Page 13 - Muraszombat_es_videke_1886

II. évfolyam. 4. szám. Muraszombat, 1886. január 24-én.

M A G Y A l ! ÉS Y TÍN 1) N Y B L V ü V E G Y E ; ; T Á R T A L M l H E T I L A P .
A „Muraszombati gazdasági fiók-egylet“ s a „Muraszombati dal- és zene-egylet“ hivatalos közlönye.
------- J I K I i J Ü U t m i í i l M H '. V T I S Í l t M I ’ . -------
E l ő f i z e t é s i á r : Kéziratok, levelek s egyéb szerkesztőségi közlemények a
Egész évre 3 frt. Félévre I fi t 50 kr. Negyedévre 75 kr. Felelős szerkesztő : o l a j o s s é N D O R . szerkesztőséghez iutézendök.
Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési dij : I ha-álios petitsor egyszeri hirdetésnél 10 kr
Előfizetési pénzek és rerlanuitiók a kiadóhivatalhoz Kiadó-laptulajdonos: G R Ü N S A U E M ' R K . többszöri hirdetésnél soronkint 6 kr. Hélyegdij 30 kr.
(Grünbauin Márk) iutézeinlők. N yilt-tér petitsora 25 kr.
Muramenti népünk. Nasi Mürcsarje.
Járásunk székhelye a közvetlen szomszédság miatt is leggyakrabban a | Nasega járása s^toluo illesztő, --- za volo naj blizsánoga szou-
mura menti: Bárkor/, Korong, Gradistya, Toprócz, Tissina. l’etáncz, Mura- j szidsztva z-kre Műre bodoucshni: B árkócz, Korong, Gradistya, T ro-
P'ícz, Tissina, Petáucz, M ura-Petrócz i Szvetah ócz vesznicsari —-
Petrórz és Szvetahócz községek lakosa val érintkezik.
príde naj vecs vküp.
Muraszombat volna a piacz, ha ezen 'ügy kellő felkarolásban része­
S z o b ó t a bi bila trzstva pl.; ez, esi bi sze vu tóm po po-
süli <■ : és a mint Muraszombat a központ, az igazságszolgáltatás, közigazga- !
trejbiioin pom ágiinyi inogla zm ocsti; i kak je Szobota meszto, za
tás az adóügy, kir. közjegyzöség, posta, körjegyzői hivatal és a legnagyobb
b irovijo n itárosijo, posto, za dácsne csesztm ke i nej íuálo fá ro ; tak
pleo* tia folytán, ngy akarva, nem akarva, központja, irányadó tényezője az
jv. tüdi m eszto i edno kázavuo m eszto vu vszakom naprejidejnyi 11a-
itte társadalmi mozgalmaknak is.
sega hisziva.
És Muraszombat ezen tmelktdése még sinos olyan jótékony befolyás- ,
1 dö.iok je Szobota pouleg vsze szvoje pozdignyenoszti i dob-
* Mura mentére, mint a hogy lehetne.
roga napi ejidejaya itak nej tak na példo mílrszkiin vesziiiczam , lik i
Az egész Mura mentén semmi nyoma sinrs a társadalmi előrehaladás­ bi mogla bidti Yu czejloj mürszkoj k raji ni sze uikaj nemre szpoz-
nak s inig Muraszombat polgárságának tisztességes iparegyesületei, olvasó­ n*ti, kakse naprej idejnye nasega lüsztva, i dokecs szobocski pör-
köre, tüzoltó-egyesülete van, addig a Muraniente szűkölködik mindezekben. g a rje: mesters/áo dnizstvo, cstenyá drilzstvo. ognya-gasenya i drűga
Önkent merül fel azon kérdés: hol van a hiba? drűzstva inájo; tecsász szó mürszke veszuicze vu vszein tóin sziro-
Nem mi — de a tapasztalatok felelnek meg legjobban erre. Leszá­ maske. V u szeld sze náni tou pitanye gór kázse, ka:
mítva a régi nemes családokat, egypár katonaviselt, kereskedés és korcsma Gde je faliu ga?
