Page 2 - Muraszombat_es_videke_1886

ráz talaj, akkor a vizes földet ki kell ásni, helyébe száraz homokot tenni, vu táksoj ncmore zdrav biti ni vncseník, ni vuositel, ár oni v te k á ji
szükségből rácsázatra kell építeni. És ez nem kicsiség, sót igen is fontos fel­
naszlejdnye pohüsajo k rv i tak lehko zrok fljeo na vek e trpécse be­
tétel, mert alig lehet nagyobb hátrányára valamely hatány az egészségnek a tege, kakti zsajdi, plücsne trdine, protín, csujsz, krvno vodenoszt,
nedves iskola-teremnél.
A beszórt homokot szokás vizzeli öntözgetéssel tömöttre sulykolni, fel­ p ri deklinaj blédiczo, i tejm gvüsuej p ozovéjo té n ap rej, kejm bole
színét jól (kétszer) égetett téglával kirakni, ennek fölszinét vizáthatolhatlan je eden ali drflgi na ete betege gibki.
(hydraolikus) málterral leönteni. Ilykép lehetetlenné válik, hogy a nedvesség Zídajm o vorczavno.
a talapzaton keresztül szobába hasson és nedvessé tegye az iskola-termet. Soula sze vszigdár na szlobodno, csíszto, szűho, m alo pozdig-
Következik a fundamentum. A fundamentumot szinte vizáthatolhatlan mál­
nyeno, tiho nieszto more zíd a ti ali cziinprati, naj bode zrácsna (Ifift-
terral kell felszínre építeni, úgy, hogy 2 — 3 láb magasságban haladja meg
a föld fölszinét, s a mint e magasságot elérte, a falat be kell födni palakö- na), szvetla, mirovna, S/.űlia, naj nefalí okouli nyé csiszti, ötévien
vel, mert a palakő tömött, legkevésbé lyukacsos, tehát legkevésbé ereszti ma­ zrák. Zem lou, zrák vodou kvarécsi vtekájov okouli nyé ne trpm o,
gán keresztül a vizet. Efölé kell tovább építkezni meszes málterral. Hogy a káksi szó necsíszte m estrie, nápravnicze, m eszárnicze, zsivin szka
fundamentum a földszinröl fel ne szívja és tovább ne vigye a vizet, vizát­
sztáliscsa, gnoj, hrambe vérsztva, krcsma Csi bi nej m ogli szűhoga
hatolhatlan málterral kell bevakolni a palakőig. A palakövet a kátrányos pa­ grünta dobi ti, teda sze ta m okra zem la vö more szkopati, na nyé
piros, a szurok nem képes pótolni.
Ily felépült falak nem fognak nedvesek lenni és ha esetleg mégis meg­ m eszto szfllii pejszek naszipati i tak delo zídanya zacsnoti. I tou je
történnék, akkor a tanterem falairól belől le kell verni minden máltert és nej málo delo, nego jáko tézsno goridjánye, ár nika nem ore bole
tölgyfa deszkával befödni, ezt benádalni, vizáthatolhatlan málterral bevakolni, skodlívo bidti zdrávji, kak vlazsna soula.
megszáradván, ilyen soha és semmi esetben sem fog nedvessé lenni. Nedves
T e notrinaszípani p-jszek je návada z-polejvanyem vödé i ku-
iskolák átalakítására is igen előnyös e javítási mód. kcácsi naponi nabiti, nyega zgornyoszt z-dobro (d vak rat) zezsgáuim
Az épületet, ha csak lehet, keresztben kell állítani dél és észak közt,
a tantermet a déli oldalra tenni, hogy az épület az éjszaki viszontagságok­ czigloin polnjstrati ino tóga z-czem entnim inortom oblejáti. E ták de
tól megóvassék. Eegyen folyosója, előszobája, hogy a gyermekek iskolaszo­ nemogoucse, kaj bi vlaga szkousz poplata v-hizso bíla i vucsevniczo
bába lépésük előtt magukat megtisztogathassák, ruhájukat elhelyezhessék. vlazsno vcsiníla.
