Page 9 - Muraszombat_es_videke_1886

I I . évfolyam. 3. szám. Muraszombat, 1886. január 17-én.

M A G Y A R E S Y E NI ) N Y K L V ü V E G Y E S T A R T A L M U 11 E T 1 L A P.
A „Muraszombati gazdasági fiók-egylet" s a „Muraszombati dal- és zene-egylet" hivatalos közlönye.
n ■:<..)k i .f m k ' i i m >>:\ v i s i i i x i p .
E l ő f i z e t é s i é r : Kéziratok, levelek s egyéb szerkesztőségi közlemények a
Egész évre .3 frt. Félévre 1 frt 50 kr. Negyedévre 75 kr. | Felelős szerkesztő : O L A J O S S Á N D O R . szerkesztőséghez intézendök.
Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési dij : 1 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 10 kr
Előfizetési pénzek és reclnmntiők a kiadóhivatalhoz | Kiadó-laptulajdonos: G R Ü N B A U M M AR K . I többszöri hirdetésnél soronkint 6 kr. Bélyegdij 30 kr.
(Grünbaum Márk) intézendök. N yilt-tér petitsora 25 kr.
Szentgyörgy, 1886. január 10. Szt.-György, 1886. január 10. dnéva.
T ek in tetes szerkesztő ur! Plem eniti goszpon b re d ilik !
M ily jó vo lt az a jó Isten, midőn az em beri term észetet akként Kak dobra je bozsa dobrouta bíla, da je Boug cslovecsko na-
alkotta meg, hogy ha öröm ér egyeseket, a gyarló em ber akaratlanul túro tak sztvouro, ka esi ednoga veszeljé doszégne, 011 opré szvojo
is kitárja szivét, m int kinyitja a virá g kelyhét, hogy kevésbé sze­ szerező, ka naj szó ovi po menye szrecsui tüdi szvidoczje nyagove
rencsés em bertársai tanúi legyenek boidogságának, s habár id eig le­ szrecse i veszélje, i naj sze zsnyim — esi szamo na mali czajt —
nesen is, de vele eg y ü tt örü ljen ek ! veszelijo.
E z a tulajdonság adja a to llat kezembe, midőn tudtára adom Tou mtyii dá pero v-roke, da goszp. brodniki i stenyáron nyuve
Tekintetességednek, b. lapja olvasóközönségének az örömöt, m ely mai novine naziiánye dán tiszto veszélje, stero je gnesnyi déu notárustvo
napon a szen tgyörgyi körjegyzőséget érte. od Szt.-G yörgya doszéguolo.
A z 1885. évi augusztus 19-ike szomorúan em lékezetes nap ma­
1885-ga leta aug. 19-ga je zsalosztnoga szpomeuka déu bio vu
rad S zen tgyörgy vidék gazda-közönségének éle té b e n ; m ezőről mezőre,
zsi'tki vérrov krajiiie Szt.-G yörgya, od n yive do nyive, od határa do
határról határra kapás-növényeink, az Isten bő áldásától duzzadó
határa je uas szprotolesnyi pouv, — nas szád, i sze, na stero gle-
gyüm ölcseink, mindenünk am ire a kalászos gabonán kívül m ég mint
doucs szmo po nasou deli, i po nasoj szkrblivnoszti, trou st nieli, —-
szorgalm as munkásságunk b iztató eredm ényére — rem énynyel tekin t­
za nisterne m inute eden vihér, edna velik a tócsa vzéla.
hettünk: pár percznyi zivatar, egy borzasztó jégverés áldozata lett.
