Page 10 - Muraszombat_es_videke_1887

keiket a szomszéd Regedébe járatták iskolába; — mig Gederóczon posilali — Dokccs jo v-Gederovczi soule nőj bilou, je té sztális trpéc&i
iskola nem volt, addig csak tűrhető az állapot, m ert minden tanügy­ i bio záto, ár j<* rád vido ka szó to dojte naj nika navesi — esi bár
im rút szívesen látta, hogy inkább tanuljon a gyermek — habár ' na Stajeri. liki ka bi ono novucs-eiio bilou i nikaj nőj znalo. P é t lejt zdí.j
í5t»*ieibonban valamit, m int tudatlanul felnőjjön. M ásként néz azonban zso nacsi sztoji tou pitanye, od stori mao v-Gedorovczi domoviuszka
ki e kérdés öt év óta, am ióta t. i. a gederóczi állami iskola felállit- soula sztoji, — i pokedob 22 sztarisov jo tam itak bilou, ki szó
tatot t, s miután 2 2 szülő még mindig Regedébe járatta gyerm ekét szvojo doczo tá na vcsonyé posilali v-R idgonyo, visesnya obiászt je
iskolába, s a hatóságnak felszólítása daczára sem akarta onnan kivenni, nyé opoiuinoia naj je odnet vözemejo, tou szó nej vcsinili. tak szó
a főszolgabíró a vonakodó szőlőket t. népiskolai törvény értelm ében oai potilck solszke právde oil főszolgabirotiva, prevecs pokastigani. Za

szigorúan m egbán-ette 1 otoga volo jo zse doszta guesa i szodjoiivá bilou, ali mi to opravo
Sokfele biralat tárgyát képezte már ezen eljárás, mi azonban : za pravicsiio szpoziiamo Ár vcseuyá szloboscsina poulog právde na
határozottan azon véleménynek adunk kifejezést, hogy a hatóság he­ sztarise i vucsécse zagvösana, ah tou neniorenio na ona ki zacsin jajo
lyesen já rt el. — M ert igaz ugyan, hogy a tanszabadság szülő és vrzti, ár na té gledoucs zagvfuni törvény sztoji, ka do 12 ali szi
tanuló részére törvényileg biztosítva van, ez azonban nem érthető boj<li do 15 lejt, s/vojo Mitilo, potom pa vu ismétlő repertirszko soulo
az elemi iskolás gyerm ekekre, m ert ezekre nuzve szintén határozott more hóditi, i stori tou vőszpunijo, lobko vzsivajo ovo moucs
törvény rendelkezik, hogy 12 illetőleg 15 éves koráig elemi — s Szpametémo sze efi oscse szfoga ka sze je vu pre.ninotiesein let?
azután ismétlő iskolába tartoznak járn i, s csak akik ezt túllépték, a dopruoszlo, ka sze etoga járása vesznicze vogrszka iména zadoubile.
tanszabadság kedvezményével azok védekezhetnek | Té réd je zse od vszej veszuicz pred vái migyöszko oblá»zt gór posz-

Felem lítjük ugyanitt m int szintén közreműködési m ozzanatot, hogy ' lani, i kak szó pri m inisztériumi potrdi, vcsaszi vu zsitek sztoupi.
a muraszombati járás idegen hangzású helyneveinek inegmagyarositása N einom no bivz n jc s i niliáti tou, ka vczijloi, járási szamo dvoj vesz-
a folyó évben v itetett keresztül. — A tervezet az egész járásból niczi jeszteta, store szó uikako nej prevolile na dtügo imé i szvojo
m ár a megyei hatóság elé terjesztetett, és miniszteri jóváhagyás után i sztáro imé szó zilrzsale. tejvi dvoj obcsini szó bzodesincz i M uia-
tényleg életbe fog léptettetui. — Nem hagyhatjuk szó nélkül mi j IVtrócz. Nemoremo sze nikaj csiidivati c-á s z í premiszlimo, ka z-oni
szerint az egész járásból csupán 2 község igényelte m.igának azt. a si­ ! veszuicz czojlo csluvecsansztvo je doszega mao v Radgonyo vu soulo
lány dicsőséget, hogy minden érvelés és reáheszélés d aczán az át­ liodilo. gde s/o ka naj k-vogrszkej domovini szlisimo nej szamo
változtatásba beleegyezését m< gtagadta — e két község Szodesincz | obarvávali nogo escso vu oni szkliczo zádavili.
