Page 13 - Muraszombat_es_videke_1887
P. 13
Harmadik évfolyam. 4. szám. Muraszombat, 1887. január 23.
A „Muraszombati gazdasági f:ók-egylet“ s a „Muraszombati dal- és zene-egylet" hivatalos közlönye.
---------I K M B L E X I K M Í S S J K X V A H . l R X . i l * . ---------- j
E l ő f i z e t é s i á r : Kézül ■lek sviryéli szerkesztőségi közlemények a
Egi'-sz évre 3 frt. Félévre 1 fit 50 kr Negyedévre 75 kr. Felelős szerkesztő: K O V Á C S K Á R O L Y . izerkesztőséglu z intézendő!;.
Egyes szám ára 10 kr. - Hirdetési dij : t hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 10 kr
többszöri hirdetésnél soronkint G kr. Iiélyegdij 30 kr.
Eli ílzettsi |)ór'nnum**A l*á * "i Vi!tézen<F > 'k ^ K i a d ő - l a p t u l a jd o n o s : G R Ü N B A U B I M Á R K .
K yilttér petitsora '25 kr.
Az 1 83 6 - i k év. Hazájpogléd na 1886. leto.
0 isszaemlékezés.) (Folytatás.) Fordította ZISlvÓ GYÖRGY. (Nadalivanye.)
A muraszombati ipariskola annyi tanácskozás, gyülésezés után Za m esterszke soule po tak vnougom tanácsi i gyülejsov drzsányi
szintén a lefolyt évben n y ittatott meg és pedig oly formán, hogy a sze je tüdi v-Szoboti preminoucsem leti zacsnola i v tákso formo, ka
niiü’.sZ.eriuni engedélyével jogosítva lesz a hatóság az ipariskola feu- pouleg minisztérium a dopftscsenya za té mesterszke soule gór zdr-
tartási kéltségeire minden adó forint után 2 kr. rendkívüli pótadót zsávanya sztroske, ti naprejhodécsi leliko na vszáki porczinszki bra-
kivetni. — A/ ipariskola m egszilárdulása bizonyára egy forduló pon niski 2 kra pótléka vörazvrsijo i notri beréjo. M esterszke soule po-
tot fog képezni a magyar iparos életében egyáltalán, következve ná trdjávanye zagvüsno eden preminyávany punkt bode zdrzsávalo tóga
lunk is M ert igaz ugyan, hogy a magyar iparos nem él oly kedvező vogrszkoga mesterszkoga csloreka zsitki p< prek, tak i prinász. Ár
körülmények között, m in ta külföldi, az könnyebben — kevesebb kiadás je isztina, ka te vogrszki mesterszki cslovek ne zsivé szrecsnom sztá-
m ellett dolgozik mint a mienk, de a m ellett a magyar ipar hátram a li>i liki vdrügom országi, té lezsej i menye vödávany má i pela mest-
radásának főoka abban rejlik, hogy a magyar kisiparos — különösen rio, liki te nas, ali pouleg tóga, tóga vogrszkoga niestra zaosztán)re-
vidékünkön kevésbé értelm es, kevésbé képzett mint a szomszéd S tá noszti zrok naj bole vtom sztoji, ka te vogrszki mali m esterszki
je r mesterember. cslovek naj bole nasi, menye rázuina, menye vő oszvojnoszti má liki
Az iparos tanoi czok kellő kiképzése lesz az alap, a melyen a te Stajerázk i m esterszki cslovek.
magyar iparos anyagi jóléte még felépülhet. M estrio vucsécsi vözavucsenoszt bode fundamentom — na steroin
Kgy régen vajúdó közművelődési Kérdés nyert még a folyó év vogrszke m estrie \ucsenika zeinelszka dobrota sze escse leliko gor-
ben ha m m is nn g !i stesfléH — de vi pm egoldást: ez a muraszom posztávi.
