Page 18 - Muraszombat_es_videke_1887

Tudjuk, hogy a közbiztonság egyik alapfeltételét a jó éjjeli őr­ Znáino ka mirovnoszti te naj véksi czil je mocsno pazitelsztvo,
ködés képezi, ezt megszilárdítandó, különböző községekben eszközölt tou je-p otrd jeno, tákse vszigdár na szkerbi májo, — táksi vakterov
ellenőrködés folytán, az éjjeli őrködés hanyag teljesítése m iatt 47 ki szó tou szvojo vakterszko dusnoszt nej verno vő szpunyávali, je
egyén lón a járásban a lefolyt évben megfenyítve. (Folyt, köv.) vu preminoucsem leti 47 kastigano bilou. (Nadpride.j
Langyos vizet a fejős teheneknek! Dojnoj kravi mlácsno vodou!
Nagyot in*/, erre a tanácsra sok parus/.t gazda és Uram bocsa ! talán Fordította ZISKÚ GYÖRGY.
még össze is szidja a tanácsadót. Véli ki pogléd vrzse na té tanács doszta páverszki ga/.dov i goszpodne
Pedig hát gondolkozzunk csak kissé! A meleg tejnek, amelyet a te­ odpüszti m i! lehko tóga tanácsnika vkiip z-obszüje. — Donok szi iuhIo pre-
hénből kifejünk, egyik leglényegesebb alkatrészét, a mely egyúttal legtnl- inislávajmo. Toplo mlehko stero szte krave vö podojimo náj véksi i naj
nyomóbb is, a viz képezi, e szerint igen természetes, hogyha hideg vizet znamenitejsi tao zdrzsáva vodou, pouleg tóga je sztanovito, esi toj dojnoj
adunk a tehénnek, unnak a testnek igen sokat kell magában dolgoznia, hogy kravi mrzlo vodou dámo piti, nyé kotrige doszta morejo delati dokecs tou
azt a vizet fel melegít ve, hogy azt részben tejjé átalakítva, aránytalanul többet mr/lo vodou vu szebi szegrejejo, ka z-one sztála naj nih-hko grátn, vs/.ega-
mintha meleg, vagy legalább is langyos vizet adtunk volna neki. Az állati vecs doszta vecs, liki esi bi nyoj toplo ali szi nilúcsno vödön dali. Zsivin-
testuek az étel és ital annyi, mint a kályhának a fűtés, és valamint a kályha cseta tejli je ta pitvina i jesztvina tolko, liki kállium kfirjenyé i kak sze
nem túl felinelegiilui a jégtől, épugy nem biriu unnak a tehénnek a testét kálhe nemrejo szegreti od léda, tak nemore te kravé tejlo 6 —8 litrov pre-
az a 6 —8 liter jéghideg viz kellő meleggel ellátni. vecs mrzle vödé szegreti.
Próbáljuk csak meg teheneinknél, adjunk langyos vizet nekik a téli Probajmo szamo pri nasi kravaj, dájmo nyim mlácsno vodou vti mrzli
hideg napokban, azok sokkal szívesebben fogják azt inni, mint a jéghideg zimszki dnévi, one bodo doszta ráj tou pilé liki ono prevecs mrzlo, stero
vizet, melyet a kutbói kihúzunk. Igaz ugyan, hogy a kutból kihúzott víznek sztüdencza vöpotégnemo. — Tou je isztiua, ka sztüdencza vö potéguyena voda
egy-két fokkal magasabb hőmérséko vau, mint annak, a mely már hosszabb ide ali dvá grádusom vékso topliuo má liki ona, stera je doszta prvlé vö
idő óta kihúzatott, de még mindig túlságos hideg. potéguyena ali dönok je prevecs mrzla. Oni csedui amerikans/.k*, ki pri
Azok az okos amerikaiak, a kik a gazdálkodás minden ágában túlszár­ vér8/.tva vszákom táli vecs znájo kako mi, ki nász grajajo, ka nase vértö-
nyaltak már bennünket, és akik tulajdonképen okozzák, hogy gazdálkodásunk vanye ne noszi tolko dohodka kako prvle, oni szó probali i szpoznali pri
nem hajtja már ma azt a hasznot, amit előbb hajtott, azok megpróbáltak ednoj liiresnom kráv drzsáuyi, ka kak velka dobrota je vti zimszki duévi ta
és tapasztalták egy híres amerikai tehenészetben, hogy milyen jót tesz a mlácsua voda tini kravam. On gazia je te szvoje krave na probo djao, tak
langyos viz télen at a teheneknek. Az illető gazda ugyanis akként tette ka nyim je eden tyeden szamo mrzlo. te drttgi tyeden szamo mlácsno vodou
próbára tehenét, hogy egyik héten jéghideg vizet, másik héten langyos vizet dávao piti, tak je szpoznao, ka one dnéve gda szó mlácsno vodou pilé, je
adatott nekik, és tapasztalta, hogy akkor, midőn a tehén langyos vizet kapott, vszáka kravu vszák dén poudlügi liter vecs mlebka dala, liki drügi bip.
