Page 5 - Muraszombat_es_videke_1886

II. évfolyam szám. Muraszombat, 1886. 10-én.

M A G Y A R ES V E N D N Y E L V Ű V E G Y E S T A R T A L M Ú H E T I L A P .
A „Muraszombati gazdasági fiók-egylet“ s a „Muraszombati dal- és zene-egylet" hivatalos közlönye.
» k o j e i . i :m k m v m : v v a v í k v h
E l ő f i z e t é s i A r : Kéziratok, levelek s egyéb szerkesztőségi közlemények a
Egész, évre S frt. Félévre 1 fi t 50 kr. Negyedévre 75 kr. j Felelős szerkesztő: O L A J O S S Á N D O R . szerkesztőséghez intézeudök.
Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési dij : 1 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 10 kr
Előfizetési pénzek és reelninntlők a kiadóhivatalhoz Kiadó-laptulnjdonos : G R Ü N B A U M M AR K . | többszöri hirdetésnél soron kint 6 ki. Iiélyegdij 30 kr.
(Grünhaum Márk) intézetniük. N yilt-tér petitsora 25 kr.
Nyilatkozat. S z 1 o b o u d.

A lu lirt napon e lap szerkesztésétől visszaléptem. Ma sztáro leto szem kak nasi novin glávnik odsztoupo.
Nehogy e. visszalépésem különféle találgatásokra szolgáltasson oka?, ki 1 tak, ka ndj tou moje odsztouplenyé lagojemi guesi zrok ne.de, na znánye
kell jelentenem, hogy arra csak is megrongált egészségi állapotom kénysze- dávam v-szém éti novin kotrigam, ka szem záto odsztoupo, ár mije moje szlabo
ritett, — de biztosítom a m. t. olvasóközönséget, hogy amint erőm engedi, te• zdrávje nej dopilsztilo, habi dnzso szpelávao ; ali záto obecsam ka i od széga
kétségemhez kéjtest miként eddig, úgy ezentúl is munkálkodni fogok, hogy e mao, na kelko bódém mogoucsi nase. novine vuvszem k rá ji mopomágao.
lap főczélját — vidékünk magyarosítását előbbre mozdítani segítsem. Potontoga nasi novin do éti mao delavne pnmagdese, ifak tóga nouvoga
Ezek után, e lapok eddigi munkatársát, jelenlegi felelős szerkesztőjét glávnika vszém kotrigam jáko priporácsam ; z-ednov potjouv proszim vsze moje
ajánlom a m. t. olvasóközönség pártfogásálba; kérem egyúttal munkatársaimat,
prvleise pometgdese, ka n aj bodo milosztivni i od széga mao tüdi kak de náj
hogy e lapokat szellemi támogatásukra ezentúl is érdemesíteni szíveskedjenek! bole odnyij mögöttese te novine sűríti.
Muraszombat, 1886. január hó 0-én. V a k á c v IC. I s i v á ll.
Osztánem ponizen szluga: T a k á c s 11. I s t v á n .
:>
Kern újévi elmélkedés, nem is a rendesen sokat Ígérő hirlap-pro gramm ! S lo nase kraine lüsztvo dobro pózna, ja nemogonc.se, ka hi tou
A k i járásunk népét ismeri, lehetetlen hogy ne szeresse hibái mellett is.
— Azok, kik e lapot alapították egy én előtt, a népszeret étről, önzetlen jó lüsztvo nehi zaliibo pou leg v-szej tó ja losztva fa lin g . O n i mouzsje,
hazajiságukról kézzel foghatóbb bizonyságot nem tehettek volna. steri szó nase novine p fe d ednim latom sztvou rili, tó ja lüsztva lübéz-
Mert oktatni a népet, óvni a ballépések veszélyétől, rávezetni azon esz­ noszt v u niksem d r iljo m téíli vöpókázati nebi viogli.
közökre, melyekkel anyagi helyzetén ja vít s az élet súlyos terheit megkönnyítheti ;
A r lüsztvo vcsiti, b rá n iti od la jo ji sztopájov, v-rouke d a ti ovo
és módot nyújtani arra is, hogy elméjét mivel ve, szivét, lelkét nemesítse —
oly hivatás, melynél szebb nem képzelhető, s melyet eléygé megköszönni soha skér, sterov szi szvoi britek sztális pobougsati m ore i p rilik o dati na
sem lehet. tou szfran, ka szi n a i szvojo pa m et vö p a le ra szvoje szrezé — p a n á j
Ez volt a czélja azon férfiaknak, kik e lapokat életre hívták s ez a véksi kincs szvojo diizso vszigdár v u tisztoucsi d rzs i; tou je táksi
czél ma is. imétek, od steroga n a atom szveiti bougsega zscleti i zahváliti nem re.