üzlettd foglalkozó egyént, a polgárság legnagyobb részé mintha irtóznék a ! N a tou p lányé nej uii, nego zapopadnoszi nasa nam náj bole
szerinte „ ú j í t á s o k é n a k nevezett, de igazán véve a világ folyása által odgovor dá.
ma már feltétlenül megkívánt, a mindennapi kényénél egyenértékű javitá- j N ej racsuuavsi indasnye nemesnyáke, edeu pár doszlü/.seni szol-
soktól. Még magyarábban kimondva: fél a t a n u l á s t ó l . dákov, trszezov i kresm árov vszi ti ovi, — ali véksi táo zsuyili tak
A mit az öregeitől látott, azou kívül másról hallani sem akar. Kosznak dabi sze bojali vszega taksega, stero je „ n o u v o “ prednyim i, i stero
tartja anélkül, hogy megpróbálta volna: váljon nem volna-e jobb? — Sőt denésnyi szvejt ne zamudno zselej i z-tuksov potreboucsov vküp pri-
azt sem veszik észre az uj gazdák, hogy annyit sem tudnak mint az öre­ Uapcsi, stera je edne vrejdnoszti nasega vszakdenésnyega krüha; —
geik, hogy azok sokkal jobb gazd ik voltak, a társaságban sokkal jobb ba­ z-ednov recsjov : n e & c s e j o s z e u i k a j v c s i t i.
rátok s lm valakit közöttük régen szerencsétlenség ért — az öregek szive- . Zvön tiszioga, ka je ster« od szvoji sz arisov csüo ali vido, —
sebben s könnyebben tudtak egymáson segíteni, mint a maiak. drügo csüti üli znati nesese; vsze ilriígo za lagoje derzsí, brezi tóga,
TÁECZA. Goszp. notárus i Mihály gazda zguesávanye
o d z s e l e z n i c z a .
Nótárius uram és Mihály gazda beszélgetése a vasútról. (Konecz.)
(Vége) Odzaja esc se jeszte nistero reies povedati od proutiguesa „kaj prájh
Hátra vun még. hogy • gy pár szót sz .íjuk aze i «-1 leli vetéséről, hogy a zseleznicza razkala nyíva i tak skondi polodelsztvi."
va'-ut z*t!ai almija a földeket, * ••/ért v;.lik kárán a lülumíves embernek. Eta szamo ti nerazmeti právijo. — Nemre toti zselezuiczo po zráki tá
az értelmetlenség beszelhet! — Mer! igaz ugyan, hogy
— >g.V •» vfégnoti, ali orszacska právda sze je poszkerbejla za tou, naj te zseleznicze
a vas it l*,vegöbeu nem mehet, de hát. goi din*k«»dot! m ól a törvény, hogy zgotávlajoucsi grünte, po steri de preik sla posteno plácsa; — tou sze pa
aki \ suliit, i.kiír epiteui. fizesse meg becsi.h lesel! azt a tőidet, amire s/.ük- ali po pngodbi gödi i teda lasztuík za uyega teliko dobi, keliko rávno
sége van. és íz 'agy « gvesség utján tcitéuik. iiniidoii tebit a föld tulajdo- proszi, ali pa gde sze zglihati nem rét a — szi vszaki, kain ki sztezo réditi
nosa amennyit kap a vasút által fölhasznált ‘ ■híj. i.mennyit érette kért, dá, kain pa po koga zeni lej preik ide, szvojga ezémbara zeberéta, k*etiuia
vagy i ed n ha inegegy* zni nem tudnak. « gy I estist választ a vasút építője, pa escse birovija trétjega zravna, i v-kom sze éti tr.jé vjedínujo, tou de
egyet a öldlul jdonosa. ezekbe; gy hi:i ni (! k b*C'ű>t kinevez a biróság, dúzseu ov za giünt pbicsati. Zvön t.oga právda lasztuíka z-teiin tüdi bl’ani,
és i.mit ezek liaiman megállapít: Hűk azt t. r.o/ik a vasút építője a föld in­ kaj tam zsnyive ne o*ztanyüje vecs gori od strtoga tala, uáime pa esi sze
lajdonosau.ik k irt/.etil i. De még tőbbről is gondoskodott a törvény, hogy a te goriosztáuyeni tao za uikaj nemre nüczati, teda je dúzseu ki zselezuiczo
föld tulajdonosát megvéd*-lnu-zz és kimondotta, hogy ha a vasút egy darab szprávla, goriosztáuyeni falácsek — ali de ga uüczas ali nej — dönok
földből akkorát elfoglalt, hogy annak e-ak egy negyed r.-sze maradt meg, küpiti.
