Page 4 - Lindua 6-7/2009
P. 4

Uvodnik • Előszó



          ru, saj se zavedamo, da »sami ne moremo imeti vsega,   za našo subkulturo, ne pa kot priložnost za doseganje
          skupaj pa imamo lahko veliko«.                       večje kakovosti življenja. Gre za proces, ki se mu ne mo-
          Povezuje nas tudi skupna odgovornost v odnosu do     remo izogniti, če želimo v korak s časom. Pri tem lahko
          okolja, v katerem bivamo in zaveza k ohranjanju na-  poiščemo  pota,  ki  bodo  upoštevala  specifičnosti  tega
          ravne dediščine. Postopoma se oblikuje skupen obmej-  okolja ter subkulturo in večjezičnost, ki jo bomo vgra-

          ni ekonomski in socialni prostor, v katerem se razvija   jevali v naše turistične in storitvene produkte. Za taka
          specifična subkultura, ki se prenaša na širše območje.   pota pa potrebujemo kadre, znanje, zaveznike in poti
          Moč te subkulture in tega območja je odvisna od nje-  do potrošnikov teh dobrin.
          gove gospodarske osnove in pozitivnih demografskih                              Mag. Anton Balažek

          gibanj. Paradoks vidim v tem, da odpiranje tega prosto-
                                                                                          Župan Občine Lendava
          ra večina tukajšnjih prebivalcev zaznava kot grožnjo                         Lendva Község polgármestere



          MUltikUltUralizMUs - az anyanyElv,


          valaMint a Másság, a Másik nyElvénEk



          ElisMErésE és MEgisMErésE





          A  globalizáció  által  átitatott,  sokak  által  értéktelen-  közvetítő eszköze volt, nemegyszer - jelképesen szólva

          nek  képzelt,  valamennyire  holtvágányra  futtatott  vi-  - fegyverként is szerepet játszott a nemzet viharos szá-
          lágunkban ódákat lehetne és kell is zengni az anya-  zadaiban. Azonban ezzel párhuzamosan el kell azt is
          nyelv  szerepéről.  Azonban  a  kulturális  sokszínűség   fogadni, hogy a szlovénoknak a szlovén, a németeknek
          tekintetében egyre inkább megnyilvánuló Európában,   a német nyelv pontosan ilyen fontos, és éppen ennyit
          amelynek az egyik ilyen mikro egysége a Muravidék,   jelent.  Ugyanis  minden  nemzetre  többé-kevésbé  jel-
          a többnyelvűség fontosságát, a másság elismerését és   lemző, hogy az anyanyelv értékelése tekintetében nem
          elsajátítását is szükséges hangsúlyozni. Talán többről   csak afféle kommunikációs vagy nagyszabású irodal-
          is szó van ma már ennél: fontos értéknek kell minősí-  mi alkotásokat kifejező eszközről van szó, és ezzel nem
          teni a multi etnikus kötődést és a több nyelv ismere-  ezek  fontos  szerepét  kívánom  csökkenteni,  hanem  a

          tét. Arra is állandóan figyelmeztetni kell, hogy a több-  legdrágább nemzeti kincsről, amely identitásunknak,
          nyelvűséget semmilyen feltétel mellett nem szabad az   kultúránknak az alapja, tehát nemzeti létünk szerves
          anyanyelv gyengítésére, elsorvasztására felhasználni,   része, a nemzet vérkeringése. Aki az anyanyelvét elve-
          mert azzal ártunk a legtöbbet mindkét minőségnek!    szíti, a legértékesebb jellemzőjétől fosztódott meg.

          Amikor magyar nemzetiségiként elmélkedünk e fontos   Amint már utaltam arra, mai világban, különöskép-
          jelenségről,  tudnunk  kell,  hogy  a  magyar  nyelv  több   pen  olyan  vidékeken,  ahol  több  nemzet  él  egymás
          ezer  éves  nemzeti  létünk  és  kultúránk  legfontosabb   mellett,  rendkívül  fontos,  számos  szempontból  szak-



          4                                                     • 6-7/2009
   1   2   3   4   5   6   7   8   9