Az a nagy kérdőjel telid', melyre választ kell adnunk: mily utón érjük
T é cziu je bio o n i mozsov, steri szó té novin e s ztv ö rili te, i esess
el a czéltf
E földön, melynek minden kis darabját őseink kihullott vére áztatta, e déndenésnyi dán.
földön, hol: „élnünk halnunk keik', e szép hazauin, md.ynek alkotmánya Z d a i je tón pítaog-:. h a l , cziu m orém o d op riveszti? N a etoi
a legfőbb népszabadságot adja, az a szent, czél — e b e d ü l c s a k is a m a ­
zeudi, stere zem lé je vszaka g riid a z -k rijo m nasi sztári ocsákov p o li-
g y a r n e m z e t i m ű v e lő d é s á l t a l é r h e t ő e l. já n a , na etoi zem li, n a steroi zsiveti i m re iti m orem o, v-e to i liib lén oj
Erre törekedjünk tehát, s mert nincs e hazáinak egyetlen egy polgára
is, k i ne a magyar polgári jogokkal élne, kötelessége és érdeke is mindenki­ D o m o v in i, vsteroj vsze szloboscsine veszélo v zsívamo, je p re d néxsz d á n i
nek nemcsak szívben, lélekben, de nyelvben éi műveltségben is — j ó magyar­ cziu szamo tak bode zadobleni, esi sze sztálno vküpszklenemo vszeim i
nak lenni. na vogrszko] d om ovin i zsivőcsim i národm i.
Ez eszme megvalósításáért, küzdünk, azért fáradunk és j ó lélekkel mond­
Tak vdignimo rolcev! ! i odmo naprei, ár vidimo, ka v-etoi drágoi D o ­
hatjuk, ezzel tehetünk legtöbb hasznot polgártársainknak! movini nega n i cdnoga mázsa, steri nebi v-zsivao vsze vogrszke juse, — za
O l a j o s S á n d o r , tóga rolo je potreibno, Ica naj vszaki szrezom i z-telom prdvi vogrin bode.
mint szerkesztő.
Za dobtenyd foga czila sze vojiijemo, triidimo, i z-dobrov düsnovvesztjov
lejko prdvimo, ka sztejm czílom nasim pörgarom náj véksi haszek szprávímo.
Vasút ügyünk. O l a j o s N á n d o r ,
Mint a tengeri kígyó elő-elö tűnik ez is, — hogy kézzel foghatóbbá szerkesztő.
tegye, mennyire szeretjük egymást, s hogy nálunk a magán ellenszenv még
mindig nagyobb jelentőségű, mint a közügy. Nase kraine zselcznicza.
No de a minek az ideje eljött, az telje»ttlui is fog az ellenérdek da­
czára is. Hogy I'di g köziek* dési vizouyaiukou javítani kell kereskedel­ Kak kacs z-morja v-császi v-császi vöpokázse glavou, — ka naj poká-
münk, iparunk s földmi velősünk érdekében, az oly bizonyos, hogy akkor zse, kak sze mi lübimo medszebov, pa kaje mednatui uasa protivnoszt vszig­
sem volna eltagadható, ha a már forgalomban levő regedei vasút miatt — dár dragsa, kak vesko delo.
TÁRCZA. | Goszp. notárus i Mihály gazda zguesávanye od zseleznicza.
Nőtáras. Kak szem vám, priátel Mihál, pri szlejdnyem náj zgovárjanye
Nótárius uram és Mihály gazda beszélgetése a vasutrél. zse naprejprinásao, zseleznicza de gvüsen grüut naprejidejnya i pobongsanya
sztáve — za szlovenszko uaso krajíiio.
