Page 15 - Muraszombat_es_videke_1885

r
lía ” ' 1,ott n «8 .t»V «ré k „Sal,l,„„ lehet bánni a tabarmánynyal, bármii, bő-
„ „ el Tngynnk >« t.lc»rn,m .y„v»l Int,., annak r g , r,á ,íl untra tücsna negráta. Z;íto nemremo zadoszta vértom na sz<‘»-czé zvézati, naj
szecskává vágatni es tgv f.-ieGtui 3 ^,s u )•* Fsz vsz.tko poli.gcnve un vágó vporczie zvézse iuu tak dr/Mui zu polígnnye
vödií. Ino cd s/.ecsko poliigamo sze jáko tlosztn koríné pit-paru. zut<* j« vö-
in eg " - “ • A zrcdn hnsznovite epon f::o polaginya na szec-ko zveznli iuu tak ta szpola-
gati, ítüj iiittn szamo polágnnye nezíalij. rój-..» naj osztáne.
„ SfctS ÍdíUn raort Stnle unj bodejo topie, ali itak v zuki dón lfiftaue. Polágnnye p.i naj
bode esijszto zdravo ino zadoszta.
1 o uájlioz.Miejso kerino vmij véksein mrá/.i moremo tászpolagati, ár
í m u ^ " u u i m ^ - ■ “ « « . » ™
zsivina eto naj r.íjse te poji j.
h k k . r k e H ^ r ^ ^ * . iz'-,ulhl” hazalárt lovakat sr.almacan- Vszaki tjed -u szol dávati ali krtno szoliti neszm- jmo poz.ábili. poszebno
taKh.'i K'*ii s/.arazra uorzsolni, s a sarló' -i i i b , . . .
tisztára kell mosni. lpv“ 1 1“ b“ t “s Pata.l“ ‘ 821at™ pri bozsnoj kenui.
'
Gsi je sí illa hladna, te zdela pridócse vrócse konye z-s’/,lumeiu»v babkov
;‘ k.".r.Í"li’l h»8T teheneink a téli száraz takarmány mellett is dobro trbej zribati. dokién sziibi grátajo, ino zbliita üonyotu nogé iuo ko-
] I.: . , ej'henok, a szaraz takarmányon kiriil répát, burgonyái, vagy
pito csis/.to zeprati.
naponkint legalabb egyszer korpából készült langyos Írást kell azoku.k aánb
Csi fcsémo. ka bodo uam krave vzimi pri szühom poláganyi dobro do-
alatt kell^tartani! “ *"• íp " D “ i“ * » ’» k« ™ « k*f* jíle, moremo njim lepő ali kruinpise polagnti ali nyim vszaki dén koucsibar
eduok dobro zuineteno mlncsno uapojc/.o dati.
Most általában bjven kell almozni, de főleg bői almozást követelnek a Pri kravaj iuo jüuczuj rávno tak kak pri konyaj strigla iuo kefe nej
szopós borjuk es malaczok, ezek alá tehát nem kell az alomszalmát saj-
terbrj spanili.
Zdaj po prejk obilno terbej nnsztilati, poszebno czeczátjím telezőm iuo
i P í - J ? '? 1l‘if" ras<>lt ralinak, nehogy kipáljék alatta a vetés, meg kell praszezom, ovacsi li hitro vnesznájigo ino vgrinte szpáduejo.
l
azokat több helyen nyitni, lm pedig vastag,,,, fekszik a hó és kérge támadt, Csi szó na szetvaj veliki zápiscsi te moremo, naj sze szetvé ne zadüsijo
tol essek iit a Sertesnyájjal vagy más baromcsordával. uve vu vec4* raejszti odprejti, esi jo po globoki ino zkrasztov obb-jáni s/.uejg
A trágyahordást, főleg lm jó számit van, egész erővel folytatni kell.
na szetv«áj. te moremo szviuyé ali drüjgo zsivijno na nyega naguati naj
Az oszszel érdes barázdákba szántott répa földekre hordassnnk trágva- ga predérajo.

• 14 “ <*re földekre meg szalmás sertéstrágyát, miből a tavaszi esőzések Gnój, poszeltno csi je dol»«-r szaník, moremo szov mocsjov vöszprávlati.
kimosván a trágyát, a visszainaradt szalmát utóbb le kell gereblyézni.
