Page 17 - Muraszombat_es_videke_1887

Harmadik évfolyam. 5. szám. Muraszombat, 1887. január 30.

M A G Y A R E S V E N D N Y E L V Ű V E G Y E S T A R T A L M U II E T I L A P.
A „Muraszombati gazdasági fiők-egylet“ s a „Muraszombati dal- és zene-egylet11 hivatalos közlönye.

------- n í l G J D L E X I K 5IIM IF.Y V A S Í K Y A I \ ___
E l ő f i z e t é s i á r : Kéziratok, levelek s egyéb szerkesztőségi közlemények a
Egész évre 3 frt. Félévre 1 frt 30 kr. Negyedévre 75 kr. Felelős szerkesztő: K O V Á C S K A R O L Y .
szerkesztőséghez intézendók.
Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési dij : t hasábos petit:or egyszeri hirdetésnél 10 kr
Előfizetési pénzek és reclaniatiők a kiadóhivatalhoz Kiadó-la]>tulajdonos : G R Ü N B A U M M A R K . többszöri hirdetésnél soronkint ti kr. Bélyegdij 30 kr.
(GrUnbaum Márk) intézendók.
Nyilttér petitsora *25 kr.
Az 1 8 86 - i k év. Nazájpoglód na 1886. leto.
(Visszaemlékezés.) (Folytatás.)
l-'orditotta ZISKÓ GYÖRGY. (Nadalivanye.)
A gyüm ölcstenyésztés elősegítése — fejlesztése czé!jából meg­ Szád povanya naprej pomáganye — ka naj rodi drevje sze je
tö rtén t az intézkedés, hogy a járási összes faiskolák rendeltetésüknek
doprneszlo, ka v-czejlom járási za czipikc ogradje (faiskola) szó vu
m egfelelő állapotba helyeztessenek, s károsítások akadályozása czél-
jából szilárd kerítéssel elláttassanak prilicsnom meszti uaprávleiie i nej sze od kvára mentüjejo z-dobrim
plotom zagradjeni. Na vérsztva gledoucs escse edno prilicsno delo
M int a közgazdászat emelésének egyik eszközét említ ja k még
pokázsemo, tou ka sze je z-Petrovecz do Ilodosa pebijoucsa czeszta
fel, hogy a Felső Petróez-hodosi ut a megyei utak sorába felvétetvén,
und vármegyőszke poti gór vzéla, i té rejenyé i poprávlanye z-köz-
annak közmunka alkalm azása m elletti átalakítása és fe n t.itá sa a
! munkov, je na vármegyöszkon gyűlési vöpovedano, — od Gzaukove
várm egye közgyűlése által kimondatott, a Hidegkút, 8/.t-G y örgy és proti Szvéioini-Gyflrgyi i Gornyoj-Lendavi pelajoucsa pont sze more
•Iső-lendvai útvonalnak pedig tört kővel és rendkívüli kavicsozása
eszközöltetett. vkflp sztrejtim kaiiiiiom povásgyati.
Poglednimo járása mirovnoszt i na ono pazitelsztvo, ki pózna
Nézzük meg a járási közbiztonság és közrend észetet! A ki is-
etoga nusega já rá sa velikoszt, sürino, — veliki rncsun vesznicz v-
i járásu n k kiterjedését. — nagy mennyiségű falvait s különösen
bregáj te raziücsane bizse kak edna od te drüge dalecs sztoji, on
a begyekben szétszórt modorú építkezését, az tudni és érteni fogja, !
znao i razmo bode ka éti 10 m ii zemlé gde 4 5 jezér drts prebiva,
hogy ezen a 10 □ méitfölduyi területen élő 4 5 ezer lélek között
egy 8 — 1) tagból álló csendőrséguek a közbiztonságot ineg>z>l irditaui szamo 8 — 0 zsandárov jeszte, mirovnoszt nemre gór zderzsati, pokre-
piti tou je nemogoucsi.o. Vtom táli esi ti zsandárov réd i iljánye
csaknem a lehetetlenséggel határos. — E tekintetben ha a csendőr-
k-cztij priglibávamo k ti ni pokojuim pandúrom, veliko pobogsauye na
seg működésének éveit a boldog emlékeze fl pandurvilághoz hason­
pamet vzcmcmo, ali puliiig tóga rázlocsek uajdemo med 1886. i
lítju k , feltűnő javulást észlelünk, de amellett, különbséget találhatunk
prvejsim i lejtm i.
még az 1886-ik és az azt megelőző évek közi tt.
A Mura m elletti községekben a Stájerból.ból hozzánk és innen ! Pouleg Műre lezsécsi veszniczaj, S ta je ra knain i od nász na
S l.j r na láiljaj brez zádive ali vnocsi ali vudné je lebko postüvao,
Stájerh on ba csolnakokon akadalytalanul, akár ejjen akár nappal tö r­
sto je steo, i to je doszta falinge rédilo, tömi je konecz, edno mocsuo

