Page 3 - Muraszombat_es_videke_1885

“ Ísk0l“ inkat: khat » « « ■ » M I M rendesen l,e le-
k°?a. Jezika yesznicze szlűzsit, — pascsimo sze mi tou návado kemholc ra-
M e g e m lít e m a z t is hogy « „ egynéhány szülő fizetés mellett is zsiinti z-ednim tá czilati, naj vu takse vesznicze idejo szlűzsit, gde cslsz'.o
guesíjo vogrszki.
hladja gyermeket magyarajk,, községekbe, azonban ez csak egyesektS telik k f
\ u etom dugoványi k-tim vgoiszki vesznícz vucsitelom poslimo gori-
8 ker ül u e T Í 8 Va,‘ nak az° nba" ’ k;k gyermekeiket ha szolgálatba adui uem pozávanye.
i
.Ölti nam lehko priczájti naznánye dájo, kelko pasztérszke deezé je
pest megtenni akként, hegy a« M w n .V .„ ! g “ a “ * potrejbno tisztim vértorn i v-kakso formo bi nájali gori deczo i nasz-
lejdnye jeli szó privolni za pliícso tühinszkoga jezika deczo na 2— 3 mejsze-
mellett küldené magyarajk., községekbe a nagy i z ü n i L ^ T i l y k i a t o t t
cze tá zéti.
magyar nyelv-alap (franez.a-sarcz) kamatjának egyik részével kellene fedez.,,
(Ezt .l.etoleg a. u, araszomba tjiírási íi-kür már "^ íter szt egy S Na eto tühinszkoga jezika bodoucse deczo bi pa te tam vu meszti szto-
jécsi vucsitel inogao gori paziti i nyim v-ednom ali v-drögom tanács dati.
érkezett az Í 8 M ’7v;, t 0Z,^ l ? lii' Í ..bÍZOt," ,í« h oí- <•« válasz m íg nem lak bi tou eduo dobro tüdi zadoubili, ka nam decza nebi ]io ednom, nego
L tanít,, nr f í n L n í * ? “ " P « % elhatározta a kör, hogy Gaál
la tanító, iir Domonkosfan a e,l járjunk a csere ügyében a népnek n kezére- vszi na ednouk niháli tü soulo, pa bi zsnyimi vcsenyé lehko redovno do-
koncsali.
a z i S ^ u ^ S z e ? ] : . ) 6 t Í r g í'JÍ,U f d , il“ gositá>- » mindig Naprej szám primeszao i tou, ka zná bidti nisteri roditel zaplácsno
tüdi vödá szvoje dejte vu vogrszkoga jezika vesznicze, ali tou szamo malim
lesz aaa’ l Z i k 04 L « “ ^ r 4 t a I h ! : t l 1?" 8Íen * * " “ » « " ide vö. Doszta ji bou i jeszte pá. ki szvojo deczo, esi jo v-szlüzsbo nem-
,
reJ° Háti, za szirmastva való morejo domá obdrzsali. Tii bi pá ]demenita
zavüpnoszt vármegyöszkoga ravnítelsztva mogla te prvi sztopáj vcsiniti tak,
Minden mesterség kinesbánya. ka bi to tühinszkoga jezika bodoucso szirmasko deczo za plácso poszlala vu
— Samu József .Étet- ói nevelés rajzásból. — vogrszke vesznicze vu tóm velkom prehejnyanyi soule, stero vödávanye bi
z-ednim interesa vogrszkoga jezika sume trbelo odnásati. (Etoga dosztájajoucs
, % J tanul,imát az iskolában mindig lehangolt-, kedvetlen-, szdtlaunak je szobocskoga járása „tanitói-kör“ zse edno prosnyou poszlao gori k-
tálaltam, hiányzott benne az a szellemi elevenség, mely az elégedett család­ plemenitoj vármegyöszkoj zavüpnoszti, ali na tou je escse odgovora nej prislo
ból szármázó gyermekeket szokta jellemezni
nazáj; i na 1883. leta szprotolesnyem krouzsnom szpráviscsi je tou szkon-
A gyermekeknél mutatkozó ezen állapot mindig felkölté figyelmemet,
csao krouzs, ka goszpon Gaál L. vucsitel v-Domankisevczi i jász vu dogo-
az ily jelenséget nem szoktam abban hagyni, hanem törekedtem az okot ki­ ványi meinbe naj lüsztvi na rouke hódivá; vönazvesztimo z-etou potjouv, ka
fürkészni. t elkerestem tehat a gyermek szülőit.
tóm deli pr esz versenyé i opotejnye vszigdár radi dámo. Brodnik.)