Xa kés/.tjo gorzoráno rcpiscse je dobro gnój'uiczo vövoziti, na detelce
Ha lágy az idő. a réteken irtatni lehet a bokrokat s a nedves réteken pa droben szlano ui gnój, z-steroga, gda protolejsnyi de/.dcs dobróto vöza-
aiokasas. foglalkoztatni lehet a cselédeket. E mindkét munka igen bő­ pere, to osz.táuyeno szüliázen moremo csis/.to dolpograblati.
ven megjutalmazza a reá fordított fáradtságot. Csi je méhko vrejtnen leliko na trárnikaj germovjé dátno trejbiti ali
Most van ideje a rétekre hamut, rothadt polyvát vagy más trágyát pa ne mokri trávniknj gritbe kopali, stero delo sze nam vleti obilno nazájplácsa.
hor,látni, vagy outüztetni tragyalével, amivel könnyen meglehet kétszerezni Zdaj je vrejtnen na trávnike pépéi, szprejnyene pleve ali drüjgi gnój
a retek termeset. M ÁRTYÁNC’Zl. vövoziti ali pa zguójsniczov nyé polejvati, ár csi tó ne zamidijmo, za trüd
dvakriit teliko színá dobijtno. M ÁRTYÁNCZI.
V e g y e s e k.
Eílno-dríígo.
- 1', o v ii. z .t,-n ö , Mik.n mexikói császár szer,ncséllei, üzvegve
í " , Brüsszelből (II, Iginm) ,,zt Írják, hogy „z orvosok egy idő óm bízni — O tl i^ a r lo ítc r z a s z a r k in y e , ueszrécsne dovicze Miksc, czaszara
Í S ? n;',k ktW"»J.-b,su!r . Tudjuk, hogy Sarolta császárné — midőn Miksa Mexike. sze píse z-Rrüsszela (Belga-ország), ka vrazsitolje májo vüpanye,
xerjet Mexikóban agyonlőtték — megőrült. nvo zvrác'iiti, ár je znauo. ka je oua da szó mozsá Mikso v-Mexiki dolsztre-
1 , i Ix nedekrendü főapát f. é. január hó 11 -én lili, je szvoje pániét zgübila.
*/ sC8 > ldj Hiányai folyó hó lö-éu helyeztettek örök nyugalomra — ii r u e v z U r iz o s z t o m benediktinus redii gláni otecz szó janijára
1 auuonhulmau, a fopapsági .székesegyházban. 11-ga niriit. Kons/.ti nvihove szó lő-pa januára polózsili ná vekivecseu po-
csinek vu kripto ezérkvi Pauuona.
Xeszrccsa oá jtalinhc. Prem. tieden szó cdno?a razurnitno?a delaveza zsenn szfabriki
v-Rokus spitao pripelali v-l’esti, i-trro je palinké pijtvina naiiikoj szprávila, Dresclier Jo-
.
liaiina sze imenlij ■ 2vyé/ti tnoitzs je vu zselezo lejvanye fabriki eden te pregyen, steri
ovim tezsákom d< lo vő delij. Tá nesztecsna zseoszka je pred ednitn letom zácsuola szakso
Sáf,, Í Z f Vi: » " • ■>>>- « • * Rejdno palinké ko. távati, za kratki czajt ju tak polüjbiia, kaje vszaksi dén 1 liter szpijla.