Folyosó, előszoba, tanterem 10 lábnál alacsonyabb ne legyen, térfogatára N aszledüje fundamentum. Fundamentum sze tüdi z-czem entnim
nézve olyannak kell lennie, hogy minden tanuló számára legkevésbé G négy­ morfom more vözazídati, tak, naj 2— 3 sztopaye v is zik o szégne od
szög láb jusson, azért kell pedig ily térfogatot megállapítani, hogy az is­
kola helyiség zsúfolásig meg ne teljék, a gyermekek szabadon mozoghassa­ lícza zem lé, i kak je tou viszikoszt doszéguo, sztejna sze more z-
nak, egyike a másikát ne nyugtalaníthassa és legkivált, hogy a lelesleges skrilniin kamnom pokriti, ár je skrilni kamen gouszti, nájinenye lük-
számú gyermekek egymás elől fel ne emészszék az élenyt és fordítva a le­ nyaszti, tak nájbolc ncpüsztí szkousz szébe vödé.
vegőt kilebeléssel, önkipárolgással meg ne rongolják, s az igy felhalmozódott G ori na tóga z-vápnim inortom terbej dalé zídati. N aj funda­
széneny minél magasabbra emelkedhessek, a tanulók pedig ne legyenek
mentum od lícza zem lé gori no vlecsé i dalé ne píísztsa vödé, z-cze-
kénytelenek a kilehelt széuenyt, bűzlik kigőzölgését, mint egészségtelen pára­
féléket belehelni; mi annál bizonyosabban megtörténik, minél alacsonyabb, mcntnim morlom sze more vözm ortati do skrilnoga kaménya. S k ril-
szükebb a terem. noga kaménya klejui papér, szm ola nem ore nam esztiti.
Szükségesek a magas ablakok, hogy az ablaktól távolabb eső tanulók Etakse szcené nedo vlazsne, i csi bi sze tou z-pripetjá dőnok
is elegendő világosságban részesülhessenek, de szükséges akár a falakra,
zgoudilo, teda sze z-tenéo vu csevnicze znoutra m órt szploj dolipo-
akár az ablakokra légforgatókat is alkalmazni, hogy az említett párafélék ne sztrű gati more, i o::e sze z-r;isztoviini deszkám i morejo n otrioblejcsti,
csak felemelkedhessenek, hanem a légforgók által el is távolittathassanak.
té pá z-trszt jom obi ti i c/.ementnim mortom vözm ortati, tákse szteué
Minden ablaknak téli ablakkal is kell bírnia, mert csakis ilyekkel lehetsé­
ges úgy alkalmazni a légforgatókat, hogy léghuzat nem érheti az iskolában — dobro vöposzenovsi — nigdár i v niksem p rip etjej nebodo vlazsne.
levőket. N a preobrázenye vlazsni sóul je té mortdus poprávlenya tüdi jáko
Az épületet a déli oldalon nagyon ezélszerü mérsékelten befásitani, t. nápreden.