és M urapetrócz. Nincs is mit csodálkoznunk, ha meggondoljuk, hogy i 0.1 tóga pitanya nemoremo vkrsj iti brez tóga, ka bina^emi vi-
ezen községek egész ifjabb nemzedéke Regedébe já rt iskolába, almi czespáni iiájboie fős/.olgabirouvi za nyibove trüde naj zaliváluns/t vő
bennük az édes magyar hazához tartozás érzetet nem csak nem povedaü. Chiiiiiuo tett nájbole záto, ár szino priliko meli vu tóm pre-
ápolták — de sőt csirájában elfojtották. Nem távozhatunk e kérdés­ ' íiiinottcsem leli etoga vármegyöva ednom liszti, gda je od tóga gnes
től anélkül, hogy a megyei alispán urnák, különösen a főszolgabíró­ i bio esteti, gda je tou zanierkano „nerazniim ka visasnye oblászti tou
nak e megoldás körüli tevékenységéért elism erésünket ne nyilvánít­ j piianye osznovati pomágajo.“ (Dalé p rid e)
suk, tes/szük pedig annál inkább egy alkalommal egyik megyei lap ­
i
társunk a lefolyt ev folyamán, m ert e kérdésről szólva, valószínűleg Doii pretákanye nouvoga vma.
téves értesülés folytán azt jegyzé meg hogy „nem ártana hogy ha Fordította VLCiÁiv SÁNDOR.
hatóságaink is ezen kérdést kifejlődésre segítem .k.“ (F oly t köv.) Tű je vrejm* n pretákanya nouvoga vimi. \ nogo sze nájde escse táksí
vins/.ki véltov. ki fon znamenito delo ali z-maiiyonszti. ali záto neoprávlnjo,
ár tak stimajo. kaj z-tem pokvarijo v íiio. uiiszlivsi, kaj po tóm d« Ji vijno
Az uj bor lefejtése. I moucs zgübi. Zdaj ji zse menye premisláva tak, ali nej dávno je najvecs
Benne vagyunk abban az időben, a midőn az uj bort lefejtjük, vagy i vins/.ki vér tov tecsasz nej pivtákalo szvojga vína, pokecs szó je nej ouilnli.
lefejteni kilb-ne, mert még most is sokan vannak, a kik azt a munkát vagy Víiio mim j«; m j szamo záto potrejbnO dőli pretákati. naj je od drou/.s-
kényelemből, vagy azért mulasztják el, mert azt hiszik, hogy borukat elront­ . dzsi oszlubodimo. mgo i záto. naj je z-rákom (lüftoin) vküp zmejsaoio, po
ják vei--, hogy megszűnik tiszta természetes bor lenni. Must már kövesebben | sterőn to iiovo vijno isztinszko vinszko lasznoszt dobi. lodoli nepretecseuo nouvo
vélekednek igy, de még nem igen régen volt, hogy ennek a tannak igen ' vino sze jáko pocsaszom os/.uávla i <M-se po lejti zdrzsi ou hiszen oszter

sok követője volt, a kik az uj bort eladásig a söprűn hagyták. I zsmah st<ri sze szamo v-nouvoni vini dá naidti, najmre esi je vu v« Iki Jag-
Borunkat nem csuk azért fejtjük le, hogy a seprűtől elvalaszsz.uk. ha­ 1 vaj, ár vu ti máli lagvaj budoucse dönok vecs zráka dobi szkonz lükoyicz
nem azért is, hogy a levegővel érintkezésbe hozzuk, a mitől az njbor a tu- j frousov, liki vti veiki lagvej bodoncse, gde ga vecs jeszte v-ednom illeszti.
lajdouképeui borjelleget kapja. A le nem fejtett uj bor igen lassan fejlődhetik, Geto je dőli pretákanya éden c/.il té, naj sze to mrnvo vino zrákoni
évekig megtartja azt a sajátságos jelleget, mely csak az uj borok sajátja, ' vküp rím jsa. tou delo lak u.oreino oprávlati. ka naj vino kak uájvecs zráka
még p' dig annál inkább, minél nagyobb a bordó, mert a kisebb hordó lyn- dobi. Jesztejo zse za vina dőli pretákanye szpodobne ezejvi, z-sterimi jáko
kacsain mégis erősebb hatást gyakorolhat a kisebb bormennyiségre mint a hitro ide tou delo, ali esi pri nouvoga vína pi'etákanyi tákse scsémo nii-
nagy hordó nagy mennyiségére. czati, moreino prvlé v-knd pretocsiti, naj sze tam z-zrákom vküp zmejsa i
•Mivel a I fejtésnek egyik ezéija az, hogy az ujbor a levegővel érint­ | tak je Irbej v-drügi lagev prelejáti.