Vcsaszi, da szmo tou vidli, nej szmo viipali m iszliti na tou, ka
Pillan atra, látva a pusztítás munkáját, alig mertünk gondolni
je v-bozsoj roki od ednoga sztráua kastiga, v-drügoj miioscse, ali v-
arra. hogy a Gondviselésnek egyik kezébrn a büntetés és másikban
krátkon czajti szmo p revidli miloscso, da nau na znánye prislo, ka
az irgalom . Csakham ar m eggyőződtünk azonban az utóbbiról, midőn
nasega járása követ g ró f Széchenyi T ivad ar kak szk rb lívi ocsa za
tudomásunkra ju tott, hogy a járás képviselője G róf Széchenyi Tivadar
szvojo deczo, szó od mise neszrecse znánoszt zéli i za eduou-drügon
a gyerm ekeiért aggódó atya figyelm ével és gondosságával vett tudomást
posilajo opom ínanye i jelentése k-notárusi, k-szolgabirouvi, k-adófel-
a csapásról, m ely bennünket ért, és egymásután küldé figyelm ezteté­
ügyelóségi na tou gledoucs, ka sze kvár tocsé gori zeme, i po tön
seit, bejelentéseit körjegyzőhöz, szolgabiróhoz, adófelügyelőséghez oly
za doliengedüvanye porczije potrejbno escse v-czajton z~.odij.
czélbél, hogy a jegká-p-felvétele, s ebből folyólag az adó aránylagos
leengedése irán t kellő időben a szükséges lépések megtétessenek. Saczinga sze zgoudilo, i je potou veszniczan od Szt.-G yörgya
A becslések m egtörténtek, s eredm énye lön a munkának, hogy notárustva kvárjenon 1700 fr t porczie d ő li pűseseno.
a szen tgyörgyi körjegyzőségh ez tartozó községek jég k á rt szenvedett
Z-tejm szó m .losztiven g ró f ali escse nej zadovolni bili, vőpo-
lakossága 1 7 0 0 f r t a d ó i é e n g e d é s b e n r é s z e s ü l t .
kázali tan, gde potrejbuo, nevolo, v-sterom je tou zse vecskrát v-ne-
E zzel azonban még nem elégedett m eg ó méltósága, feltárta il­
szrecso szpádnyeno lűsztvo, i szó vő szpravili, ka szó té vu notá-
letékes helyen a nyom ort, melyben a term észeti csapások, által már
rustvi Szt.-G yörgya bodoucsi od tocse vdárjeni neszrecsui 600 rainski
több Ízben látog&teti népünk egy része sinludik és kieszközölte, hogy
pomoucs doubili.
a magas kormány a szem györgyi körjegyzőség jégkárosultjainak 600
f r t á l l a m s e g é l y t a j á n d é k o z o t t . N a vö tá lányé té pomoucsi szó denésni déli nasega járása szol-
E segélynek kiosztása v ég ett jelen t m eg ma közöttünk a járás gabirouv ined nász prisli, i szó tou summa nazoucsi bőd ucsin ves-
kon poglaváron, — da szó je z-ednin na delavr.oszt, na postenyé i
szolgabirája s a munkásságra, a becsületességre — az állam polgári
na nyuvo duzsnoszt — kak pörgarje tóga országi — opom ínali, na
kötelességek buzgó teljesítésére ösztönző szívélyes szavak kiséretébeu
nyú jtotta át az összeget a m egjelent községi elöljáróknak rouke dali.
E segély kiosztása által elő id ézett örömiiapra akartam én e pár V eszélje tó g a dnéva, stero je vötálanye té po.noucsi szpravilo,
igén ytelen sorb..n a tek. szerkesztő ur és lapja olvasó-közönségének szem steo stenyáron nyuve novine z-nisterniu literon ua znánye dati,
figyelm ét felh ívn i m int annak bizonyítékára, hogy Széchenyi T ivadar kak szvedocsansztvo tóga, ka szó g ró f Széchenyi T ivad ar nej szam o
Ta ECZA. Goszp. notárus i Mihály gazda zguesávanye od zseleznicza.
Nadalivanye.
Nótárius uram és Mihály gazda beszélgetése a vasútról. Nőt. Hja priátel, esi jo tócsa pobíje, teda je vsze edno za odáveza ali
(Folytatás.) je pod oukni ali ua 100 mii od nyega zseleznicza.
