Page 14 - Muraszombat_es_videke_1886

És az Öregek azért tudtak többet, mert megtanulták azt, a mit abban ka bi probao, jeli je bougse ali nej, nancs escse tou ne vzem ejo ti
az időben tudni kellett, takarékosabban de jobban éltek, nem volt oly czifra mládi vérti na pamet, ka u iti telko neveijo, keliko szó n yih ovi szta-
ruhájuk, de a mi volt, az jobb volt mint a mai s mivel nem jártak oly szor­ risje znali, geto szó tiszti doszta bougsi vérti bili, i doszta vörnejse
galmasan korcsmába, mint ma, — otthon bort is többet és jobbat ittak s k otrige p riá te ls ztv a ; i esi je med nyim i steroga kaksa neszrecsa
egészségük, pénzük is több maradt. doszégnola -................ doszta h itrej i lezsej szó zm ogli eden drügoga
De mindezek daczára igen nagy dolgot vállalna magára az, a ki arról kak zdásnyi.
az igazságokról akarná meggyőzni a Muramenti polgárok legnagyobb részét, Y u znánoszti szó tüdi naprej b ili, ár szó sze n ávcsili vsze
hogy azon a jó földön, hol az öregeik olyan szépen megéltek s maguk után tiszto, stero je vu tisztom vrejm eui potrcjbno bilou zn a ti; sparavno,
még pénzt is hagytak, ma 5 —6 felé elosztozva külön-külön 5-ször 6-szor nego tüdi bougse szó z s iv e li; nej szó m eli tak czifra szti gvant, a li
gyengébben élhetnek meg, ha — az öregek szerint — csakis a földmivelés- ka szó meli, je bougse bilou, kak zdásnye i gda, szó nej hodili tak
szkrbno v-kresino, kak zdaj návada jeszte, domá szó p ilí viuo, bougse
böl akarnak megélni. Jó volna ilyenkor valami mesterséget is tudni.
Mesterember igen kevés van a Muramentén, ami hovatovább mindig i vecs; i po tak sem nyitn je vecs zd rávja i peinez osztalo.
nagyobb bajt fog okozni, mert ha más iparczikket ezúttal számításba sem veszünk : P ou leg vsze tóga bi dönok já k o velko delo vzéo na szébe on,
a ruha, csizma és bútorfélékért igen sok keservesen szerzett pénz vándorol ki bi od tiszte isztine steo zagvü sati v é k s i t á o mürszki pör-
ki éppen olyan helyre, — külföldre, a szomszédos Regedébe — honnan garov, ka na tisztoj dobroj zem li. gde szó nyihovi sztarczi tak lepou
vág)’ soha, vagy kétszer akkora értékért kerülhet vissza. zsiveli, i za szebom escse nikso vrejdnoszt niliáli, dnesz zse na 5
A mesterség elhanyagolása mellett még a földmivelés és állattenyész­ — 6 tálov razdeljeni, 5 do 6-krát zsinetnej m orejo zsiveti, esi li
tés hanyatlása is bekövetkezik maholnap, mert nem igyekeznek beszerezni szamo z-zem lé scséjo zsiveti. Kak bi dobro bilou kre tóga escse kakso
azon eszközöket, a mikkel javítani lehetne, nem tanulják meg azon módo­ m estrijo tüdi znati.
kat, melyek által a föld termékeit értékesebbé s igy jövedelmezőbbé lehetne M esterszki lűdi jáko malo jeszte kre Műre, i tou kam dalé
tenni, sőt azt látjuk, hogy ha az öregek által ültetett nemesebb gyümölcs­ teim bole obcsütimo.