i., hogy a szükséges világosságtól meg ne fosztassék a terem. A gyermekek
szórakozására, pihenésére, üdülésére, igen előnyös az udvarkert, s minthogy Hsamba sze csi je szamo inogoucse poprecski more zídati ali
az iskolás gyermekek az év melegebb részeiben sokat szomjaznak, .azért czim prati med poudnévom i pounocsjouv, vucsevnicza na poudnésnyi
hogy üde ivóvizet ihassanak, gondoskodni kell jó ivóvízről, tehát arról, hogy kraj djáti, da sze lírám ba od ti potinocsni protivn oszt obarje. Naj
ilyen legyen megszerezhető az udvarban, esetleg ezen kívül, de közel. má ona trnácz, pred liizso (preklet), da sze decza pred notrisztápa-
Árnyékszék nélkül nem lehetvén az iskolahelyiség, ilyennek, mint bűzt nyem vu vu csevniczo dőli zná scsisztiti, szvoje oblecsalo na rédito
terjesztő helyiségnek iskola épületen kívül udvarban a helye és pedig minél m eszto djáti. Trnácz, predhizsa, vucsevnicza od 10 sztopnyéo nisise
távolabb. A deszkaépület előnyösebb a faépületnél, mert szellősebb, vagyis
olyan, mely a bűzt nem tartja annyira vissza; a bűznek biztosabb, gyorsabb naj nedejo, na obszézsnoszt gled iu c s vucsevnicza taksa more bidti,
eltávozhatására, deszkakéménynyel is el kell látni, szükséges pedig, hogy da na vszáko dejte nájinenye 0 kvadrátni sztopnyéo obszéga príde,
kettős ajtóval bírjon. tákso obszézsnoszt pa záto moremo p otrd iti, da sze m eszto vncsev-
Szereljük fel helyesen. nicze do tesznoucse naj nenapiim, da sze decza szlobodno more gí-
A nagyobb világosság korlátolhatása czéljából alkalmazni kell zöld füg­ bati, da edno tóga drűg iga nemore íu poknjüvati, i n ' jbole, da pre-
gönyöket, a falat czélszerübb világos zöldre festeni, mint fehérre meszelni,
vnogo deczé pred endrűgim i;<p>szopi kis/.kcza, i preobnmucs zráka
legjobb a belül fülű kályha, mert amikép amazok jótékonyan hatnak a sze­
mekre, úgy a belülfülő kályha hatalmasan forgatja a levegőt télen, nyáron, z-vőodnliávanyem i párjenyein szam oga szebé nép >kvarí, i naj sze te
fűtéskor a keresztül kimenő széneny tartalmú levegőt meg is emészti és igy etak gorinavrseni vuglecz kak nájvise zná pozdigávati, vn cseiiíczi pa
hatástalanná teszi. Ily kályhánál szükséges a kályhaellenző, nehogy a gyer­ naj nedejc prim árjani te vöodftliávajoiicsi voglecz, n yiliove szm rdíe
mekek fűtéskor ínagukban kárt tegyenek. Minden felettinek tartatik iskolák
párjenya. kak nezdrav zrák nazáj odü liávati; stero sze tejm gvüsuej
számára a légfűtés, mert ilyen legalkalmatosabb a levegő forgatására, tisz­ zgája, kejm nisisa, tesznejsa je vucsevnicza.
títására. Fűtésnél soha sem kell 15° I{. hévnél magasabb fokú meleget
fejleszteni. Potrejbn i szó visziki obloczi, dn i ti od oblokouv d ile szpád-
— Hát ha éppen kedved van, itt van a golyó, — töltsd meg. A li zse teda je cs üli bibi szH'asno erjovenye dívj- szí vari i edna sztrasno
Megtöltöttem s pár lépéssel nagybátyámat megelőztem. velika medvéd inati szvojiini miádimi mouczki je liitila naprej k-uama, po
Ugyanezen perczben az alig száz lépésre eső sűrű bozótban mozgást dvej nogáj tákso szkakáje szó uaprávlali, da szó komaj na tröszti sztopájov
vettem észre, — mire én fegyveremhez is nyúltam. bili od nász.
— Pszt! sziszegett nagybátyám s ugyanazon pillanatban mellettem T.i trenu-ek Iá ocsnainegnyenoszt. je sztvarnoszt odlocsivna bila.

termett s fegyveremet kiragadta kezemből. Glédam nazáj na bívg. ali moj vlah j*1 zse pete odne.szo.
De már akkor felhallatszott az erdőt megrezzentő vad orditás, s egy Moj sztricz szó escse pocsakali neke szkakáje ino vezsio vzéli medveda.