té..b etett és szám talan visszaélésére alkalm it ■z d g ilta io u szabad |
járásk elést, teljesen me*gszflatette azon szabályzatnak szigorú életbe í rendelüvanye je vö dáno, poleg steroga na Müri bodoucse ladiké láilja
szó gór szpiszane i zsandárje gda tani potüjejo, morejo na nyé pa-
léptetése, hogy a Murán létező csolnakok száma hatóságilag össze- ;
ziti, jeli szó na vodi bodoucsa ládja z-lanczom privézana i z-lakatjov
íra to tt, s u csendőrsig óljára.síi alkalm ából szigorúan ügyelni tartó- \
zik, hogy a vizen levő csolnakok a parthoz láuczolva, és zárral el- I zakleiiyena.
látva legyenek. Tutijuk, hogy a já rá s területén gyakran isméi lódó be- | Známo ka vu járási sze je doszta tolvajie godilo, dosztakrát
töréseket sok cselben abból lehetett szárm aztatni, hogy különösen sznio szí premislávali i gucsali náj bole p.i ka vu brezsui mesztaj
a hegyes vidékeken — nagyobb mennyiségben élő czigányuk szaba­ ' doszta Czigányov sze zdrzsáva, ki szloboilno klantivnjo kamu scséjo
don kóboroltak a járásban közstgról kö/segre. — Ez is meg.-z(tat i v-járási od véi.zi do vészi. — Tomi je tüdi konecz denésnyi dén esi
ina már ám bár Csak részben, a csendőrseg állal követett azon e l­ bár szmo sztála, ár gda zsandárje po patroli liodijo, i gde sté n á j-
já rá s folytán, mely szerint lia őrjáratában kóbor c/.igány ny.il talál- I dejo czigánya ali eziganyiezo, tákse vkflp zgrábijo i pred visesno ob­