Liki szem zse povedao, po zselezniczi sze czejna szilja pobougsa, ali
N őt. H ja barátom, ha a jég elveri, akkor tökéletesen mindegy a/, el­
adónak, ha száz mértföldre van is a vasút, vagy a kapuja előtt áll is meg. ne odámo je szamo záto dragse, ár jo trzsecz lehzsi dalé dá, nego tüdi
Akár így, akár úgy, mégis csak ott van akkor, ahol az egyszeri czigány, záto, ár pri zselezniczi vecse mesterszki, goszpodé i drügi tiidi lűdi terbej,
aki midőu gyermeke haldoklott, váltig rimánkodott neki. hogy „édes. ked­ ki ne zsivéjo z-polodelsztva, i ki zsívis szvoj od nász bodo küpűvati m o g li;
ves aranyos magzatom csak meg ne halj, mindent adok amit csak kívánsz;8 nedá sze pa tajiti, kejm vecse je kűpczov — tejm lehzsi sze kaj odá. Gde-
koli lehzsi zsivéje goszpoda i mesterszki. tain i polodelecz lehzsi zsivé, tam
a szegény fin alig hallhatókig nyögte ki „adjon hát édes apám egy kis fe­
hér czipót“ — „eh te bolond kölyök — vágja vissza a boszusan a dádé — nyerni prineszé kaj vérsztvo uyegovo; gde pa té — dohotkov neinajo, tam
sze szkoro zamán delajo uyíva, zamau sze kaj pouva, ár nega ki bi kaj kü-
te is olyant kérsz, ami — nincsen!8
Amint előbb mondottam, a vasút felépítése folytán gabnánk ára emel­ pűvao od nász.
kedni fog, de nem csak azért adhatjuk el drágábban, mert a kereskedő Mih. N o — naj sze uyim ne zamejrini, szrám me je malo za volo
könnyebben jut hozzá, de azért is, mert a vasúti forgalom körül szaporo­ nyihovi rejcsi.
dik a mesterember — az úri ember, szóval szaporodik azon emberek száma, | I Nőt. Zakaj bi vász szrám bilou ?
akik nem a földmivelésból, hanem egyébből élnek és akik, hogy szükség­
Mih. Záto, ár zdajzse prevídim. ka bi sze nám polodelczom brezi gosz-
leteiket fedezhessék, kénytelenek vásárolni terményeinket; már pedig azt podé i mesterszki lfidi tak godilo, liki kucsi brezi sztrehe, nyé szti né sze
csak elhiszi gazduram, hogy mennél több a vevő, annál jobb a vásár. Ahol
tüdi pred czajtom podérajo, ár nega, ka bi jo gorolnh izsávalo i od szprh-
könnyebben él az ur vagy mesterember, ott élhet meg csak a föbmivelés, lívoszti csuvalo ; — i dönok ji sztou i sztou jeszte mi d nnmi. ki moudroga
ott hajthat az valamit a gazdának, mert ha azoknak nincs keresetük, mi kaj mejnijo povednti, geto szvoje vucsitele, goszpodo i mesterszke spotajo i
hiába túrjuk a földet, hiába termelünk, nincs tőlünk aki megvegye. z-tejm potvárjajo, ka bi prájh lejhko brez nyih bili!
M ih ály: N o — hogy szómmal ne vétsek - igazán megvallva a dol­
Nőt. Toti je túzsuo tou. ali jász szám tüdi znám, ka je nej nacsi; ali
got. erre a beszédre egy kissé szegyei hetein is magamat. dokecs koli sto vu kmiczi klénia, za vüha nájde vdariti vcsászi tóga, ki
N ót: Hngy-bogy? nyerni poszvejt vuzsiga !
M ihály: Hogyan? hát csak úgy, hogy napnál világosabb előttem, mi­
szerint mi földuiivelők csak úgy volnánk az urak és mesteremberek nélkül, Naprej szem vám, priátel moj, z-vékse sztráni dao, na ktlko sze po
zselezniczi sztáva polodelcza pobogsávala bode.
mint a viskó tető nélkül, összedőlnek a falai időnap előtt, mert nincs uii
azokat tehetetlenségükben meg véd el mézzé, és mégis — és mégis . . . közü­ Ka szte mi pa eto ednouk zazínoli, ka je za volo zselezn c/.« szilje
lünk száz és száz ha nagyot akar mondani, tanítóját — az urakat meg prájh tak touuye ?
a mesterembereket csúfolja, gyanúsítja. Mih. Tak je — tak. Gucsali szó, ka je pseuicza záto tak opádnola.
N ót: Szomorú dolog, azonban magam is tudom, hogy igy van; de hát Nőt. Tou je rávno táksi blázeu gúcs, liki da bi sto pravo, „bogrne —