Á r esi drűgo, — po m estriji dobleno, — nancs ne racsunatno,
fák kivesznek, pénzen kell venni a gyümölcsöt is, mert örömestebb tördelik
ki a fiatal csemetéket, minthogy oltanának. n ego: gvant, obüteo i hizsna dugoványa mim jáko doszta teski kraj-
Nagy bajok forrásai lesznek ezek, s mert az egész világon az ily ba­ czarov zcsalivajo vő, i nej med nász, nego vő zviin szki ország, vu
jokon — az Istenen kívül — csakis maguk az érdekelt polgárok segíthet­ szouszeduo ltad gon yo; odkecz ali nigdár ali pa za dvakrat telik o
nek, a mint szokás mondani: a magunk erején, társadalmi utón, kéz kezet vrejdn oszti dobiino nazáj.
fogva, egyikünk a másikáért! Rég itt van az ideje, hogy szét nézzünk ma­ P o za niliáunj m estriji sze escse p olodelsztvo i p ou van ye zsi-
gunk körül, szét nézzünk ha nem is a nagy világban, de legalább a szom­ víne, dnesz-vütro tüdi tá zaniliá, ár ne setüjejo szi priszk erb eti one
szédban s e l t a n u l j u k , h o g y m i k é n t k e l l m e g é l n i a m a i v i ­ skéri, z-sterim i je m ogoucse z-bougsati i vu dober sztán priuoszti
l á g b a n . Az idő nem fog bátra felé menni a mi kedvünkért! vértivan ye n ase; nescsejo sze n.ívcsiti tiszte znánoszti, po steri zeXflé
pouv vszigdár bole vreid roga, i tak véksi dohotek pri szkrbeti mo-
Muraszombat jelentéktelenebb, kisebb és szegényebb volt, mint a Mu­
goucsno vcsiní.
ramenti ma is szép és népes falvak, s hozzájuk képest hol áll ma? Polgár­
K re tóga escse ka vídim o ?
sága sokkal míveltebb, mesteremberei ha küzdenek is a közeli nagy város
Tou, ka od sztarisov vczepleno ali poszajeuo dobro szadoveno
olcsóbb iparczikkeivel szemben, de megtartják tisztességes állásukat s igyekez­
d revje vő szpreide, — za pejneze terbej küpiti tüdi i szád — ár
nek eltanulni mindazt, aminek nemtudása eddigelé kárukra volt.
raj vö szpolám ájo níladike, kakpa kaj bi je czep íli.
A Muramentének legtermészetesebb érdektársa s ma már az elöretö-
Y e lik e nevoule vretin e bodejo vsza eta dn esz-vü tro; gda na
rekvésben kétségtelen útmutatója Muraszombat; s igy ha a vidék nagyon
czejlom szvejti — zvüu B oga — li szarni szebi morejo lüdjé vu tóin
hátra maradna mellette, a hiba nem Muraszombat terhére Írandó.
na ponioucs b id ti; kak je návada p ra v iti: rouka z-rokouv, — z-lasz-
Ezúttal is azért szófiaiunk fel, szeretvén a Muramenti falvak polgárait,
tivn ov mocsjouv, — eden z-ovim náj bode!
szeretve az ottani jóharátainkat, rokonainkat: ne hagyják a természettől in­
Dávno je zse tü vrejm en, ka naj sze zglédnem o okouli széb e,—
gyen reájuk szállott annyi sok kincset idegenek zsákmányául, hallgassák meg
naj glédam o, esi rejszan nej na czejli szvejt, nega na szouszidni or­
az ó vérükből származó vérüknek, papjaiknak, tanítóiknak intéseit, taná­
szág i n a j s z e n a v c s í m o, k a k a k j e m o g o u c . s e z s i v é t i
csait; törekedjenek tanulni valamit arra nézve, hogy a mai kor kívánalmai
v u z d á s n y e in v r e j m e u i , ár vrejm en za naso volo uede nazáj slo.
szerint rendezve gazdaságaikat, képesek legyenek megküzdeni az oly sok­
Szoboto je — nigda --- doszta ménsa i szirom askejsa bila, kak
féle ostromlásokkal s most midőn a magyar gazdákat oly sok baj fenyegeti,
kre M űre bodoncse lejpe i sztancsarov pun.-i veszn icze; i dnesz zse
legyenek képesek megmutatni, mit tesz a magyar föld hatalma, mit tesz a
prouti étim gde s zto ji? nyéni pörgarje szó bole rjzum ni, nyéni meslri,
jó magyar polgárok ereje.