naponkint mindegyik másfél liternél több tejet adott, mint egyébkor. Ha Csi eden ali te drügi szamo dvej kravi doji. i nemalüje trüd ka za pitvino
tehát valaki csak két tehenet fej is, és nem Sajnálja télen át ivóvizüket egy vodou szegreje i iulácsno uaprávi, vszáki tyeden od edne kravé 20—21 lit­
kissé felmelegiteni, már a két tehén után heten kiút 20—21 liter tejtöbbletre rov vecs mlebka dobi, i tákse nemore nikako zovzseno biti. 1 nej szarni tou
számíthat, ami semmi esetre sem megvetendő eredmény. De nemcsak több ka bogse mlehko dá, nego tak bougsa gráta i zdrzna sze drzsi, ali pri
tejet ád a tehén ilyeu formán, hanem jobban is tartja magát, természetes, táksein neszmi to vszákdenésnye puczauyu vö osztati; ki ue vörje eto naj
hogy ueiu kell tőle sajuálni a naponkénti tisztogatást sem. Aki nem hiszi a próba, zaisztiuo nyerni uede zsao.
mondottakat próbálja meg, bizony nem- bánja meg.
Domácsi i zvünszki glászi.
Helyi és vidéki hírek. — K a v itá s é n já r á s i n á j l»ole f a l i j. Tou ka vczejlon járási
— S if t íir J ó z s e f felsö-lendvai plébános folyó hó 24-én végelgyen­ szamo dvá doktora szouja, ino tak csi komi kaj jeszte escse pri bogátaj
gülés következtében jobb létre szenderült. Temetése a járás összes lelkészé­ vnájvéksen táli brezi doktora morejo biti, nájmre stt-ri szó dilecs. Na tou
nek segédkezése mellett folyó hó 26-án töltént. Az ünnepély fényét emelte scséjo zdáj vposteuyejnon sztoécsi dr. C/.ipott Zoltán nase okroglijne várine-
a kegyurnő Öméltósága gróf Széchenyi Tivadurué és az ifjú grófnők jelenléte. gyüszki doktor poimígati ka edno vcseiiejnye dájo vö „Kak more betezsniki
A koporsót két gyönyörű koszom di.szité; egyikuek nehéz selyem szalagján pervo pomoucs dati pri naszrecsi.* Tou nüczuo cstenyé zse náj prvle vödáno,
.Szeretett plébános urunknak — Széchenyi Tódor és Tődorué*, a másikon liki tan de na 22 jezero lüjdi szpádue eden vracsiteo, ino tis/.to po niesztaj
.Szeretett plébános urunknak — Batthyány Zsigmond, Neszti, Tini, WiIly, na 25—30 kilóméira dalecs jeszte tan faruri, skoluiki, notárosi — ino ovin
Béla, Tóni, Tódor* felirat volt olvasható. A boldogult életéből álljanak itt a vucsenitiu terbej pervo pomoucs dali. Záto zse uuprej gór zazávamo na tou
kővetkező adatok: szül. Petánczon lti26. febr. 2S-áu; pappá szenteltetett 1S52. nüczuo cstejuye nase vucsenijke.
szeptember 3l)-án. Ifjabb éveiben Muraszombatban, majd több helyütt Zalában — i'o iile g n iin is z le r iiiiu u zrendelüvnuya za eden krátki czajt
kápláukodütt-. — 26 év óta a felső-leudvai plébániai javadalmat élvezte. — posta i telegram pali bode vküper prikapcseuo vu czejlom országi, vüpanye
Béke hamvaira ! má miniszt rium, ka pri vödávaiiyi doszta prispnra. Pri nász tou vkiip pri-
— A m in e k h iá n y á t le g jo b b a n é r e z z ü k járásunkban, tudniillik uesenyé ut*de doszta zmécse meló, ár Kattaner Ede te prednvi postinszki
hogy az egész járásban csupán két orvos vau, és igy a betegedések legtöbb szlüzsbeuik kak znátuo rávuo tak razinijo te telegram kuk postins/.ko dopruásanya.