bati evang. templom felépít ősének és M uraszom batban evang. gyüle Eduo dávno zselajouc.se znamenito pitanye, esi bár nej gór nap
kezet szervezésének kér lése. K lap szerkesztője volt épen az, a ki ra vleno ali döaok odvezanye je doubilo vu tóm le ti: tou je v-Szoboti
midőn a m űn szóm háti községi képviselő testü let ülésén az építéshez ed ne evangclicsanszke ezérkvi gorposztavitelsztvo i v-Szoboti evange-
szükséges tér engedésének kérdése tá rg y altaiéit, el:ő em elt szót ki licsaiiszke gmajue szpráviscse. Etoga liszta vréditel je bio on. gdí: je
indulva abból, hogy az ugyanazon egy Istent., a gyerm ekeit — tehát szobocski képviselő testület za fundusa dáuya volo gyűlés drzsao, ou
inindnyaftfinfaT egyaránt szerető Atyát imádó különböző vallások az je oprvint tejes zdigno, vö povedao ka> rávno onoga ednoga Boga
emberek közölt válaszfalat nem képezhetnek, és In gy eltekintve ezen decza tak vsze nász, — ednáko lübécsega Ocso, nyega inolécs, drüge
megdönthetien alapfogalomtól, egy evangéliku s gyülekezetnek Mura vere in ed Ifldmi rázlocsa szpelajoucso sztejno nezdrzsáva, pouleg etoga
szombatban szervezése, a kereskedés, az ipar fel virágozását nagyban edne evangelicsanszke gmajue gorposztávlányé v-Szoboti tou trsztvo
előse.'iti né, egy szóval az anyagi jólétet fokozatosan emelné. m estrie czvesztvo vu velkom táli naprej zdigne, z ednov recsjouv
Ugyan csak annyira fejlődött még az flgv, hogy az építendő dobrotivnoszt vu vszetn táli k-velkom i czili pripela*
TÁROL!
Notárus uram és Mihály gazda beszélgetései. Zgucsávanye nótáriusa i Mihály gazdo.
(Folytatás.) Fordította ZISKÓ GYÖRGY. (Konecz.)
Ila pádig — a mi (sajnos! vidékünkön) legtöbbször megtörténik — a Ali pa ka sze náj vicskrát zgodi, te betesuik uevej szvoj testamentom
beteg nem tudja maga a végrendeletét megírni, akkor a végrendelet készí dőli szpisznti, teda je potrojbuo ka pri piszanya testamálisa to naj menye
tésénél legalább is négy tanúnak ki II együtt és egyszerre jelen lenni, akik stirie szvedoezke morejo na ednok vküper biti, med sterimi dvá zagvüsno
közül kettőnek mindenesetre írni és olvasni kell tudnia. — Ezen tanuk moreta piszati i esteti znati. tíztej szvedokov eden vö opita tóga betesnika tak
egy.ke kikéidezi a beteget «gy. hogy a többi tanú is hallja, azután leírja a ka ovi szvedo tfidi csfijejo, te da dőli szpise po betesniki naprejdáuo szled-
beteg által előadott végakaratot, felolvassa és megmagyarázza a betegnek nyo zrendelüvanye, gorprecsté raztolmacsi betesniki i szvedokom, gda sze je
és tanuknak, — minőn miidez megtol télit, aláíratja a beteggel, s ugyan tou zgondilo dá podpiszati z-betesnikom, pa rávno teda szvedoezke tüdi podpisejo.
akkor a tanuk is aláírjuk. — Igen kell itt vigyázni arm, hogy n beteg Éti prevecs more paziti na tou. jeli te betesuik zná piszati i esteti?
tud-e Írni olva-mi — vagy nem tud. — Ha tud, úgy a fenntebbiek szerint Csi zná? tak pouleg zgoráuyega naprávleni testamentom szám llerko páter
elkészített végrendeletet a llrrkó pát*r s* m döutbeti meg, de lm nem tud nemore pót,rejti, ali esi te betesuik nevej piszati, to ka szem zse vöuezvejszto
írni a beteg, aklo ez n.ég a mit <In.oudotlam, nem elég az üdvösségre. je nej zadoszta na z-velicsauye.
