Page 104 - KEPÉNÉ Bihar Mária - Hetés népi táplálkozása

102 Az étkezés rendje és alkalmai

válogatni a felkínált ételből. Akik pedig szerényebb körülmények között éltek, azoknál az élelmiszer-
hez való viszonyulás természetesen nem is lehetett más, hiszen annak is örültek, ha éppen elegendő
étel jutott a családi asztalra. Az étel megbecsülése leginkább a kenyér esetében mutatkozott meg.
Kenyeret egyáltalán nem volt szabad kidobni, még a földre leesett kenyérdarabot is illett felvenni,
megcsókolni és letisztítva megenni. A száraz kenyérből pedig levesbetét, nyáron a kovászos uborka
savanyítója, a 20. század második felében pedig kenyérmorzsa készült. Az élelmiszerek gondos be-
osztása, az azokkal való takarékoskodás legfőbb felelőse a gazdasszony volt, akinek a család fiatalabb
és idősebb női tagjai is besegítettek a főzésbe. Az ételhez sem volt szabad hozzáférése mindenkinek
a családból, így nem meglepő, hogy még a 20. század első felében is gyakoriak voltak a lelakatolt
kamrák és zsírosbödönök, amelyeknek kulcsait a gazdasszony őrizte.

Bazsika család. Alsólakos, 1950-es évek.
A népi lakáskultúrában az étel elkészítését szolgáló tűzhelynek is különös tisztelet járt. A tűzbe nem
volt szabad szemetet dobni, beleköpni, hiszen a tűz nemcsak ételkészítési lehetőséget biztosított,
de a ház melegét, az élet fennmaradását is jelentette egyben. Az asztalt is nagy becsben tartották,
amelyről az ételt fogyasztották. Az étkezőasztalra nem volt szabad ráülni vagy koszos dolgokat

Hetés népi táplálkozása