ki nej z nnlnv pacslivosztjov :ia to:n m orejo bidti, naj s/vojini nics-
Ha baj is, hogy eddig nincs mezőgazdasági szövetségünk, fogyasztási te r s '.im blágom prouti morejo s ztá lin i, szouszidn iga varasa doszta
egyletünk, ne essünk kétségbe, eddig azért nem volt, mert nem éreztük fa le; se mi blági ali preküpcsi. dönok z-postenyom g >r obJerzsijo szvojo
szükségét, de lesz, ha akarjuk! S a mint Muraszombat emelkedett, — mert m es.rio i setüjejo sze keim vecs i vecs vcsiti vsza tiszto, stere ne-
akart — a Muramente is azt teheti, ha akar. znai os/.ti szó nyim do té mán na kvár bilé.
Mürcsaroin je Szobota vu vszein eden nepretrguyen priáteo, i
káz; c . vsí vszákom liaszn >vitom napívjidejuyi. Csi bi tak vu kőin
Beteg gyermek ápolása. túli e!u knijina zsiosztála, nikak nemre Szobota zrokflvana bidli.
\ n tűm diigováiiyi li szamo záto zdignem o reies, ár lübim o
Minden elővigyá/.at dac/.,ír a is megtörténik, hogy egy gyermek beteg mürszki vesznie/ pörgare, lübim o tóin bodoncse nase priátele. rod-
lesz, azért, szükséges, hogy az anya legalább a józ m ápolás eleremi t is­ bino N e pü sztile tak one vnouge kincse, z-st rim i vasz je na túra
merje, a melyet itt természetesen csak általános rövid vonásokban jelezhe­
tünk. — Legyünk figyelemmel arra, hogy a gyors gyógyítás alapfeltétele tak ebilno obdeüia zvü n -/ ii.n na. p rob ; poszlüli >ite vasi krvni brá-
a beteget lehetőleg egészséges körülmények közzé hozni. tov. díihóvnik<*v, vucsitelov í/ rc s n i op • ni tanya i vcsm ye, szkrbno
A gyermeket mind azon befolyásoktól távol kell tartani, melyek egész­ sze vcsítr vsze liszta, stera deiiesnyi s/.veit zselej na íedno szpelá-
séges gyermekekre nézve károsak, mert ezek a betegre nézve kétszeresen vanye vérs tva nasega ; ka naj prüicsni bodete, vszei: • oniin teskou-
károsak. Mihelyt észleljük a gymin-k lázas állapotát, ágyba kell fektetni, csam prouti sztálinii, s tera sze vu vnougotele táli p rotivijo ednoini
de nem puha vánkosok között miutegy eltemetni, hogy izzadságban íiirerl- vogrszkom i v é r ti; ; j p rilicsn i bodete pok zati. ka kaí.si obiászt. má
jék. Az ily eljárás az a nélkül is terhes láz forrósagot még csak fokozza.
Itt hűsítő eljálás illő. A szoba hősége valamivel alacsonyabb legyen mint szk rito vogrszka zeinla. ka v s z e pokázs.e moiics vogrszkoga pörgara.
közönségesen, a test léghuzamtól megova, de csak könnyedén befödve legyen. I esi bi fa lin ga bila tou, ka do etiga mao ueinamo vjedín oszti
Ezen eljárás különösen alkalmazható lázas gyermekbetegségeknél, ka­ ali drüzstva polodels/tva i driiga poinagajoucsa drü zstva; nikaj, záto
nyarói stb. Ha szomjazik a beteg, egész bátorsággal adhatunk neki vizet. — ne szpádnim o vu dvojnoszt, do té mao je nej bilou potrejbno
Gyermekeknek, melyek lázas hőségtől pirosak, csak tlieát vagy meleg nyálkás
nego bode csi scsémo, i kak sze je S zobota po zdignola. ár je stela
italokat adni a legnagyobb kegyetlenség. Ila a szobában tiszta levegő ren­ — tak tüdi nase niűrcsarje lejko vcsinijo — esi scséjo.
des körülmények között is nem csak kívánatos de szükséges is, úgy ez a
betegnél nélkülozhetlen szükség. A beteg kigőzölgései által a légkört még
gyorsabban elrontja nevezetesen oly beteg, ki ragadós gyermekbetegségben i i f voron pri Derezsiiom (leteti.
vagy a légzőszervek bántalinaiban szenved.
