Page 9 - Muraszombat_es_videke_1887

Harmadik évfolyam. 3. szám. Muraszombat, 1887. január 1(1.

M A Cl Y A R K 8 V E N I) N Y E L Y Ü Y E G Y E 8 T A R T A L M ü II E T I L A P.
A „Muraszombati gazdasági fiók-egylet" s a „Muraszombati dal- és zene-egylet" hivatalos közlönye.
________ _____ n K U R i x v i K v i s í i m i * . — —

E l ő f i z e t é s i A r : Kéziratok, levelek s egyéb szerkesztőségi közlemények a
Egész évre 3 frt. Félévre 1 fit .*« kr Negyedévre 75 kr. Felelős szerkesztő: K O V Á CS K Á R O L Y .
szerkesztőséghez intézendök.
Egyes szám áru 10 kr.
Hirdetési díj : 1 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 10 kr

Előfizetési pénzek és reelnmntiők a kiadd hivatalhoz Kiadéi-Iaptiilajdonos: G R Ü N BA U M M Á R K . többszöri hirdetésnél soroukint Ü kr. Ilélyegdij 30 kr.
(Grüuhauin Márk) intézendök.
Nyiiltér petitsora 25 kr.
Az 18 86 - ik év. Nazájpogléd na 1886. leto.
(Visszaemlékezés.) (Folytatás.) Fordította ZISlvO GYÖRGY. (Nadalivanye)
A közegészségügy előbbiekben ism ertetett fejlődése m ellett ugyan Poulck zdravitelsztva ezvesztva kak je prvle zse naprej dáno
nem oly mérték heti, de lehetőleg lépést haladott a közoktatás — in­ je nej vtáksem mertüki. ali záto dönok po sztopáji sze je razsürjá-
kább a közművelődés ügye is. E rre nézve lehet egy pár adatot fel­ valo to vcsenyé. Na tou gledoucs lehko uistera uaprejpokázsemo, stere
hozni, melyek a já rá s értelm i előlialadásáhan forduló pontot fognak etoga járása rázuina naprejidejnyi drflgi punkt bodo szvedocsile. V-
képezni. E téren term észetesen első sorban a mura szó in ha ti kisdedóvó etoni sztráni vu prvom rédi Szobote máié deczé obramhicza sztoji.
flgve áll. — Nem volt még és nem lesz soha Muraszombat é'otében — Nej je bilou escse i lehko nede nigdár v-Szoboti tákse sztáve,
egy intézmény, a mely eredményében nagyobb kihatással volna a stera bi vu naprejidejnyi zvéksov vrtjlosztjov bila prouti prisesztnom i.
jövő alakulására, a lakosság értelmi és erkölcsi fejlesztésére, — kö­ — M esztancsaroin na rázuin i szvoje moucsnoszti potrdjávanyi kak
vetkezőleg anyagi jólétünk m egszilárdítására, mint a muraszombati vu Szoboti te máié deczé obram bicze gorposztávlanye. V iditi je
kisdedóvoda szervezése és felállítása. tani 45 — 50 inálo deczo, steri pri szvoji sztarisi poprek nemrejo edno
Látni azt a 4 5 — 50 kisdedet, akik szüleik körül egyáltalán nem vogrszko rejcs csüli, — poulek tóga obcsülimo, ka ona inála nedosna
hallhatnak m igyar szót, — és tapasztalni am ellett, hogy azok az decza kak zvrejlosztjov gucsi nej po szvoji sztarisov, — nego po ete
ártatlan gyerm ekek minő törekvő figyelemmel beszélik nem ugyan az szladke domovine je/.iki, i tou szaino koniaj po tri-stiri meszeczi vcse-
édes anya — Inneni az édes haza nyelvét, s mindezt alig három nyej : száma vu szebi sze giblejo ta vüszta, i Bozsi blagoszlov pro-
négy hónapi gyakorlat u tá n : önkénytelen is megmozdul az ajak, és szijo na one, ki szó tou gorposztavili. — Poznaino zgoszpoczke sztráni
Isten áldását kivál j t mindazokra, a kiknek lelkes közreműködése ez (?) csloveka ki eto opravo za ncrijo zové, gda bi szamo od nyega
intézetet létrehozta; — ismerünk ugyan úri (?) em bert, aki ostoba­ na té czio 10 krov proszili, ali drzsmo sze k-tomi ka prebiváliscse
I
ságnak nevezi az egész intézményt, mihelyt annak czéljára csak 10 I véksi tao ne zsivé szamo za zemelszko vrejdnoszt, nego priáteiov pos-
krajczárt kérnek is tőle, de vigasztalódjunk azon, hogy társadalmunk tflvanya volo, na stero sze vrejdnoga csiniti má. Tákse goszpoczke példe
zöme nem csupán vagyonőrt, de azért is él, hogy em bertársai becsü- milüjmo, liki ka bi sze na nyé szrdili.