esetében künn a vidéken még a módosabbak is kénytelenek az orvosi segélyt — T e U á e s e jja lt*4a junuáriusu 23. vecsér oh 10 vöri, da szó Háry
nélkülözni, azon kivan legalább uémileg köztiszteletben álló járásorvosuuk Lipót z-Gornyi Szlávi cs skolnik od rogasiíczkoga Kiizmicsa kresmé domó síi,
dr. Czipóth Zoltán ur legalább némileg segitni az által, hogy egy tanulmányt nyib je edeu moski ober rogasóczkoga brütiva (cintor) dojsne, i da szó nyega
bocsájt közre arról, m i k é n t k e l l j e n a b e t e g n e k az e l s ő s e g é l y t vpamet vzéli, s/.o pitali: sto je on ? Te nepo/.uáni je odgóvoro, ár je ou
n y ú j t a n i v é l e t l e u s z e r e n c s é t l e n s é g e k e s e t é n . A baszu ns nuszkoszkoga Torka szili. Tűk 4 minut szta vküper sla, skolnik napré, ov
munka közlését |övő 8/ámuukbaii megkezdjük, de miután ott a hol 22 ezer pa odzaja, na edenkrát te zádnyi z-jiistolov mi skoluika sztré.o, ali nyib je
emberre esik egy orvos, és az is helyenkiut 25 — 30 kilométer távolságban nej zavado, sztem sze szvojo voló nej szpuno, záto je zeduim vélikim drciu-
vau, ott papnak, tanitóuak, jegyzőnek, szóval az értelmesebb embereknek kell lom skoluika po glávi vdaro, steri s/.o taki vkiip szpádnoli i drem> u í-zn je
az első orvosi segélyt nyújtaniuk, azei • i ír előre felhívjuk a megjeleuendó tüdi na dvóje sztró. Skolnik s/.o te vkraj sztréti tao dremla tzoii vzéli i szó

munkácskára különösei) a vidéki értelmiség figyelmét. sze za téin uepoznáuim napőtili, ali on je sztano, govorécsi: Csi escse scsés,
— A p o s ta é * t á v ír d a l i i u ü a i legközelebb a minisztérium ren­ budi, vé te dőli dunem. Skolnik szó taki vu nnszkoszkogu Soliár Mihálya
deleté folytan ismét egyesítve lesz országszerte, amely intézkedésből a mi­ lírán vujsli i od tisztecz szó ji Koblenczer Adolf ragasóczki terzsecz kszebi
nisztérium a posta és tavirdu kiadások tetemes megtakarítását reméli. Nálunk domo od pelali i tani nyihni pomugali i dvorili. Gornye Leud.ive zsaudárje
— szerencsére — az egyesítés ueiu ütközik nehézségbe, mert Kuttauer Ede zse znájo gdé domá té razbojnik.
po tatűnök ur, miut tudjuk, épugy otthon van a távírda, mint a posta-ke­ — V é s k i t u t o r je ino tak od árvaszéka sztran vöimeniivani tutor je
zelés terén. csi v-kákseu deli kai notri glás/.ijo, na tiszte písznie n-j teibej gór sti mp-
— fez t.-ta y ö rg y rö l Í r já k : Folyó évi január hó 23-án este 10 órakor liua. Tou szó jelentési, prosnya, ali racsuni, stero kak tutor vs'.o oj szlüz-díi
Háry Input telsö-szlavecsai tanítót, a mint rogasóczi Kúzmics vendéglőjéből notri dájo, stemplna gór djáti nej potrejlmo. V-násem járási bnn notáriuske
hazafelé ballagott, a rogasóczi köztemetőn túl egy ismeretlen egyén utol- szploj pozábijo na zuánye dati tntorau záto je árvaszék doj politiskoj biro-
érte, kinek is a tanító u kilétéről meggyőződést szerzeiidő, kérdezte, hogy viji piszao, ka naj tutorun na zuáuye dájo, ka v-tákse:i dugováuyi stemplue
k csoda ? Az ismeretlen erre azt felelte, hogy ő a nuszkovui Törknek a íia. nej jiotrejbno.