kezzék, úgy kell a munkát végeznünk, hogy minél több levegő jusson n bor­ ' Csisztoga vina pretákanye je tiidi basznovito. ali jász szem kostává
hoz. A csővel és szivattyúval való lefejtésnek czélja csak az lehet, hogy a zse tákse vino tiidi — tak pis« eden vucsitel ponvanya vina stero je .»0
bort a seprűről lefejtsük, eunél a rendszernél igen kevés levegő fér hozzá s 1-jt uezbautano sztalon i dönok szvoj zsiuah i liczojno zdrzsalo. esi je glib
azért ha a csövi t és szivattyút mindkét czél elérésére akarjuk felhasználni, lagev cs»ren i vonyécsi grato. Z-teni nescsem tou praviti, kaj bi csisztoga
az uj bolt- előbb kisebb kadba kell leeresztenünk hogy a levegövi I bőven ' i sztároga vina dolipretákanye nehasznovito bilou. nego tou, ka je csisztoga
érintkezhessek, a csövet nem szabad közvetlenül a megtöltendő bordóba ! vijua pretákanya na tou gletloucs, naj sze z-zrákom premejsa, nej tak zna-
illesztenünk, hanem a bort előbb a fatölcsérekbe folyatjuk, hogy a levegő meiiito. kak nouvoga.
itt is hatást gyakorolhasson reá. Ily kezelés mellett a szivattyút is bátran Ali dőli pretákanye tóga nouvoga vina je escse i záto hasznovito. ár
használ hí tjük, különben a régi módot kellene előnyben részesítenünk. | sze drzsdzsé lebko vövprejsajo. po sterom tákse vino dobimo, kak je ovo i
A tiszta bornak lefejtése szintén előnyös ugyan, de én — írja egy bo­ i k-oiiomi lebko vl.jémo. — Csi pa z-doli pretákanyem pou ali eduo leto
rászati tanár — már Ízleltem olyan bort is. a mely ötven évig háborítatla­ csákamo. te de to drzsdzsevno vino táksi nepriéten zsmah meló, za steroga
nul állt s ize és szilié mégis kifogóstul unni tiszta maradt, noha a hordó ! volo nenireino nied ovo zmejsati, nego zouszed szpiti.
fekete és büdös volt. Kzz I neui akaróin a/.t mondani, hogy a lefejtés mind l'ri tóm prvom, zimszkom dőli pretákanyi, stero je okouli koledni
nem annak daczára volt. előnyös, hamm azt, hogy a mi az i/.t illeti, melyet szvétkov polrejbuo oprávlati, drozsdzsé tüdi pívczi vö moreino zprejsati, ál*
a bor az öreg bordótól kaphat, a lefejtés nem oly fontos, mint az, hogy az je vtoiu hipi prése kiejt tak lur/la. kaj sze to vözpresano vino uepokvarí.
uj bor a levegővel érintkezzék. Fronti tömi vnougi fon právijo, ka nouvo vino do koledni szvétkov
l)e az uj bort még azért is lefejtjük, mert a söprűnek kisajtolása ál­ nezavré na t<•1 iko, ka bi za dőli pretákanye szpodobno bilou, ali tón nesztoji,

tal a többi borhoz hasonló terméket kapunk, melyet a többi borhoz önthe­ ár po prvom pretákanyi tak nemamo té czil, ka bi kristála csiszto vino
tünk.— De ha fél vagy 1 évig várunk a lefejtéssel, akkor az ászok borban doubili, nego — kak sze zse vise esteti dá — naj vino od drozsdzs oszlo-
az a kelleim t len iz fe jlődik, mely miatt más borral nem keverhetjük, hanem | bodnno i z-zrákom premejsamo. Szledi vszigdár szploj csiszto vino protá-
magában kell meginni. j csemo, ali pri prvom pretákanyi uam je nej potrejbuo na tón glédati.