Amint az utcza-ajtóu betérek, a szobából halottas ének hangjai Uték Od etoga dela, ali naitnre od ti goriposztávlani obranbicz mo escse
meg füleimet, gondolám: halott van a háznál.
vecskrát príliko meli sze zmislávati.
ndr»ron találtam, száraz gályát szedegetett, oda kö-
Szonok neki, azutau azt kérdezem: ki halt meg náluk ?
. Nem bi,Ií me? ,l\ k* em senki sem : hanem tudja lelkem, megkövetem Vszáka mestria jo kincsna-bajca.
szépén, ez am i mesterségünk nagyon gyarló,a férjem mindig kedvetlen éske-
Ednoga szvojega vucsenéka szem vu souli vszigdár túzsno, — tihoga
serusegeben olyan ha'otG zsoUárolrat énekelget. A mi házunkban ha nincs
naisao, falila je vu nyem ona dühovna zdrzouoszt, stera szó pri z-zadovolue
L S W l i S T m‘ " tha mlndi« ki roln. valaki terítve. De kérem familie szhájajoucsoj deci nahája.
Pri deci sze szkazsüvajoucsa taksa sztáva mi je vszigdár zbtidíla paz-
Beköszöntem tehát és magyar szokás szerint hasznos munkát kívántam
n gazdanak. lívoszt a tákse, pripotjé szem nigdár nej zaniháo, nego szem setlivao uyega
zrok vö zgriiutati. Gori szem poiszkao tak deteta roditele.
élnie c^ak Í Í 7 ^ “ “ ram’ de h it mit toW en a szeg=” J e,nber’ Kak na dvora (vilicsne) dveri notrisztoupim, z-hizse mi nirtvecsne
pe8zmi glász napuni vüha i miszlo szem : mrtvecz jeszte pri hrámi.
_ Már hogyne volna a mesterség hasznos? Azt szokták mondani, a mes-
térség kmcsbauya. Zsenszko szem na dvouri naisao, sziiho veije je brála, poklounim sze
nyej, potom jo pítam : sto je mrou privasz?
aláb b la ló 'a l^ ’^ h e t ’ meBtcrse’g ki,lcsbá n j», de az én mesterségemnél már Nej je mrou éti pros/.im niscse: nego znájo drági moj, molim sze nyim
lépőn, nasa mestria je jáko szlaba, mouzs mi je vszigdár ti'usen i v-szvojoj
Hogyan? kérdezem az embert.
britkoszti mrtvecsne zsoltáré popejva. Vu nasein hrámi, esi glih nega mrt-
. , Ií a\ " g3'' b^ bÍ2 ez, hitrány egy mesterség. Nikiink csak akkor van veca, je bogme tak, liki esi bi vszigdár sto vőrazpresztejti bio. A li proszim
dolgunk, ha munkát hoznak. Néha igaz, hogy vau elegendő, ngy, hogy alig ji naj notri szfoupijo.
győzőm; de többször megpiszkálhatom a fogam, ha volna mitől
Notri szem sze poklouo tak i pouleg vogrszke návade szem liasznovito
1“ ' “ n ™ 'K »■>>«> egészen „gy, amint mondja. Az igaz, hogy az már delo zselo vérti.
•e eme iu o og, ha uiucs egész éven át munkája; mert amit egy időben Nej je bogme jáko liasznovito tou, moj goszpoud, ali ka szí vej szir-
keres a másikban e]togy.asztja azt. De ezen talán lehetne segítem. Én is- raák cslovek, zsiveti nyerni je potrejbno.
merek takácsot, ki eszszel bevásárol néhány mázsa kendert, lent, télen ki­ A li kak bi mestria nej haszuovita ? bila ? Ták právijo, kaj je mestria
adja szegény asszonyoknak fonni, meg a felesége is pergeti az orsót; e fo- kincs na bajca.
nal.it azutau azutun időben szövi meg. mikor nincs egyéb dolga. A takácsazótte
Mogoucse, kaj je drüga mestrija kincsna-bajca, ali od moje mesirie
vásznát numlig j „ pénzért megveszik ; mert az három annyi ideig is eltart.