M. De bál akkor még mit kell csinálni ezeken kívül? M. Zvün tóga ka pa terbej escse csiniti ?
N. Ha a beteg sem irui sem olvasni nem tud, azon esetben határo N. Csi te betesuik ni piszati ni esteti uevej, teda sztanovito zapovedáva
zottan riudeli u törvény, hogy a végrendeletnek megírása — és meg pravdelednoszt ka gda sze zse popise i raztolmacsi te testemális naj sze
magyarázása után m» gkérd* zte-sék a beteg: ez-e az ő végakarata? Szük vö opita te betesuik, jeli je to nyegov szleduye z-rendelüvanye ? potrejbno
séges, hogy uz határozottan kije hut.se: igenis, ezt akarom, •— külöubeu ez je unj ou sztanovito odgovori: to je moje zselejuye, to je escse teda tüdi
akkor is szüksége-, ha a beteg irui tud — ez.utáu a tollat megfogja, és a potrejbno esi te betesuik piszati zná, — po etomtoga primle za pere, i
tanuk egy.ke áltil a végrendelet alá irt neve mellé a keresztvonását oda szvedokov gde je tóga betesnika iiné podpiszano, nyegov krizs tá zmála, ob-
pingálja ; — legvégül p. dig szükséges még. hogy a tanuk mindennek meg szlednyim je pa potrejbno ka szvedoezke vszega tóga doprnesenyé na testa-
történtét magán a végrendeleten is bizonyítsák. Nem elég tehát ami nálunk mentoiui naj szvedocsijo. Nej je zadoszta, ka je prinász med eslovecsansztvom
a nép között rendisen szokás, hogy midőn a végrendelet elkészült, azt a návada gda sze je testamális dogotovo, onoga te betesuik i szvedoezke pod
bet'-g és tanuk aláírják, hanoin előbb aláiratik a beteg neve, azután kö pisejo, nego opervim sze podpise betesnika imé, po etomtoga: mi odszpodi
vetkezik : „Mi alulírott tanuk bizonyítjuk, hogy végreiidelkezőnek fentebbi popisznui szvedoezke vadlüjemo, ka je tóga preporécsanoga zgorányi testa-
végrendelet tartalma inegértdmezteteit, és az együttes jelenlétünkben ki malis precsteti i raztolraacseni prtd uami vszejmi vküper bodoucsimi, i ou
jelentette, hogy a végrendelet az ő határozott akaratát foglalja magában, s je vönazvejszto ka té testamális nyegvo szbjduye zselenye vu szebi
ezek után előttünk kensztvoiiást adott* — most kivetkezik csak a tanuknak zderzsáva i on je pred narai dao szvoje rouke krizs, — po etomtoga pride
aláírása. — Ezek a törvény rendelkezései, a mik ha meg nem tartatnak, számo podpiszauye s/.vedokov. — Tou szó pravdelednoszti zapovedi, csi szó
úgy kár a pi pit ősért, a mely arra pazaroltutik : mert ha valamelyik örökös ona iie/.drr.sijo, te je kvár za papér, steroga tani zaprávimo, ár csi sze steri
által perrel tiiniadtatik meg — »gy azon örökös, aki arra támaszkodni akar, öröktivajoucsi pod právdo potégue, tak teda on öröcsnik, ki sze na tákse
jobb ha a helyett hogy perre költségeekedik, kiegyezni iparkodik, és sajtot nnszlánye je bogse ka meszto tóga, ka na právdi potrosi, sze popascsi vö-
vagy szalonnát takar az igazságba, melyet egyébre úgy sem használhat. zglibati, — vu tákso praviczo szvojo ali szír ali spej naj notri za szű
A szóbeli végrendelet készítésénél vagy megtételénél még inkább kell i cse, stero tak na drügo í eni őre nüczati.
vigyázni, mert amit a törvény előír, az többnyire egyetlen egy szóbeli vég Pri z-ricsami naprávlenom tistamálisi escse bole moremo paziti, tak
rendeletnél seiu tartatik meg. Azért édes barátom, ebből a legüJvösségesebb I ka pravdelednoszt naprej pripistije, sze pri ednom zricsami naprávlenom tes
tanúság, hogy ha az ember valamit akar, ne akkor kezdjen fészkelődül, i te mali ne zderzsi. Z-loga je drági moj priátel to naj bogse vcseuyé, csi te
in kor már ér/i, hogy rángatják alóla a gyeként, hanem végezze el akkor, cslovek kaj scsé, nai sze ne zacsne teda gibati gda zse obcsüti ka odnyega
és pedig dologhoz, értő embernél, mikor még ép testtel — és ép lélekkel intéz vlecséjo te rogozár, nego naj doperneszé te da zrázuiitninii í ktouii deli raz-
kedhetik ; igy bizonyosan nem ád alkalmat arra, hogy a hagyaték felett mécsimi, gda escse z.dravim tejlom zprávov pámetjov prebiva, teda sztuuo-
perlekedő örökösök még a baló földjében is megátkozzák, a helyett, hogy vito nede zrok na tou : ka bi nyega na nyegovo osztányeno öröcsiuo, nye-
emlékét hálás szívvel emlegetnék. govi tosbeni öröküvajoucsi zgrob.i prekhnyali, meszto tóga, ka bi nyegov
szpomenek znbválnim szrdezom díesili. K. K.