vagy a megmaradt részt a löld tulajdonosa egyáltalán n>-ui használhatja, ak­ Znám jász za edno doszta hűso segou Hidsztva nasega, po steroj szi
kor tartozik a vasút építője annak a megmaradt dai..bn.ik az árát is meg­
vecs kvára rédi, liki da bi po vszakom stüki zeuilé v-deszeti meiszti sla
fizetni, akár kell neki, akár nem.
Ismerem éu a mi népünknek egy s más rósz szokását, amivel nagyobb preik zseleznicza.
kárt tesz magának, mintha minden darab földje tiz helyen volna keresztül M ibál: Stera bi pa bila — tá sega?
vágva a vasút által. N őt : Stera? — Grüntov po tálauyi raztrganye! Zse sze viditi dá, na
M ihály: Ugyan mi az nótárius ur? kaj prídejo po talingaj nasi lüdjé. — Vmerjé ocsa, ki v-deszeti— petnájszeti
N ő t: Mi az? A földeknek az osztozkodás á ltd i eldarabolasa. — Mit meisztaj ma griiut szvoj, uihá pa petéro deczé. Decza nyegva pa tak stíina,
látunk a legtöbb osztozkodásnál? Meghal az apa, maradt neki 10— In dl*,
kaj zakoczka nebeszko szvojo örocsíuo, esi sze v száki falat zeuilé na pét
földje és öt gyermeke. Mindmiik azt hiszi, hogy a menyben jussa les* kocz- tál.*v rázno n e.vtrgn e; ne dóidé je tak v-eduom meszti teliko, ka bi sze
kára téve, ha minden darab földet öt részre nem szaggat és így egym* - z-plü<>oui na szvojem obrnouti znao; meszto tóga bi pa doszta bougse bi-
egynek alig jut annyi egy darabban, hogy az ekéjével rajta » csii eto.seu lou, vszáki stiil po szebi precziuiti. i na kelko je inogoucse pouleg ezémbe
megfordulhasson; a helyett hogy a földnek a becsértéket venuek alapul czejle stüke eduomi po eduom vouscsiti, etak geto polszko delo naprejpríde,
és arra iparkodnának, hogy mindenik lehetőleg egy darabban kapna meg nebi trbelo po határi szem i tara hoditi, porédno vrejmena i dela bi sze
a saját részét, igy nem kellene neki munkája miatt az egész natart meg­ prisparalo i ponvanye bi sze tüdi lezsi varvalo! — Ap i je pa veiiuda na
járni, kevesebb időveszteséggel es munkával jobbuu gazdálkodhatnék —• a sznirtnoj posztéli öcsi z-tern zseleiuyera zápro, naj bi decza szrecsua bila i
mi szegénysége vau. jobban szemmel tarthatná. Az az apa ott a Halálos med szeboiu sze lepou niejla; — nej pa z-teim, naj szi taki pri iiirtvecsnoj
ágyán bizonyára azzal az utolsó óhajjal zarja be szemeit, hogy gyerim-koi ökrinyi douiisláva i glavou tere uad teim „raogoucse té üli ov z-nisterim
boldogok legyenek, hogy egymást test véri lég sz-res.,ék és uem a/./al. bogv krajezarom od uiéae v«.-cs örocsíuo dobi."
már a koporsó felett birokra keljenek egymással abban a gondolatban,
„hatba te egypár krajczárral többet örökölsz, mint éu“ — minden eni Jer Mogoucse je csloveki vszúkorai blújzsenomi posztánoti, ki pred ocsnií
boldog és megelégedett lehet, csak az üdvözítő ezen mondása legyen tettei­ má one znauienite recsí Goszpon J- zusove „tá vára zapovedávam, naj edera-
nek vezércsillaga: „Fiaim szeressétek egymást." — Mert a szeretet pótolhat drűgoga lűbite." — A r sze po lübézni znájo vsza povruouti; gde pa tá fali
— sze meszto uyé uikaj nemre vlozsiti. K. K.
mindent, de azt — nem pótolja semmi. k- k.