nevolnejsa komaj jeszte.
z i yen vaszna az után, ha még ki is van fehérítve, vagy a piaczon, vagy Kak? pitam tóga csloveka.
pedig kereskedőknek, bizományosoknak adja el. Maga szája vallása, hogy No tak, kaj je tou bőgnie bozsna mestria.
sében ™ ba5ZIla ran mesterségében, mint a hozott fonal megszövé- Mi li szamo te mámo delo, esi nam je sto priuesze! Isztina, kaj vcsászi
mátiio zadoszta, nateliko, kaj komaj ládám zs-nyiin, ali vecskrát bi szi rád
Ezt már csakugyan jól mondja az nr, lám én még nem is jöttem erre
trojbo zobé, da bi li bilou odkoj.
a gondolatra, pedig ha egy kicsit összeszedném magamat, én is megtehet-
Lejbko je döuok nej vsze czelou tak, kak právite. Isztina, kaj je tou
nem, de meg is teszem, hisz az én feleségem is tudja az orsót pörgetni. neprietno, esi neinate czejlo leto dela; ár ka vu ednom hipi priiszcsete, vu
Ha ön csak kesereg, azzal ugyan nem segít sorsán, sőt elidegeníti az drügom potrosite. Ali z-toga bi sze lejliko zmogli. Jász póznám tkáleza. ki
embereket; mert a szomorú házat még a fecske is kerüli. Mindig szíveseb­ v-jeszén kűpi nisteri ezont predíva, v-zimi je vödá szirmaskim zsenszkain
ben keressük fel a vidám embereket, mint az olyanokat, kik örökösen pa­
naszkodnak. prészt, i zsena nyerni tüdi brni z-kolovratom; tou prejou potom v-táksem
hipi szetká, gda drűgoga dela néma. Tkálcsno plátno vszigdár za dragse
Az igaz, mert már oda jutottam, hogy csak azok keresnek fel, kiknek pejueze kűpijo, ár ono trikrát tak dugó trpí, kak driigo. Tákse plátno po­
Sietős a munkajok.
tom, esi je i szplejáno, ali na pláczi, ali pa trzsezom, zaviipanezom odá.
Azután ne higyje ám, hogy az ön mestersége utolsó. Szám vadlűje, kaj tak vecs haszka má z-mestrie, kak prik t-kunyej prinese-
Az a takács, ki az első vásznat előállította, egyszerre gazgag lett; nej prejej.
mert századokon keresztül csak a királyok családjának volt fehér ruhája. Tou zse uprav dobro právijo goszpoud, vis jász szem szi nej znao tou
Azok, kik nngynehezen szert tettek valami vászonféle ruhára, biz azt nem zmiszliti, pa esi bi sze malo vkiippoubro, bi jász tüdi lejliko tak delo, ali
vetettek le. míg el nem szakadt, mert nem volt több egy pár fehér ruhá­ tak bőm i csiuio, vej moja zsena tüdi zná kolovrat gouiti.
soknál. \ II. Károly, franczia király udvarában egyedül a királynénak volt Csi te sze ví szamo zsaloszlíli, z-tejm szi rávno nikaj nezmorete, escse
két inge. J
i odornéte od szebe liid i; ár sze túzsni bramouv escse i lasztvicza ogíble.
De nézzük tovább. Nem vászon-e az, mibe világra jött kisdedet leg­ Vszigdár ríj poiszcsemo veszéle lüdi, kak tákse, ki sze naveko szamo touzsijo.
először takargatják, nem vászonból készült ruhát ád-e a menyasszony, el- Tou je isztina, ár szem zse ua tou priso, kaj me szamo oni poiszcsejo,
jegyzett vőlegényének legelső ajáudéknl, nem azt mutatja-e be a menyasz- ki sziino delo májo.
szony legelsőbb is, mint szorgalmas munkásságának gyümölcsét, nem abba Nevörte tak, kaj je vasa mestria ta naj szlejdnya.