kozott, azt közrend elleni kihágás m iatt a hatóság ele á llítja iás/1 posztávijo.
Nagyon el volt terjedve járásunkban előbb a íóldmives osztály- ! Vu nasoj birovii je doszta polodelczov brez szloboscsine pükse
nál a jogtalan feg y v ertartás; e visszaélésnek is részbeni csökkenését ilrzsalo i sztáksov prilikov doszta ucdosztojnuga dela godilo, — vu
idézte elő azon körülmény, Imgy a lefolyt évben az engedély nélkül premiiioucsein leti je okouli 50-tim táksim ki szó nej znali pravicze
n jt egetett fegyverek közül mintegy 50 drb el kobozta tott. to skér vkraj vzéla, i zdajsi je pá véksi mér.
TARGZA. TÁECZA.
A korossíülöttekröl. Od csüda rodjenya.
Aki olyan szerencsétlen tei i eaitése nz Int im k, hogy például foggal, Fordította ZISKÓ GYÖRGY.
így 6 lljjal. 1 vagy 3 bibliai 1 vagy 3 kézzel születik, vagy esetleg. ha Ki je tak neszrecsno rodjenyé Boga,, ka ua példo 4 ali 6-tirni prszti
nagy vizi.-je van. szóval, akim k valamely testrésze feltűnően hibás vagy ali sztrejiui nogámi üli s/.lrejmi rókáim sze porodi, ali veliko vodécsno ghi-
hiányzik, tehát a kit a természet születésénél megbélyegez, az olyan csoda­ vou ma, z-eduov r.csjouv komi je ua tejli káksu kotrigu íalincsua ali fali,
gyermekekre, korcss/ülöttekre a babonások azt mondják, hogy az váltott koga rodjeuyé csüduo naprejilá, tákso porodjeno dejle, oni ki ezomprajo ver-
gyerek, vagy más szóval táltos s ezekről a népbabon.i azt hiszi, hogy mar jejo, za odpüsztuo dejte ali szi z-drügov recsjov za táltosé zovéjo, i od oni
szideté ük alkalmával a boszorkány kicserélte őket az ő saját poroulyával. ta cdovecsa ezompria tou verje, ka pri rojsztvi je nyé c/ompruicza vö cd
Az ilyen szerencsétleoekm-k jobb lelt volna nem is születniük ! Mert az ily. n mi'iila szvojov ezamprezov. Táksim neszrecsnim l)i bole bilim gda bi sze nej
e-oda<ryer. keket még a szül. ik sem szeretik. Mindenki csúfolja őket, senki porondili. Ar lákso cstidno d.-czn escse ti sztarisje ne Uibijo. Vszáki szi norcza
sem hagy nekik békét. Pedig az ilyen korcsszülöttekkel még inkább jobban rédi, niscse nyim inéra uedá. Pá bi bőgnie ztáksiiui noiirimi lepso bi mogli
kellene "bánni, mint az ép testű emberekk. 1. Elég csapás az az illetőre uezve djáti liki ztimi zdravimi kotrig bodoucsimi. Velika neszrecsa je zse ua onoga
hogy ő nyomorék. r.ein áin, hogy azt még csúfoljuk, verjük is. gíedoiics ka je ou táksi nevolek rouni, nej pa ka bi ga bili i zsnyega-
E»y ilyen tálto-ról borzasztó történetet olvastam Varga könyvében. norcza rédili.
Mivel ez a szomorú história nagyon tanulságos, azért elmondom azt, amint Od ednoga etaksega csüda rodjenoga d- teta szem vu Vargovi knigaj
edno iiesziueriio dugoványe csteo. Gde tá zsalosztua histoiia viiogo vcseuya 11a-
ott leírva vau. .............. . ,,
K,,y „p„gyilkosra a tű rvén ,™ * 3 i n b ortfai « »b o ll......................... bár­ prejdáva, tak bőin ono prepovedávao kak je popis/.ana.
tant a 7- ..''/.".i n viiiili bűntettre. .....lynek a halai, a/, uk„»,toh. »» ........ ... Na ednoga ocsinszkoga iiiortza je törvényszék szamo 3 lejla vouzo
büntetés! De ezen esetnél m a*, a törvény I,dúlt. mert u sze­ oszoud' . 8 /.amo 3 lejta na tou naj -/.gornejse liiklo tb-lo, stero je te gaoge
rencsétlen elítéltet ép *0 a szülni szereiét hornya nevelte h au u lara. zaszliizsilo. Ali prietoin deli je törvény kroski grátán, ár tóga ueszrecsuoga
kis gyerek
oszodjeiioga zmenkaiiye med roditels/ke lübézni napravila za haramio.
— Atyám, monda a bi.<í«»K előtt n boldogtalan ember, — Ocsa — je pravo pred biroviov on neszrecseii cslovek, vu detinsztvi
koromban utalt vert. kínozott, i, íheztetett, .1 akart elevenen a földbe iislli, je méné odtirjávao. bio, uiuntrao. glad trpeti dao, zsivoga je meué sfceo v-
mert csak eoy kézzel születtem. Az ördiigük g»« p o r o l j " b t W » a h-g- zemlo pokopati záto ka szem sze szamo z-cdiiov rokouv nuroudo. Nyagva
s/i lob'lib név! lylyel illetett, csak az volt: tu váltott, te ta.lto .
i ‘ ' - i - ,. .i, v mintán eiíY közzel nem igen ontani naj bugsa r.-jcs je kmeui bila „ti vrág.“
- (I verm. kpa11usiiim k,»e«e t k » m ta W buktattak. A háznál — Moj mali pajdáske szó sze szmijáli zméiie, i gda szem szi z-e.lnov
ír aga mon segít. ni. ellöklek, rángattak, i.iimn km _ ( rokouv nej mogao poinocsti, sziinyávali szó méné trouszili, pod nugé devali.
még tenyér se jn lott elég. jó szó p-dig épen semmi. i Pri bizsi je uieué nej dojsao krlili, nej pa lejpa rejcs.
— Bár niegdögleiiél! monda többször upam. i — ü^aa szó vecskrát pravili bár dabi zgiuo.
— llár ni'-gbaluék! sóhajtottam én.