Nőt. Mint a múltkori beszélgetésünk alkalmával is^ emlitém Mihály
Ocsiveszuo je, ka sze mi vértje vu szobocskoj biroviji navékse z-tejm
barátomnak, a vasút felállítása a vidék jólétének és a jövőben boldogulha-
vöpredrzsávamo, esi na poláj kaj pripouvati i márho szkrmiti známo. Véksi
tásának egyik biztos alapját képezi. ,
Az tisztán áll mindenki előtt, hogy mi Muraszombatban es vidékün­ tao nasi mesterszki lűdi ne zsivé z-mestríje, nego z-polodelsztva, i vecskrát
má v-rokaj motiko i koszou, liki iglou, ripet-e ali klepács. Tou je tou , vsza
kön egyedül a földmivelésből és állattenyésztésből élünk. Nálunk a mester­
11a zsívis potrejbna szi z-szilja i márhe priiscse.
emberek legnagyobb része nem a mesterségből, hanem földjéből él meg és
gyakrabban forgatja a kapát, kaszát, mint a dikicset és varrótűt, Vagyis Ka zhája zdajzse z-toga?
vidékünk mindenét, a mire szüksége van, gabnaért és marháért cseréli be, Nej li tou, ka nátn je za prílike goriglédati i vszáko skér ponüezati,
világosabban szólva annak áráért szerzi meg. | naj szilje i zsiviucse szvoje dragse z-odállio, ár esi eta czejna nemajo, teda

° M i ebből a legegyszerűbb következtetés ? na ni kaj prídemo i sztrádamo.
Nemde az, hogy minden eszközt meg kell ragadnunk es tel kell hasz­
nálnunk, a melynek segélyével gabonánkat és marhánkat drágábban e ad­ Geto szem pa pravo: „vszáko skér nám je ponüezati* ráziarmi lüdjé
hatjuk, mert ha ennek nincs ára — akkor semmink sincsen, akkor leg­ obszebi zmijo, ka szem z-tejm nej csalárnoszt, nej driigi lűdi obouzsanye razmo.
alább is — felkopik az állunk. , , .. Mihál. 0 goszpon notárus, vejm tou jász tak znám, ka B/.e postenomi
Amikor azt mondom, hogy minden eszközt fel kell használnunk, tahin csloveki etaksa ne vdájo, i kara bozsoj, kain pa szveczkoj právdi prouti
felesleges is mondanom, hogy ezek között nem értem a csalást es ember­ jesztejo!
társainknak megkárosítását! Nőt. Premislávajmo szi uadale, kakda szi zdaj szír mák pripouvana
Mihály : Oh édes nótárius uram! hiszen tudom én azt, hogy ilyesmi
szvoja, za pejneze szprávla?
először nein illetlek becsületes emberhez, s másodszor úgy az Isten mint
Nikaj malo nyerni jo zraszlo, notri szi je zvozi, tű zm lá ti, k-zsívisi i
az emberi törvények által tiltva vau.
Nót. Nézzük csak, hogyan értékesíti most a szegény ember, ha vala- k-szemeni szi kraj zracsűua, i potom — esi veski zsidóv nebi mco escse
podzajéto, v-Szoboto príde — iscse szi küpcza, komi bi szilje i drügi pouv
m ^ _ V 0lt egv kis termése, betakarít, elcsépel, kiszántja a télire val t*zvoj oudao. Trzsecz — ki z-toga zsivé — szi gori racsúua foriugo do náj-
m,.rr a jövő évi magot és azután — ha még a falu zsidaja reá nem tette a blizsanye zs-leznicze, racsúua vrejm- n i káksi raogoucse drűgi kvár, steri
kezét — bemegy Muraszombatba embert keresni, ki a gabonáját megveszi. sze nyerni pri prevázsdzsanyi pripetiti zná, — na racsúni má, k;ij to küpleno
Az » ,„un,szombati kereskedő, miután ü ebből él, természetes, hogy kény­ leliko preezi dalé odnti ne bode mogo i v-tom czájti de czejna nuzájsla; —
etakse negvüsnoszti vsze — szirmáki odávajoucsemi za golejr káplejo; kejra
telen számba venni a fuvarbált, melybe, « neki a 'u n tig kerül - az Unt
vecs sze nájde etaksi „ka pa — ka pa,“ esi etak ali ovak príde — tejm
é» netáni szerenoséíleneéget, mely n szállításnál fennforog - es meg ezek
mellett azt az eshetőséget, hogy hatba, mintán 0 a portékát csak napok menve on dobi za szilje szvoje; — ali esi je na blűzi v-meszti zseleznicza,