lését kiérdem elje. — Az olyan úri példányokat inkább sajnáljuk — Za vcsenyá naprejpomáganya, vogrszkoga jezika vcsenyá naprej-
m int reájuk haragudjunk. pomáganya i nájem a djemánya czilo volo sze je z-várniegyőszke iie-
A népnevelés előmozd’tása érdekében, illetőleg a magyar nyelv ineske kassze 6 0 0 hraniski vődalo, ka sze naj Iá summa med ovimi
sikeres tanításának előm ozdítása s ném ileg jutalm azása czéljából a domov.nszkimi vucsiteli od nanyi paszko im ajoucsi raztála, ki to vogrs-
megyei nemesi pénztárból G00 frt lön az állam i iskolai tanítók közöl csino Huj bole vcsijo.
a bizottság által erre legérdemesebbeknek találtak között kiosztva. Szkakovczi je főszolgabirmiva vrejloszt sztvorila solszki funda­
Szkakóczo.i a főszolgabíró erélye valósággal m egterem tette az mentum, tak ka vu toj obcsini pri poszebui vöni bodoucsi, i pri nisteri
iskolai alapot azzal, hegy a községben egyeseknél künn volt, s nagy zse szkoro na zgübeo pridoucsi szkoro 2 ,0 0 0 hraniski solszki pcnez
részben már elkallódni indult, közel 2 0 0 0 írtra rugó iskola vagyont je sztála notri pobráno sztéla zagvüsno vcsinyeuo.
részint beszerelte, részint biztosította. Y-gederovczi je nasa visesnya obiászt poulek nasega m islejnya
Gederóc/.on a hatóságnak szerzetünk helyes eljárása egész kis szkoro edno málo revoluczio sztvorile. — Pred tem tóga dugó lejt
forradalm at terem tett. — Evek óta meg volt ugyanis Szodesincz és v-Szodesinczi i v-Gederovczi ona zsalüvajoucsa sega prebivala, ka
(iederócz községek lakosságánál azon sajnálatos szokás, hogy gyerm e- szó ti tani bodoucsi niesztancsarje szvoje deczo v Radgonyo v-soulo
TÁRC2A. TÁHCZA.
Nőtáras uram és Mihály gazda beszélgetései. Zgucsávanye nótáriusa i Mihály gazdo.
Fordította Z1SKÓ GYÖRGY.
Mihály: Bizony nagyon odáig van szegény Píron koinii! Nem hiszem, hogy
tovább vigye már — mint egy pár napig. Ma regg.-l hogy meglátogattam, Mihály. Bőgnie szó te sziromák Piros boter jáko nevolni! Ne vörjem
nagyon megkért, jöjjek a nótárius úrhoz, lenne szives este f**ló átnézni, mert ka bi dalé hodili kak pár duévov. Za gojdna gda szem ji pogledno, szó méné
végrendeletet akar készíttetni. — Megtettem, miért ne tenném ? — Az ilyen jáko oproszili, naj idein goszp. notárinsi, i naj bodo oni tak dobri, za odve-
beteg ember szinte könnyebben érzi magút, ha egyszer a földi dolgait m id­ csera naj tá poglednejo, ár testuraentom scséjo réditi dati. Tou szem vcsino,
ben látja. zakuj bi ne vcsino ? Tuksemi betezsniki je rcsaszi lezsej. esi szvoja szvetezka
Notárus: Okosan tette gazd'uram; majd úgy öt óra felé átmegyek, dugoványa vu rédi vidi.
addig gondoskodjék, hogy elegendő számú tanú legyen. Notárus. Szpametno szte vcsinili tón, drági moj g. gazda; tak okouli
M. No-no majd eljárok beune. Mondja csak notárus ur, hány tanúra péte vöre tá prideni, tecsasz sze naj poszkerbijo, ka naj zadoszta szvedo-
lesz szükség! Annyit már én is tapasztaltam, hogy nagyon vigyázni kell az kov bode.