— Egyszer a patakba ugrottam: de a liba pás/ torok kifogtak s haza­ — Zdejuo szem szi: öli bár da bi inrou.
vittek. Apám köszönet helyett bottal fogadta luegimmtóimct, s velük együtt — Ednok szem v.pofok s/.kocso, ali ki szó zsibke puszii oni s/.o méné
engem is elűzött a háztól. vözgrabili i domou odneszli. Oniin ki szó moj zsitek obránili nej ka bi
— Azután koldului mentem, faluról-falura kóborolva kerestem a leg- zahválili ocsa, nego szó kain n\é, kain méné od bizse /.botom odegnali.
keserübb kenyeret; » ha kaptam, azt is könnyeimmel kellett megjmhitanom. — Te szem pa po kodivanyi sou od vészi do vészi iszkiroucs te naj
— Dologra nem állhattam félkézzel; tanulni nem bírtam, még az britkesi kriib : i esi szem ga doubo, ouoga szem inogao /.ku ami inébkoga
imádság sulii esett jól. uapraviti. — Na delo szem z-eduov rokuv nej mogao s/.toupát vc>iti szem sze

— Így járt el rajtam az idő, midőn legény sorba jutva, fölébredt bennem nej mogao, escse molitev je nej dobra bi 1a..
a szégyen az utálatos élet iránt. — Tak je vrejmeii odislo, gda szem v-legényszki sors prisao, te sze je
— Már tiz éve koldus kenyéren éltem ; s ekkor eszembe jutott apám jó zbüdila vu im*ui s/.ramota na moj zsitek gledoucs.
módja; s hittem, hogy a bosszú idő talán kibékítette szerencsétlenségemmel. — Zse szem dtszet lejt na koudiskom Kifihi zsivo, le mi je öcsé dober
— Huzatéi tem. sors na pamet. prisao, i miszlo szem vu szebi, iebko vinni dugom ezajti szó
— Epén alkonyodéit, hogy remegő szívvel megnyomtam az apai ház sze zmojov nevoljov vö zmérili. — Domou szem potüvao.
kilincsét ; azt gondoltam, megreped a s/ivi-m örömömben, mikul' a kút mellett — Rávuo je vecsér grátao gda szem trepetajoucs ocsins/.ke liizs klüko
álló őszülő embernek uzt kiáltottam: édes apum! potezso; tak szem stimiio ka sze mi od radoszti szrc/.é ra/.poacsi, gda szem
— Az öreg ember azoubau elsápadt ! a/.táu pedig elvörösödött 8 ölelő zagledno pri szlüdenczi széroga Csloveka, na steroga szem k ricn o ; lUklér
karok helyett a vasvillával fordult felém. moj ocsa ! — Te s/.tareez blejdi grátuvsi! potom pa erílécsi, meszto tóga ka b.
Hat te még se vesztei e l? ! te pokoli fajz.it! kiáltott felém. Tisztulj me obino, je z-zselezni mi ra szója mi na méné sou.
ki a portámról, vissza a bőimét jöttél! — l’.i szi ti ecse itak nej veszno ? Ti peklénszko pokolejnye, odhájaj
— Ez volt a fogadj Isten. odkud szi prisao.

— Egyszerre, mint hu valami hegyes vas szűrődött volna a szivembe. — Tou je bilou prineszuo te je Bong.

Lángba, veiiie borult velem az egész világ A .szemeimet sötétség futotta el. — Teda tak dabi me zospicseniui zselezom v-szrdeze színek no. Czejli
Egyetlen kezem rettentő erővel emelte fel a koldusbotot, s mikor kinyitottam szvejt je vplemén i krv sztoupo zmenom. Öcsi szó illeni kmiesne grátale.
a szememet — — — apám véres fejjel elterülve ott feküdt lábaim előtt. Z-eduov rokouv szem zdiguo to koudisko paliczo, i gda szem oc<i odpro
— Aztán beszaladtak az emberek az liter. írói s elfogtak. ocsa je zkrvávov gbivov pri moji uogáj lezsao.
— Oh kegyes lnrák, ha Istent ismertek: ítéljetek butáira, ezt a kegyel­ — Te s/.o |ia ti liiljé z-vilicz piebejzsali i zgrabili s/.o nvoié.
met én UKgyon megszolgáltam ! — Oh dobroti oni szodezi, esi Boga poznate. os/.oudle méné ua s.-.uirt,
A bírák könnyeztek, mikor az ítéletet kimondták; s a szegény bűnös ár szem tou zus/.lüxso.
zokogva omlott össze, mikor meghallotta, hogy ueki már nem lehet meghalnia. Szodczom s/.o szkuzuate öcsi posztule, gda szoudbo vöpovedali, i te
szirouiubki gresnik je vkiip szpadno, ka zse ou nemore mrejti.