<J,'1rait banyiuolta el. hanem férje ‘ keresményt:l is ntiinl a
.aia Tisírs hn »h d .a- h ",,aU. ‘ f rje hiirw,n h«"ai* Ha »*•*'•' a.lüít kezébe j„„zt. hanem l’alinke pijtvina ju je naíou premogla, ka je nej szamo szvoje szakdenésnye delo zapisz-
V ! b ? községieteket, de ez sem ért 8, minit, mert a nő, lm férne m tijla — szvoje i nyénoga szkerbnoga mozsá szpráviscse je zacíittyala zbauto nosziti, —
szenvedélyét 'itíT m e eC Hadta, sut ruháit is mind elzálogosította, hogy pálinkáivá^ i zattye paliuko piti, zatoga volo je nyéni inózs •'! mej<zecze krajcár pejnesz nej dao nyej na
rottke, liki vszakdenesui sztrosek, i potrebesiuo je ott szám notri kipüvao. 8ztem ju je
"
1 ( “I V j 1™ »- “ t í0k r * * " i" ‘‘ v4*re ér“ “ 'it » m t t a ’ eliom„itot,a,

i agT • U • ° ’" ,e!kben csakis egettbort rummal vegyítve iv o tt.------ I)e elérkezett a mottzs tfldi nej itiogao josztrasiti. cti je ott 1 kohics krülta kiijpo, escse je tóga pou za
a Szerencsérlen asszonyon kitort az iszákos-ági elmezavar (dHirium tre- palinké odála, i szvoj gvant vsze zalozsila, náj szvojt mi zsétnomi guii zadoszta vcsinij. Tá
mens) meg pedig oly nagy fok,, dühöngéssel, hogy ruháit tépni s testétSnarczangotai vHonja palim nu pijtvina ju je tak na neodmogla, i.a je ytej szlejdnyi tjédnai da nyoj jo
kezdte « kenyszcrzulibonyban kelle:, a Hók,,, kórház mejlisjelő osztályára szállíts,,1 pálinka zse preszlaba bijla, je zsgáno vijno, i rum vkOper mejsala, i szt:m je szvoj szüji
w b w / ,o rN / ,á g C a la h r ia t a r lo n is á iiy á h iiii is volt földrengés e gnt gaszij'a. Od tó viiouge mocsne pijtvine je priso nyéni sztrahoviten dén — gvant
hónapban, m ely alkalom m al több ház b. d őlt s számosán vesztették életüket. szvoj je zácsala szélié csejszati, i szvoje tejlo drápati — pamet sze nyoj zntejsala, i odnorejla
je — i szu jo komaj zsmetnim tálom v-Pesti v-Rokus spitao szpravili.
í
•i , T a .öí í re,,?rés Spauyolorsxághau a párisi „Temps“ jelentése szerint egyelőn — A - I l á l i i (v-krajini Calábrie) je vtoni meszeczi potresz bio. Doszta
szünete. A told rengessél járó tünemények megfigyelésére kiküldött tudományos bizottságul
a kővetkező geológiai sajátságokat észleltek : A földhasadékokhól kénes források fakad- hizs sze porösilo i vttngo lűdib je zsitek zgitbilo.
ta.v, OJbb helyütt kiilonlio/o gőzök és gázok szállottak fel a föld mélyéből. A Cogoelies /emla gibanye Sjiaiiyolszkom országi. Vö poszláni bizottság je pregledno ona
tolyo megraltoztatta medret s egy kis tavat alkotott Gnevejar mellett egv óriási liasadék vzírahovitna mejszta Spanyolszkom országi, gde je zemla gibanye tHko kvára napravilo,
tatnailt s a helyse? (ii> méternyire eiesu-zott eredeti helyéről délnyugat fejé. — Az alha- szó szpametlhali: Ka gde sze zemla raszpoukala tam zsveplen* vrrtine, vszefelé gerdi
nuelasi plébános ejipen karosszékben ült unokaöcscse és a ház reájuk szakadt. A plébá­ szopou? i gáz vö ide. Kogvelles teknuc-a voda je zgiliijla szvoj pravejsi tekoues, i je posz-
nos bugát, ki a raellékszobáhan xarit, le naljig eltemették a ház romjai s ebben a bor- tánola edna netekoncsa ntlaka. Kéj dalecs od Gnevt jára je tak zotnla pou« >ila, kaje vesz-
zaszto helyzetben kellett maradnia másnap reggelig, inért a szomszédok nem tudták a ro- nicza öJ mtfrov dalrcs vkraj od tóga pravoga meszta szpádnola. Albattuelaski plébános
U'« r n,arabb '"íordani Egy lámpát gyújtottak ineg előtte s a szerencsétlen az éj szu szvojom szeszt tan,zent, i vucsitelotn pri sztouli vküp szideli, gda je zetnla gibanye
