Page 6 - Muraszombat_es_videke_1886

kereskedőink nem vesztettek volna annyit s nem panaszkodnának oly han­ Nego ka sze zgoditi more, tou sze z-godij, csigli de protiven haszek
gosan. káksostécs orozséjé nüczao prouti.
Napi renden volt a Körmend-G'sáktornyáig kiépítendő vonalból esetleg I ka nasi poutuikov, trzsezov, mesterszki i zemlászki sztan zse ednouk
Alsó-Lendvától Muraszombatig kiágazó szárnyvonal létesithetése feletti ta­ moremo pobouksati, to..je nasa velka duzsnoszt, csigli nasi trzsezi za roló Itad-
nácskozás. gonyszke zselezniczo tűk jáko prouti sümijo.
Az érdekelteket gróf Széchenyi Tivadar országgyűlési képviselőnk Tanács je bio pouleg zselezuicze z-Kermediua v-Csukovecz itak tüdi
hívta össze, ő azonban — mert véletlenül éppen ez ügyben a fővonal en­ z-Lundave v-Muraszombut.
gedményeseihez hivatott — nem vehetett részt az értekezleten. — Helyette . Bodoucse tálaiké tou tou Szobocske pörgare szó nas követ Gróf Szé­
ifjú gr. Batthyány Zsigmond terjesztette elő mind azt, mit gr. Széchenyi chenyi Tivadar pozvali v-küper, ali oni szó na tanács nej raogli priti, ár
Tivadar ugv az engedményesekkel, mint az építési vállalkozókkal e szárny­ szó sze mogli zse na dl'ügi déu rávnics pouleg ti zselezniczo v-Budapesti na
vonal kiépít hetese érdekében létre hozhatott . gyiileis posztaviti. I tak meszto uyih szó Gróf Batthyány Zsigmoud uaprei
Megérthette mindenki, hogy törekvésünket nemcsak Vasmegye közön­ dali vsza ona, stera sze te telko opoiniuajoucse zselezuicze doszégajo.
sége, de még a szomszédos Zalaniegye is támogatni fogja, s a mit a leg­ Vszaki je mogao zarazmeti, ka tou zselezniczo nej szaiuo Vasvárme-
közvetlenebbül érdekelt muraszombati érdekeltségtől várnak, az igen csekély győv, uego itak Zala vármegyei v je krédi pomágati, itak on áldov, steroga
áldozat — de a végén mégis áldozat a közügyért. Szobocski pörgarje bodo na té oltár priueszli. jáko mali bode, za okroglino
Ez a eszme pedig nálunk népszerűtlen s ez úttal is visszatetszést oko­ pa jáko veliki.
zott. Nem áldozunk semmit! Nego zsalosztuo j e : ka je tou delo na preminoucsem tanácsi jáko z-
No de hála Isten, vannak kik másként gondolkoznak és másként tesznek. mrzlim gori bilou v-zéto. Táksi szó sze znaisli, ki szó tak prouti uikaj nemo

Végre sikerült az érdekeltek közül ifjú gr. Batthyány Zsigmond urat, | áldüvali.
Mintsek Gáspár orvos és birtokost, Fariakovits Zsigmond uradalmi intézőt, Na szlednye szó sze dönok znaisli kak Mintsek Gáspár doctor, Furia-
Hartner Károly és Árvái Beruát kereskedőket, Bácz Jáuos városbirót, Fóliák kovich Zsigmoud. gr. Batthyány Zsigmond, Bácz János varaski richtar, P ol-
Pongrátz szolgabirót és Kovács Károly kir. aljbirót megnyerni, hogy ez lák Pongrác/, birouv, Hartner Károly trzsecz, Árvái Beruát trzsecz, pa K o ­
ügynek élére állva, mint egy szükebb körű bizottság tegyék magukat érint­ vács Károly králeszki aljárásbirouv, ki szó czeilo delo na szébe v-zéli, ka v-
kezésbe a fővonal engedményesei és építési vállalkozóival, hozzák tisztába sza oua, stera do sze pridoucse zselezuicze doszégávala, dopriuásali bodo.
azon módokat, melyek által azok segítségünkre lenni hajlandók és ennek Ja vszaki zacsétek je zsmeteu, tepa czilou esi ga stoi escse bole zsmécsi.
megfelelően gyűjtsék össze azon adatokat, melyek a helyi érdekeltség áldo­
zatairól fognak kötelező bizonyítékot nyújtani. Zdrávsztvo národni sóul.