Poleg vsze szkrblivoszti sze /.ná zgoditi. da dejte obetc/.sá, záto je po-
A gyermekek gondosan megóvandók a portól, nem egy köhögést tün­ trebno. naj vszáka raati koiicsiinár tou iiájpotrebnejso opazko zuá pri be-
tethetünk el csupán a szoba lelkiismeretes takarítása és minden por eltávoli- ■ té/.suom deteti, stero tou sze razini, éti szamo popr-k naznáiiüjamo. N a tou
tása által.
glédajmo, da za volo hitroga zdrávja tóga betezsuika v-zdrave okolnoszti
Általán tisztaság fő kelléke a rendes beteg ápolásának. Káros előité- j szpravimo.
let, hogy a beteg gyermeket nem szabad mosdatni, ellenkezőleg, a test gya­ Bctezsnika. to múló dejte, inoremo odvracsati od vszega táksega, ka
kori mosása langyos vízzel fokozza u test jólétét és sietteti a gyógyulást. P i- je escse zdravoj dcczi na kvdr, kaj táksega je skodlivo po dvakrát za deit*
szók minden körülmény között káros, a tisztaság tehát természetesen csak ■ betézsno. Kak liitro vpametnjamo, da sze betezsnik potí — v-posztelo ZS

hasznos lehet. A háló és ágyruha gyakori változtatása nem csak meg van : nyim ah ne med pernute vaukise ga pokopati, naj sze kouple od vrocsim
engedve, hanem szükséges is. természetesen ezen ruhák előbb jól megmele- ! od znoja í [imita.
gitendök. A fenuemlitett ragadós gyermekbetegségek sokkal tovább tarta- i Takstí ddo escse to tezsávno vrocsiuo i potjeuyé poveksáva. Éti zda
mik, ha a bete< ugyanazon ing és ágyruhalii in maradnak, ké nyszeritvén jo obiadjenje potrebno. llizsni zrák (lu ft) more hladuejsi biti, kak navádni
őket a koránya.got, melyet testük bői kiv•;li isztan i ik. iijbői és njb< >1 beszivni. — t-lo sze more csuvati od prehiajenya — odevka more biti lehka. Ti
delo more poszebuo tani sze zgoditi, gde szó bdézsua decza vu vrocsinsz
Az élvezeudö <átkek minden egyes esetben ;i'. orvos által ii Miid.ík d ó
Mindenek élőit őri.t.kedjiiuk az orvost mint aff ele mumust oda állítani, n óm >etegi (dirteritis). Csi betezsnik zseja. szploj szlobodno nyerni dánn
vödön piti. Deczi, stera s/o za volo vrocsiue prevecs rud-esa, szamo nyin
kitől a gyermek- ■!< féljenek. A gyermeke k ez ált a1 nyiighatatlauol, ; lesznek és
IUegll ■■ii-’Zitik a lUfjgv:Z gáUst. (t mely nyernie kilói uióg sokkal! szük ég, - cs..) (| ma) ali pa z^lajmnato szlinavo pitvino dávati — je náj véksa nesz
sebb mint a fc Illőt•t.'knel) mi altul az orvos hu liasos kezelését ba nem is mi enoN/t. Csi j<- v-lnzsi vszáki bip potrebeu zrácsen zdrav lüft, tou ie pr
lehetetlenné, de lég.ilabb is kétessé teszi k.
Mtcz.smli.ij n m M im potn-lmo. Ilctczsnik za volo szvojog.i (p a rje u n lila
pisnya escse liit.n;.| pok van zdrav luft - nniiure esi je holezen poprijétu
•111 pa szó Olgám zdihávunya poskodováui, pri káksem botezsuiki