csöndje »en egy félóráig hallotta a plébános imádkozá-át, akit a romok egészen maguk alá pnusztalo szője czejli tan na nyé poudro. Plebánosovo szesztro, stera je vednoj driljgoj
temettek s regre agyonnyomtak Az eltemetett leány is meghalt másnap Saleres faluban hizsiczi sijvala je tíidi do perszi vsze za szipalo — i vtaksem sztálisi je do gojdnemogla
a hova a borzalmas éj után szállították. - Ilogy milyen borzasztó hatása volt a föld­ biti — pokecs je pomoucs prisla i szó nyou vö odszlohodili, ona je plébáno-a ' ? vöre
rengésnek, legjobban bizonyítja az a körülmény, melyet a New-Yorkból Cadixba érkezett csüjla bogi moliti, steri szó szpittj raszijpani bili i brezi pomócsi s/.n sze zadiijsili. Tá ne-
„Izahel fczt.-John- bárka kapitánya elbeszélt. Decz. lK-án haladt el a bárka az Azori szi­ szrecsna deklina je najdriijgi (lén Salaivá vészi tüdi mrejti mogla. Ka kakso sztrahovitno
getek mellett, melyek már jól beitnfeküsznek az Atlanti oczeánban, a midőn egyszerre zemla gijbanye je tou bilou poszvedocsi — z-Newyorke — v-Kadixo idottesi .Izaliel St.-
l.orzaszto mozgást, rengést hal ottak a tenger fenekéről s a viz óriási hullámokat vetett, Johtt* bírke-kapitiíny. 18-ga d'cembra je bárka nej dalecs od Atlantiszkoga mourgya pri
melyek a hajót kicsibe ni tilt, hogy el nem temették. Mindez a földrengés következébe tolt. Asori szigetai sla — na ednottk szó vpamet zéli sztrahovitno zcmlo gibanye odszpodi j»od
monrgyon, i velko zburkanye na votidi, jáko malo je falijlo, ka sze je hajouv ne zalejao,
_ fe b r u á r it o b a a egyszer sem lesz holdtölte, a m ely tü-
ueméuy csak mimh u tizeukilcnczedik évben ism étlődik. tömi je zemlo gijbanye bio zrok.
- L e le s z v u fc h r u íír i cdnok nedo pun meszeez; slera prikázen
sze szamo vszuksem devétnajszetoin Inti ponoví.
Helyi és vidéki liivek.
— Y n m i r ^ y e t o r v é iiy lin ló s á g i b iz o H s á g á n a k f. évi január Doni ácsi i z-viinszki glászi.
hó 26-án és folytatva tartandó közgyűlésen a muraszombati kórház üdvében - H o r v á t h najem-vrejdni martyánszki plébános szó za pod
előterjesztés fog tétetni; ugyan e tárgyban Pintér Géza m. bizottsági tag kurátora ozvani „Doszlüzsbeue uaprav*-e (nyugdíjintézet) szoiubatbelyszkib
indítványt, is terjesztett be.
— A L ó iv é lE íc ző in r g h iv ó l vettük: A muraszombati önk. tiizoltó- dübovnikov.
— „^ lu r a K z o iiiIm U < !»!• z o u e - e g jlo l* 4 etoga leta szüszcza 2-ga
egylet folyó ótí február bő 14-én a „ Magyar Korona* vendéglő nagytermé­ dnéva vccsér ob 8-moj vöri drzsij v-Szoboti pri velikoj ostariji prvo probií,
ben saját pénztára javára tánezvigalmat rendez. Iielépfi dij személyenként
na steroj /.vön kotrig tóga drüzstva sze tóga priátcljo tüdi radi vijdijo.
*r»0 kr. Kezdete 8 órakor. A ki tévedésből tán moghivót nem kapott volna,
az szíveskedjék Ilnrtner Károly úrhoz fordulni. J á k o j o p ó t r e b u o naj sze rncsnu zsandárov v-nasem Tasvárme-
— A isiu ra szo H iÜ K ili ia r . u o c g y J c í folyó hó 12-én tartotta zár­ győvi povéksn. Y-Kermendiui novo zsandárov commandánsztvo, — v-Pinka-
fői i v-Acsádi 1 — 1 uóvo stájaliscse zseléjo gorpos/.taviti i v-Szombathelyi
számadását, amely szerint az 1884. év lefolyása alatt a hitközség szegényei
közt kiosztatott 120 frt 20 kr. és a pénztár állása volt a bevételek és ki­ racsun nvihov 2 zsandárotna povéksati za potrebno drzsijo.