Oh de igaz, hogy minden kezdet nehéz, — kivált ha akarattal ne­
hezítjük ! Od TERSÁNCZKY JÓZSEFA, kanizsanszke-krajine vánnegyövszki doktor.
(Iíonecz.)
A népiskolák közegészségi ügye. Csisztim o i vetrimo.
Csi soulo csíszto derzsím o, obszebi sze razm i kaj je nyéni zrák
Irta: Ttrsánczky József, Zalamegye kanizsai járás orvosa Nagy-Kaniz sán.
tüdi csíszti, i naj sze csiszcoucsa zráka obarvati more, potrejbno je
(Vége.)
Tisztogassunk, szellőztessünk. vucsevnico v it r t i i csísztiti. Z vön a hizsa sze more odaliti vszáko
Az iskola helyiségnek tisztán tartása magában értelmezi a levegőnek tákse dugoványe, stero pa szvojein kvásenyi i gniljen yi zrák pokva-
tisztaságát, s hogy a levegő tisztasága megőrizhető legyen, ahhoz megkiván- riti zná, tak je nej zadoszta znotrejsnye csísztsenye, tou sze i zvöua
tatik a tanteremnek szorgalmas szellőztetése, tisztogatása. Házon kívül el
kell távolítani minden oly tárgyat, mely erjedés, rothadás által a levegőt hizse more oprávlati.
megrongálhatná, tehát nem elegendő a belső tisztogatás, házon kivül is kell Edén vszaki more zna ti, kaj med onim zrákom, steri csloveka
ezt végezni. okouli vzem e i steri je med sztenánii, obboduoszt more bidti, ár gde
Azt mindenki tudhatja, hogy az embert környező levegő és a falak sze tou nezgája, tam dobroga zdrávja csakati nemoremo.
közti levegő közt közlekedésnek kell lennie, mert hol ez nem történik, ott
Y u vszákoj mesztnoszti, gde j i vecs prebíva, tak vu vszákoj
jó egészségre számítani nem lehet.
Minden helyiségben, melyet többen laknak, tehát minden iskolában na­ souli jáko m oremo na tou szkrb ineti, naj nesznájga, din, práli i
gyon kell arra törekedni, hogy szeny, füst, por, ártalmas gőzök ne tegyék skodlívi szpár csísztoderzsánye zráka nezasztávlajo.
lehetetlenné a levegőnek tisztán tarthatását. P ri vszem tóm, kaj zrák vu souli na zdráyje vucseníkov velk i
Daczára, hogy a levegő iskolákban a tanulók, tanítók egészségére nagy vtekáj má, zá to dönok v-nájvecs nujsztaj i nájvecs skolnikov ino
befolyással van, azért mégis legtöbb helyen a levegőnek abbani megújítását solszki szlugov ponávlanye zráka vu oni zamüdí, za volo steroga
legtöbb tanító, iskolaszolga elhanyagolja és azért az iskolák igen gyakran a
legváltozatosabb betegségeknek költőfészkei, előmozdítói, minthogy a rósz szó sóié vnogokrát lézsna guezdá i pripom ocsuíki ti nájrázlócsuejsi
élenyszegénv, szénenygazdag szohalevegőben való idézés, a tanulóknak úgy, betegov, da v-tom lagojem m alokiszlicsnom i bogatovoglicsnom bízs-
mint a tanitókn tk bárminemű betegségek iránt ellenhatását csökkenti. nom zráki dugse mfldjenye vucseníkom tak, kak vucsitelom prouti
A tiszta, üde levegő az élet- és egészségben való maradáshoz egyik kaksisté betegam szvoje uászprotno djánye opáda.