M. No-no, vem bőm zie za tem liodo. Goszp. notárus naj meni povejo,
iJyen dolognál; most a kaszálásra lesz két esztendeje, mikor az öreg bírónak kelko szvedokov de potrebno ? Telko szem jász zse tüdi zapopadno, ka pri
a veje meghalt; úgy megírtuk, és meg is bizonyítottuk a bíróság előtt ho- táksem dugoványi jáko terbej szkrb meti, ár prisesztno koszidev bode dvej
gy.tu tuiképeu volt a végrendelet, azután mégis — én nem is tudom miképen i leti ka szó hritara zet mrli: tak szmo popiszali i rávno tak szmo szve-
lehetett — azoknak adott igazat a bíróság, kik a végrendelet ellen pereltek, docsili pred biroviov kak je bio te testauieutoni, pa dönok, jász nevem kak
pedig hát azok hamisságban jártak. je tou mogouese bilou, ka je birovia oniin dála praviczo, ki szi prouti
N. Biz édes barátom a végrendelet Készítésénél igen szükséges, hogy testamentomi touzsili. bár szó oni po hamicsiji hodili.
az ember szem-fül legyen, mert erre nézve az 187(». évben hozott törvény N. Bőgnie drági moj priátel, pri rejenyej testamentuma je jáko potrejb-
nagyon is szigorúra intézkedik s a törvény rendeletéinek figyelmen kívül naj te cslovek okon i vüliou bode, ár na tou gledoucs tá vu 1876-leti pri-
hagyása esetén, a végrendelet annyi, mintha nem is volna. A legtöbb eset- i neseua pravdelednoszt jáko osztro zapovedáva i esi na ona ne pazimo, je
ben azután a vesztes fel a helyett, hogy megnyugodnék abbau, hogy a törvényt tolko dobi uancs nej bilou testamentonia. Vnogokrát vu táksem dugoványi
minden embernek kötelessége megtartani, rósz lélekkel és ostoba fejjel tele- te zgübécsi meszto tóga ka bi zadovoleu bio szteiu ka pravdaleduoszt more
j }ljg ‘lja a faint azzal, hogy .hamisak a fikálisok. elzavartak az igazságot.* vszaki cslovek zdrzsati, z-lagojov diisuovesztjov z-práznov glávov czejla
Miután a szükséges tanukról beszélünk, hát nézzen utána gazd'uram, obcsino objajocse sztem ka szó „hamicsni ti fiskáliske, preobrnoli szó praviczo.*
hogy kettőnkön kívül jöjjön még két tanú, akik közöl legalább egyik — Pok'-dob szmo szi gucsali od ti potrejbni szvedokov, naj gledajo drági
irui és olvasni tud. — Mert azt parancsolja a törvény, hogy ha valaki ér­ moj gazda, ka zvön naj dvöj, escse naj dyá szvedoka prideta, med sterima
vényes végrendeletet akar kiállítani, akkor ha ő maga megtudja Írni, úgy koucsimár naj eden piszati i esteti zná. Ár tón zapovedáva te pravdaleduoszt
két tanúra van szüksége, akik közöl az egyik tudjon irui és olvasni, ezek esi sto sztanoviteu testamális scsé vüposztaviti. teda esi onoga szám zná
előtt a végrendelkező kijelenti, hogy igenis a mit itt leírtain, ez az én vég­ uapiszati, tak potrebüje dvá szvedoka. med sterima eden more piszati i
rendeletem, és együtt aláírják, a beteg is, meg a két tanú is, vagy ha esteti znati, pred tejmi te testamalüvajoucsi vö nazvejszti ka tón stero je
egyik tanú nem tud irui, annak nevét aláírja a másik, és az Írni nem I | on éti dőli szpiszao, je uyegvo zrendelüvanye, i navkűpe podpisejo te bete-
tudó — keresztvonást ad. (Vége küv.) zsen i dvá szvedoka, ali pa esi te eden szvedok nevej piszati, i nyegov imé
ov podpise, ou more kri. i dati. (Kouecz pride.)