adások leszámítása után nmlt év decz. hó végével 102 frt 24 kr. Az egylet V u íá o.-ia y 'o j-I.vrid a vi (ali pri G rádi)je vu dngoványi razsürjá-
jelenleg 4ó tagot számlál. Tisztviselői 3 évi működés után leköszönvén, el­ vanya uasega lisztá ali s/,i vogrs/.koga je/.ika, taki vn gorposztávlenyej edui
nökül: Ascher II. Regina, nleluükül: Perger Józsefné Mari általános szó­ nóvi orgal te lejpo i sztáré ezérkvi sze je nágib pobiido — ali tak sze vidi,
többséggel újból, — a pénztarnoki állásra — mely eddigelé elnöknő'kezelése kaj szó do cti mao liszamo pri vüpanyi, ka nam to uizse naszlediivajócso
alatt állt — pedig Fiirst Samuné Róza lön egyhangúlag megválasztva. piszma zadoszta szvedocsi: .Gornya-Lcndava (Grád) 1885. jannara 13. Goszpon
— II o r v ít « la J ó z s e f kiérdemült volt martyáuezi plébános az egy­ Brodnik! Obecsao szem, da bőm vcsászi i jász kaj piszao vn nyibov liszt
házmegyei nyugdíjintézet algoudnokává neveztetett ki. z-cte brezsne-dolue krnjine. R-jcs szvojo zdr/.sim— pisem. Popiscm, da szem
A „.Y flu r a s x o in b a ii é s *< *a »c-ogj'lei“ f. é. február hó 2-án goszpon brodníka vn tnojem poszebnom pisznti lepő napclo. Zsao mi je 1
zdaj isztiua za vcsinyeni grejh, ár znám, da nedobim od püsesejnye, ali
esti 8 órakor tartja Muraszombatban, a .Korona* vendéglő nagy termében
nemrera nyim zmocsti — zgodjeno je. Rejcs sze mi je zglászila vu püsztini
első nyilvános próbáját, a melyre az egylet tagjain kívül az ez iránt érdeklő­
szlabti je bíla, nej jo obc-rno niscse. Ali i nej csüdo! S/.pí, globoko szpi es­
pók szívesen látíatnak.
cse nase lüdsztvo, zsmetuo je ono gorizbüditi zglobokogaz szna. Do tjédnovs
— A ex c s u lö r.n íg s z a p o r ít á s a megyénkben égető szükség leven,
zvüna nedele, gdare máli-veliki prido k-bozmj szldzsbi, nega viditi pri nás
Körmenden uj cseodőrszakaszparancsnokság, Gyanafalván, Pinkafőn és Acsá-

don 1 — 1 uj őrs felállítását, azonfelül a körmendi és szombathelyi őrsük­ cslovcka. Szamo sze na ribnyeki, gde éti sztojecse grofoszko goszpodársztvo
léd dú zsagati, ali sze káplán na korcsolyaj szem-tá skalijo, obrué nistere
nek 2 — 2 csendőrrel leendő szaporítását tervezik.
— F e ls ő - L e a d v á ll lapunk terjesztése, illetve a magyarosítás érde­ esi öve k zijajócsi te nőve forme szani. Ovak nyim je za nikoj nej, naj menye
kében — úgy az ottani f'/.ép s régi, igy kiváló műbecscsel bíró egyházba egy za .Muraszombat és vidéke.* Zakaj nyim ni sztári ocsa nyerni je nej csteo
uoviue i dönok je zsivo do szmrti. Ka szó ga eduók-drügócs vk m ii vu odavanyi-
uj orgona felállítása ügyében mozgalom indult meg. — de úgy látszik ed­
kiiplenyej ali v-zavezki i na nikoj szpravili, tak nyim je trbelo, zakaj szó
dig még csak a reménységnél vannak, amit a következő le\él elégge je l­
nej bili esednejsi. Zatejm. jo i csemóruo drága tú noviua, — tri rajuski ua
mez : „Felsö-Lendva, 1885. január 13. Tekintet^ szerkesztő ur! Megígértem,