takarják-e utoljára az embert, midőn buc-uit mond a világnak; nem oda On tkálec, ki je to prvo plátno naprejposztavo, je naednonk bogát
törekszik-e minden jóravaló ember, hogy legalább tisztességes fehérruhával pouszto; ár szó po vucs sztou lejtaj szamo králeszke familie noszile bejli
legyen ellátva? (plateni) gvant. Oni, kejm je ednouk mogoucse bilou szebi z-kaktim iáloin
Hogy volna az ön mestersége utolsó, hisz legelőször is azzal takarjuk plateni gvant szpraviti, szó ga bogme tecsasz nej doj vrgli, pokecs sze je
be testünket, s mint valami drága öltözéket megbecsüljük, mely egészségün­ nejraztrgo, ár szó nej meli vecs kak eden pár bejloga gvnnta. Vu dvouri
ket. fentartja. Más ruhát könnyebben nélkülözhetünk, do a fehérruhát nem. V ÍI. Karolva franc/.eskoga kralá je szamo kralíca iuejla dvej szrakiczi.
M ég az a bankó is, melyért dolgozik, az is az öu mesterségéből kerül ki. Ali glédajmo dalé. Jeli sze nepovije vu plátno to málo dejtece prcci
No mondja-e még, hogy mester égé utolsó? oprvim gda naszvejt pride, jeli je nej z-plátna zgotovleni on gvant, z-sterim
Dehogy mondom uram többet, ezután büszke leszek mesterségemre és szncjlia szvojga inladozsenca naj oprvim obdarűje, jeli uepokáz&o sznejha uaj-
ha dolgozom, nem fog többé tőlem senki hallani siralmas nótát, hanem azt oprvim ono kak szád szvoje pascslive delavuoszti, jeli nepokri jejo csloveka
dalolom : „Ej. haj, feleségem tán megélünk valahogy!“ Ugy-e kedves telesé­ naszlejdnye z-phitnom, gda zse szloboud vzeme od szvetá; jeli je nej vszáki
gem te is segítesz dalolni ? posteni cslovek na tóm, naj szi kamcsi posteui bejli gvant szprávi ?
Az asszony csak könnyeit töriilgette és hálásan pillantott rcám. Kak bi bila vasa mestria najszlejdnya, vejm zs-uyé nápravov pokrijenio
N o tanító ur, most igazán a jó Isten vezette hozzánk. Minden szavát tejlo szvoje i kak kákse drágo oblecsalo varjemo, stero zdrzsi nase zdrávje.
lelkcinhe véstem és úgy érzem, hogy mi még boldog napokat fogunk élni. Brezi drügoga gvanta szmo lezsé, ali brezi bejloga nej. Escse i banké, za
Adja Isten, hogy ngy legyen. stere delate, z-vase mesfrie szhájajo.
Hogy látogatásom nem volt eredmény nélkül, azt legjobban észrevet­ N o jeli te pravli escse, kaj je vasa mestria szlejdnya ?
tem a gyermeken. Két-három hét múlva a gyermek arezszine kezdett élén­ Deknj mo pravo vecs goszpoud, po etem tóga bőm sze stimao z-szvojov
külni, viseletén az önérzet felébredésének bizonyos tünetei mutatkoztak. Szel­ mestriov i csi bőm delao, nede iiisc;:e vecs od méné csiio plakajoucso nouto,
leme élénkebb. üdébb, kedélye vidámabb hangulatot vett fel és tevékenysége nego bőm eto danájkao: .E j haj, zsena moja vészelő va znivela rniva.* Jeli
fokozottabb erélyt tanúsított E szellemi állapot ngy liiut föl előttem, mint liibléna moja zsenica, ti bős mi tüdi pomágala hvalejkati?
aki nehéz betegségből kezd lábhadozni. Zsenszka szi je szkuzé bríszala i zahválno sze je zglédnola naméne.
Néhány év múlva az ntezán találkozom az emberrel. A lig ismertein No goszpon vucsitel, zdaj je zaisztiuo te dober Boug pripi-lao k-nani
rá. Csiuosai! fel volt öltözve s oly büszkén lépegetett, mintha csakugyan ő Vszáko nyihovo rejcs szem na szrcé vzóla i tak sze mi vídi, kaj mo escse
találta volna föl a vászonszövés mesterségét. blájzsene duó zsiveli.
Megállított. Ekkor röviden elmondó, hogy azóta élete nagy változáson Bong dáj, uaj tak bode!
ment keresztül. Most három-négy legény folyton dolgozik műhelyében, kik Kaj je moj prígled nej bio brezi haszka, tou szem nad detetom vzeó