van megtisztelem, de ha nem ismerem, hogy ki vesztet-e el, dönok i:'Híren nazáj dati.
akkor csak meg sem adhatom vissza. -V- V—tón. isztiuo Illaté, ka tis/.tomi. k o g i m poznate. uemrete nazáj
iV. Abban igaza van. hogy annak akit ne ismer, nem adhatja vissza;
de hát mire való a községbirósáf Átadja u talált dolgot azou Község birá- • lat i. ali zakoj i" pa vesKo pogbivárs/.tvo ? — Prejk date najseii > delo tiszte
vészi rilitari, sterou határ s/.te u.ij di, tan s/e te ali glás/.i k váron - a l i vésk«j
rajának, amelynek határába találta, olt azután vagy jelentkezik a k á r o s poglavársztvo oznaniti dá, ka s/.e et iku) ali tak íj zgiibleii i delo uajslo, —
-
. . w * ^ V klhÍnU?lt,‘ti az elöljáróság, hogy ilyen és ilyen elvesz.-!! tárgy zdaj t.-, isi sze za trij m íjszec'.e uiscse ne glászi. u ijsen;> delo sze ua liczi-
találtatott; most jel, tac/.iji oda, pejuezi sze pa veskj kasszo denejo. Tou je deli réd, priátsd.
.i.
. .. ezután, ha három hónap alatt senki sem jelentkezik:
a talált tárgy nyilvános árverésen eladatik. és a I: ; ó 11 pél./.összeg köz-
De pu Ion, tiszti ki je kaj nejso, k-uajseuoiui deli niksi jus néma, za-
ség pénztárába helyeztetik. Ez a rendje a dolognak barátom!
Miután ezek szerint annak aki valamit talál. isxtins/.ko lejko právimo od 1878. leta 5. törv. tiszti* dobro i pravo reude-
......... ka •sz,‘ íisxti, ki kaj _ nájde, i tiszto za 8 dnij ah vérti u -záj ne dá,
o/, igen természetesnek mondhatjuk az 1878 é li ö-ik
ali vés ka
yes ig izs.igos iuté/.k. dé-éfc, hogy aki * i’al.imit talál és - „hivársztvi nolri ne povej, — do 8 ni *jrzeC'.a z-temniezov ali
azt 8 nap alatt sem * tu'ajdouoinak vissza nem adja. sem fajnski p -juez lejko kast,iga. tou je tou krály.szka birovia obiász! iná,
p dig az elöl-
járőságnak be nem lenti. _ g höaapig terjedhető fogház/.:Cl és r,mi frtig — potom d l j- u aj se no delo veis ali menye vrejduo. — potom gyei ezo
' ‘
terjedhető pénzbiiufe sse| bűntettetik. vagyis jogában all a k' r< j árásbí ró- to,.zseni vecs ali menye za krij/oga vijdi, ..yeg l od edn duóvá do trij "
ságnak az olyan emli-rt talált dn g többet Vagy kéve m ej i/.ec/.e i od ednoga rauiska do öl) » raniski kast iga ti.
sebbet ér. a *z-riut. amiül •diót inkább vagy k. /•isiié látszik vétkei d/. Cziíou za do!»ro drzsin tou rendeiiiviinye t isztír pr.ívdeleduos/.ti.

nek, öt 1 naptól h u-uii In g. I fritól ö(iü írtig h zaliváüin gos/.pon u.itanisi dober tanács.
.»/. Töké!'les.-, ii lv - Lat lom a tói vény . /, u r et, és Köszönöm i • ilt viooi'e .ouíe, Mi->kii, drgoucs tüdi. K K.
.anis
X. 8/i\eseu, .\iiii ly b.irato . Kor is. K. K. !