feltétel, és némely tanító a friss levegőtől fél, helytelenül káros léghuzatnak
Csíszti, otávlen zrák je zsitka i zdrávja cdno goridján ye i ni-
tartja, azért is inkább zárkózik, mint szellőztet. Észre is vehető volna e steri vucsitel sze friskoga zráka bojí, onoga neprav za skodlí i viejk
magatartásnak következése, ha a küllevegö a falakon, kulcslyukon be nem
hatolna, mindenkor bekövetkezik pedig annak rósz hatása, ha a falak ned­ zráka derzsí, záto sze rój zapéra, meszto tóga kaj bi vetro N ászled
vesek, m eit a nedves fal nem ereszti magán át a küllevegöt. etoga szvojga oponásanya bi sze tüdi v-pam et dao vzéti, esi bi zvö-
Ha uj épületekben látszólag egészen száraz falak idővel újból átned­ nejsnyi zrák szkousz sztenéo i klűcsn* lüknye nej m ogo notri idti,
vesednek és ez által a levegőre nézve áthatlanokká lesznek, ez azon alapul, ali vszigd ár naprejpríde onoga liűdi viekáj, csi szó sztené vlazsne,
hogy a helyiségben keletkezett vízgőz a hideg falakra lecsapódik és a leve­
ár vlazsna sztejna nepüsztí szkousz szébe zvönejsnyega zráka.
gőt azoknak likacsaiból kiűzi. Azon viz, melyet a falak felvesznek, a falon
keresztül a szabadba hatol, ha t. i. a fal oly alkotásit, hogy az a vizet át- Csi sze vu non v i lírain baj prividno szploj szilbe szteue po cájti
bocsáthatja és igy belátható, hogy csak likacsos, hézagos építési anyagból zuouvics szkousz navlázsijo i tak zráka pout zapréjo, tou vu onom
készült épületek maradhatnak szárazok. Ez teszi szükségessé, hogy uj iskola má szvoj zrok, kaj sze vu vucsevuici nasztányeni vodeni szpár na
épületek gyors és sikeres szárítására fűtéssel egyesitett ajtók, ablakok feltá­ ti m rzli sztcn.íj na vodou obrácsa i zrák z-lükuyic oni vözgoni. Ona
rásával végzett szellőztetés használtassék.
A levegőnek tisztítása azonban nemcsak annak mennyiségétől, melyben voda, stero sztené gorivzem ejo, s, konsz sztejne vö na szlobodno ide,
az ember, tanuló tartózkodik, hanem még a friss levegőnek hozzájuttatásától esi je sztejna tak zazídann kaj vödön szkousz more pfisztsávati i tak
is függ, úgy kis, de jól szellőztetett iskolában sokkal egészségesebb lehet, sze viiliti d «, kaj li z-lüknyaszíe zidave zgotovleni líraim zuájo szűhi
mint nagy, de rosszul szellőztetettben. Azért is iskolaszobák szellőztetésére, osztánoti. Z a tóga volo je potrejbno. naj i.ouve solszke lírambe liitro
ventillatiók alkalmazására mindig nagy figyelmet, kell fordítani, minthogy szüsímo, stero sze po küijenyi i po z goriodpéranyem dvér i oblo-
az által az idegen anyagok hozzá keverése es kívülről eredő anyagok által
kouv szkoncsávanom vetrivan yi dá doprineszti.
