Page 5 - Lindua 6-7/2009

Uvodnik • Előszó

mai-, sőt nemegyszer életfeltétel a többnyelvűség. Ettől Lendva vonatkozásában elmondhatjuk, hogy a
azonban nem lesz kevesebb az anyanyelv szerepe és városkában szinte törvényszerű jelenség a két-
fontossága. Azt állítják sokan, hogy álmodni és imád- nyelvűség, illetve a többnyelvűség. Ezt az érté-
kozni csak az anyanyelven lehet, és hosszan lehetne ket tudatosan kell ápolni és fejleszteni, ami több-
sorolni további előnyeit. ségnek és kisebbségnek egyaránt feladata. Nem

beszélhetünk multikulturalizmusról vagy több-
Küldetésnek tekinthető, hogy a szocializáció minden
nyelvűségről, ha az csupán a kisebbségre jellemző!
skáláján törekedjünk anyanyelvünknek a megőrzé-
Végezetül fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az
sére, ápolására és fejlesztésére, ugyanakkor hasonló
oktatási és kulturális intézményeknek, a médiának
erőbevetéssel sajátítsuk el a velünk együtt élő más
és a családnak fokozott gondot kell fordítani az anya-
nemzetiségűek nyelvét és kultúráját is. Tapasztalat-
nyelv és térségben jelen levő másik (vagy többi) nyelv
ból állíthatjuk, hogy az egyik nem jelenthet kizáró kö-
elsajátítására. Az anyanyelvet és a környezet nyelvét
rülményt a másik szempontjából, amennyiben nem a
semmiképpen nem szabadna idegen nyelvként kezel-
negatív beidegződések kerekednek felül, vagy az egyik
ni, hanem olyan szükségszerű alapfeltételként, amely
nyelvnek a hátérbe szorítása vezérel bennünket. Saj-
nélkül multikulturális környezetben lehetetlen élni.
nos, a múltban sokszor találkoztunk ilyen gyakorlat-
tal is, amitől manapság sem látunk, látnak tisztán.

Létjogosultsága tekintetében minden nyelv egyforma,
Göncz László
nagyságrendtől és nyelvészeti sajátosságoktól füg-

getlenül, azonban akkor cselekedünk helyesen, ha a Szlovén országgyülési parlamenti
szomszédok nyelvét - kölcsönösen - az átlagosnál job- képviselő, író, történész
ban tiszteljük. laszlo.goncz@dz-rs.si

Amikor nyelvről, anyanyelvről beszélünk, szükséges
feltenni a kérdést, hogy tényleg egyenrangú-e, azaz
hasonlóan érvényesül-e a magyar nyelv a többségi
szlovén nyelvvel a Muravidék nemzetiségileg vegyesen
lakott területén? Formálisan példaértékű az őshonos
nemzeti közösségek anyanyelvének a státusa Szlovéni-
ában, a gyakorlatot illetően azonban távolról sem eny-
nyire kielégítő a helyzet. A 20. században sajnos a ma-

gyar nyelv társadalmi súlya folyamatosan csökkent.
Ugyan el kell ismerni, hogy manapság a Muravidéken
kb. 15 ezer személy valamilyen szinten beszéli, vagy
legalább érti a magyar nyelvet, azonban azt is el kell
mondani, hogy a magyar nyelv hiányában is nagyobb
nehézség nélkül lehet boldogulni, hivatalt viselni, stb.
Ami nagy gondot jelent, és ellenkező irányban nem ér-

vényes. Innen származik az ún. presztízskülönbség.

• 6-7/2009 5