Az első téli lefejtéssel, melyet karácsony előtt vagy után végezünk, a V-nisterom meszti i v-nisteroni leti je mogoucse, ka je okouli koledni
seprűt is ki kellene sajtolni, nurt ilyenkor u présház oly hideg, hogy a J szvétkov vino < scse tak moutno kak most, ali tou je táksa falinga, steroj
lefolyó bor nem romolhitik el. j bi sze nej szlobodno bilou zgogiti i stere zrok sze vtom má iszkati, ka je
Gyakran halljuk azt az ellenvetést, hogy az idei bor karácsonyra nem I kiejt ali piovnicza v-steroj most sztoji, redovno mrzla bíla i tak je most
forrta ki magát még annyira, hogy lefejthetjük; ez az érvelés azonban , nej mogo zavreti.
hamis, mert az első iefejtésuél úgy sem akarunk még kristálytiszta bort \ ----- -
lefejteni. h«min olyant, melynek söprűje nagyobbrészt lerakodott, s ez kará­
csonyig mindenesetre megtörténik. Később mindig tiszta bort fejtüuk le, de Domácsi i zvünszki glászi.
az el>ö lefejtő*mel erre nem reflektálunk. — V isz iU o |»U‘i » c i i i ( i S z é c h e n y i T iv a d a r , Gornye-I^endave
Némely vidéken és némely évben nem lehetetlen az sem, hogy az uj ; gróf i orsz. követ, szó gederóezkoj orsz. souli za vcsenyá skéri szprávenyo
bor karácsonykor még egészen olyan zavaros, hogy keveset különbözik a must­ j 20 fit seukali. Stero visziko plenienitomi goszpou grófi tak solszki pogla-
tól. de ez olyan li ba, s melynek nem szabad volna lenui, s a melynek oka varje. kak Hunyadi Nándor skolnik. z-globokim pozdrávlanyom poiiizuo za-
legtöbbször abban rejlik, hogy a pinc/.e hol a must áll, rendesen hideg volt. liválijo. — Geilerócz, 1887. január 5.
— V»i i i d a lip i'c lc c s c n i d u r v i je szobocska králcszka liirovia
Helyi és vidéki hírek. i s/i'bocski zsaudárje z-velikov vrejlosztjov eduo prevecs lagojo touvajszko
bando g<»r najsl i i nyé p rsone na rönké dobila, steri szó zse vecs mesze-
~ ^ ^ Ifá s á jfo íi g r ó f i T iv a d a r felsó-londvai grót c/.ov v-sztrábi duzsali té mesztaucsare na mirovesiuo gledí.ucs. uáj bole od
orsz. képviselő tir, a gederóczi ali. népiskolaiak tanszerek beszerzésére 2C brátve mao ka szó te vinszke pivnicze nej mirüvali. V.toj bandi szó z-vék-
triót ajándékozni kegyeskedett. Fogadja Öméltósága e ter. n is ugv a gond­ sega tála yse oil vecs lejt mao poznani lagoji bűdodeiniczke, sterim je gláva
nokságnak. mint Hunyadi Nándor tanítónak is. mély tisztelettel párosult Leposa íSteviin csaiikbivi z-R jtkovecz. Oni dobri vticsi szó po im éni: Leposa
alázatos köszönetét. — Gederóc/., 1887. január 5. Stevan z-R itkovi-e/.. Fan kér Ádám, O.svatics Ftrencz, ino Malasics József z-
— - i r t a i líe r n á l muraszombati lakós h i/.a folyó hó 11-én kettős Kánc.savec/., Hári Fan. 11 Ari János. Osvatics József z-Ivánovecz, — oni yszi
ünnepélynek volt szintére: leánya R -giua férjhez ment és fia Henrik meg- zse vu S"obot: kraleszko birovie temuicze csákajo szvojo zaszlüzseno kastigo.
m».-ü|i. Az uj családtagoknak szívből szerencsét, de különösen azt kívánjuk, Ita z h i'á N z ii — o z ijjá iiy je . Martik Ferencz oaterjási Vadarczi
hogy tanuljak el az ütegtől, hogyan li het. az életben mind* nkor a kereskedő szó ete rrnnsz C'. (i-ga dnéva koulik vécsara Horváth Lipót, Horváth István,
ügyességét és a jo polgár ki n-le^ségérZ' t« t egyesíteni, szóval iparkodjanak Baranyai István czigányje z-Vadar<cz notri pijt sze szpravili.— Koulik za-
o, \,tn magyar ház; tia> érzi In ii «gyének lenni, nemcsak szóval, de tetlekban c-étka szó sze escse dobro oponásali, liki pri trétyen liter vijui szó zse vé­

■' am.nöm.'k nz öreg Árváit mindenkor ismerni tanultuk. szeli grucsüvali; osterjás je peueze proszo, ka bi za viiuo piacsali, liki ezi-