óriási fekete anya-medve jobbról-balról felnőtt jókora boczaival két lábon akko­ Ednouk trejesi priska i mati medvéd sze prevrzse na prednye tacze,
rákat ugrottak felénk, hogy alig voltak már 30 lépésnyi távolban tőlünk. szkoro méné malo da nepoderé.
A pillanat szörnyű válságos volt. Ta driiga kiogla je sztarejsega mouczeko zadejla, ki je szvojim brá-
Visszauéztem hirtelen a domb tetejére, de az én oláhorn már meg­ csekoni sze v-grmovje potégno.
ugrott. Midva szva tüdi uabiejg bejzsala i za poinócs kricsala, ki szó henyali,
Nagybátyám bevárt még egy ugrást s czélba vette. ár bojazlivi vlah csi gli je trepeto, veudar je zuao telke postenyá, vidévsi
Egy dördülés s az anya medve előre huilott, első talpával csaknem en­ ueszrecso pogonyácse je zvao i priso na poinoncs.
gem is leütött. Medred je tani le/.so, szamo teda szmo víipali k-nyemi, gda szmo escse
A másik golyó a nagyobbik boczot érte, ez azonban testvérjével együtt neke krogle v-nyega szpiisztili.
az erdő sűrűjébe menekült. Sztriczov prvi sztreláj je szmrten bio. Krogla je medvedi v-právo okon
Mi is természetesen futottunk a domb tetejére és segítségért kiáltot­ odisla ino inozgane vsze pretron°zila.
tunk, melyre a társak meg is állottak, mert a gyáva oláh. hamarább meg­ Csi sztricz ne zavádijo, te szmo vkraj, te szmo áldovi medveda.
látván a veszedelmet, megugrott ugyan, de volt benne, annyi emberség, hogy Po nevarnoj lovini szmo gosztüvanye meli, medveda szmo zvágali i
fellánnáxta a társakat s azokkal jött vissza. szamo őszem czeutov je meo tezsáve. S E R LY A N T A L .
A medve még mindig ott feküdt s csak akkor mertiiuk hozzá köze­
ledni. mikor már néhány golyót belé röpítettünk.
Nagybátyám első lövése halálos volt. A golyó a medvének jobb sze­ Volt szeretőm .. .*
mébe fúródott 8 agyvelejét roncsolta szét.
Ha nagybátyám elhibázza a lövést, — a medvének áldozatai vagyunk. Volt szeretőm, barna legény,
A veszélyes vadász-kalandot vig lakomázás követte, — a mikor is ő Igaz szívvel szerettem én,
medveségét megmértük. Csak kerek nyolez mázsát nyomott. Híztam benne, mint magamba’ :
SE11LY A N T A L.
S elhagyott a hűtlen, csalfa.
T c m p 1 o m b a n. . . . Ne higyjétek. mit igéinek

Imádkozni jöttem. Kezein összetevő Mintha ott lebegnél Csábos ajki a legénynek!
1 gy reszket az ajkam, Fölnéz ik az égre : Kiles anyáin, lelkem,
Mindeneknek atyja, Könyöiiilö Isten Jóságos >/.avaddal ígér üdvöt . . . boldogságot — :
Szánakozzál rajtam ! Könyörülj meg végre! Vigasztalva engem. S látsz helyette — csalfasügot.
Szól a szent zsolozsma, ■JV-vdező sz •minél Ilogv ne ejtsek kihív TARJÁN ERZSÉBET.
Zendül, zúg az ének. Né/oin a szent képet, Habár senkim sínese
Csak én vagyok inna .Mimiin ót; hbegne Övéit m in hagyja
Elkárhozott lélea. Angyal-szelíd képe. buba a jó Isten ! ♦Mutatványul az itt működő színművészek egyik legtehetségesebb lakjától. Szerk.
LÉ VAY SÁNDOR.