tisztátalanná vált. az emben kilégzés és kigőzölgési terményei által pótolva
lesz. Megjegyzendő, hogy az iskolaszobának egyéb tisztítása nélküli szellőz­ A li csisztsenye zráka neviszí szaino od k elk oszti onoga zráka,
tetése nagyon keveset használ, azért is az iskola szellőztetés sikerének egyik v-sterom sze cslovek, vucseník drzsí nego escse od ouoga c?ís/.toga
feltétele, az iskolaszobának másképen tisztántartása is. lüfta, steri k-ovouii v-hizso pribája, tak v-m áloj ali dobro zvetrivan oj
Nem kell korelőtt iskoláztatni. souli doszta zdravejsi zná bidti zrák, kak vu velkoj i liüdou zv e tri­
Az iskolában való hosszas időzés. a padokban órákig tartó ülés, a szel­ vanoj. Z áto na vetn van ye solszki liizseo vszigdár velk o szkrb moremo
lemi erőlködés a testet és lelket, mely különben is gyenge, egymást gyengí­
meti. Zam erkati main, kaj vetrivan ye solszke hizse brezi drügoga
tik, csökkentik az agy erélyét, akadályozzák a testi fejlődést, mik annál biz­
tosabb következései az iskolalátogatásnak, minél fiatalabb a tanuló. Szakér­ csisztsenva prem alo baszni, záto sze vucsevnica ovak tüdi csíszta
tők a korelőtti iskoláztatás felett rég ketté törték a pálezát és abban álla­ more drzsati.
podtak meg, hogy a 7 évnél fiatalabb gyermek csak kis-gyermek iskolába N e j terbej pred cajtom v-soulo posílati.
való, hol kizárólag a test fejlesztésére fektettetik a súly. I)u go rr.üdjenye vu souli, vecs vör trpécse szedejnye na klopáj,
A gyermek 7 éves életkoráig fogzás alatt áll és élete 7-ik évében vég­
ződik a fogváltás. pretégnyeno düliovno delo szlabijo tejlo i düso, stera je ovak tüdi
Nem kell csigázni a tanórákat. szlaba, opádajo krepkoszt, zaderzsávajo telovno oszuávlanye, stera szó
Iskolában, a padokban ülve órákat tölteni, hogy a tanuló figyelemmel tejül gvűsnejsi nászledi v-soulohodbé, kejm m lájsi je vucseník. Z n á lczi
legyen az előadásokra, annyit tesz, mint a gyermekek szellemi tulerólkö- szó ober predeajtnoga vsoulo-posilauya dávuo na dvouje vlom ili pa-
vagy tán hetek múlva tudja tovább adni, az alatt még annak az ára is esik ; nej nyerni trbej etakso uegvüsuoszti na rucsúni meti, prouti tömi mogoucse
ami pedig nagyon könnyen megtörténhetik. jeszte to szebi pouüdjeno dragse prejkvzéti.
Ez a sok „ha, meg hátha* mind a szegény ember nyaka köré ül, s
mpnnél többen vannak ezek, annál kevesebbet kap gubnájáért. M ig ellenben Tak sze zaisztino tou, priátcl moj má, cd éti v-S/.oboti zselezuicza
ahol vasút van. a kereskedő éppen nem kénytelen ilyen kérdésekkel vesződni, jeszte, uase krujíne polodelecz, czent psoliicze z-OO-timi kmjezari dragse odá
következőleg többet is adhat a gabonáért. — kak zdaj. K i bi tak deszét czentov k-odaji muo, po zselezuiczi zse 5
Ü gy all a dolog barátom, hogy a imuaszombst-vidéki földmives, ha raniski dobícska má. ali szi teliko kaj z-témi od nyive v-steroj je zrászla
Muraszombatban vasat vau, minden mázsa búzát I galább 50 krral drágáb­ letosnyo dajo tá szpuui; zseleznicza ga je tak té daje rejsila.
ban adhat el, — mint most. Akin.-k tehát 10 mázsa búzája kerül eladásra, Mihál. Dobro de — csi de térni tak; ka pa csi tócsa na nyou pride ?
a/, iii u nvr t a \asnt miatt 5 frtot évenként, vagyis annyit, a mennyi kö­
rülié'!* i földnek évi adója, amelyben bu-ija termett; úgy veheti a Nőt. Na kaj — na zselezniczo ali na pseniczo ?
dolgot, it.unuu azt a földet a vasút felmentette volna mindenkorra az adótól. Mibál. Tou sze zná — na pseniczo.
M ihály; Ha úgy vau a dolog, akkor jól van, de hátba elveri a jég?
N őt. Mit? a vasutat, vagy a búzát? (Nudalivauye príde.)
M ihály: N o ! már mint a búzát! (Folyt, köv.)